Policy Agenda

Elemzések

Csökken a közmunkások reálbére

Csökken a közmunkások reálbére

A kormány 2016-ban úgy döntött, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a közmunkások átterelése a normál munkaerőpiacra. Két lépést tettek ennek érdekében, csökkentették a közmunkások munkahelyeinek támogatását, és befagyasztották a közfoglalkoztatottak bérét. A Policy Agenda 2011-től vizsgálta meg a keresetek alakulását.
Tovább

Van-e sztrájkhelyzet?

Van-e sztrájkhelyzet?

A Munka Törvénykönyvének módosításával ettől az évtől kezdve éves 400 óra túlórakeretre, és akár hároméves elszámolási időszak bevezetésére is lehetősége van a munkáltatónak. A törvény elutasítottsága hatalmas, és ennek kapcsán több tüntetés is volt. A kérdés, hogy lesz-e, illetve lehet-e sztrájk, amely a kormányt korrekcióra késztetheti. Ezt a helyzetet elemezte a Policy Agenda.
Tovább

Jelentősen nőtt a túlórák aránya

Jelentősen nőtt a túlórák aránya

A Munka Törvénykönyvének módosítása révén lényegében a munkavállaló és a munkáltató megállapodásától függne, hogy a mostani 250 órás túlóra-keret 400 órára emelkedhessen. A kormánypártok arra hivatkoznak, hogy ezáltal többet kereshetnek a dolgozók, míg a szakszervezetek a kiszolgáltatottságról beszélnek. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a túlórák száma hogyan változott az elmúlt évek során, illetve mi vezérelhette a kormánypártot ebben a kérdésben.
Tovább

Négyötöd ellenzi a „rabszolga-törvényt

Négyötöd ellenzi a „rabszolga-törvényt

Kormánypárti javaslatra várhatóan módosítják a Munka Törvénykönyvét. Ennek „eredményeként” az eddigi évi 300 óráról 400 órára emelkedik a túlórák száma és emellett egy évről, három évre növelik a munkaidőkeret elszámolási időszakát. A szakszervezetek tüntetést szerveznek ez ellen. A Policy Agenda kutatást végzett a javaslat megítéléséről.

Tovább

Fiatalok és a munka világa – kutatási eredmények

Fiatalok és a munka világa – kutatási eredmények

A Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség felkérésére a Policy Agenda reprezentatív közvélemény-kutatást készített a 18-35 év közötti korosztályban. A cél az volt, hogy minél részletesebb képet kapjunk a pályájuk elején álló fiatalok szakszervezetekkel, munkavállalással kapcsolatos véleményéről.
Tovább

Lesz-e magyar bérfelzárkózás?

Lesz-e magyar bérfelzárkózás?

Most is folynak a 2019. évi bértárgyalások, amelyek során az a tét, hogy milyen mértékben lehet további lendületet adni a hazai bérek emelkedésének. Közben egyértelművé vált, hogy a Visegrádi-tagállamok között Magyarország az utolsó helyre került az átlagbéreket nézve. A Policy Agenda most azt vizsgálta meg, hogy a közvetlen versenytársaink jövő évi költségvetési törvényei mire engednek következtetni a „bérversenyt” illetően.
Tovább

Az adókedvezmények is a gazdagokat segítik

Az adókedvezmények is a gazdagokat segítik

A Policy Agenda a 2017. évi személyi jövedelemadó adatbázis alapján bemutatta, hogy milyen mértékű béregyenlőtlenség van a munkajövedelemmel rendelkező körében. A dolgozó társadalom jövedelem szerinti felső 10 százalékának bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. A mostani elemzésben megvizsgáljuk az adókedvezmények hatását a jövedelmekre.
Tovább

Gyógyszerre a lakosság többet, az állam kevesebbet költ

Gyógyszerre a lakosság többet, az állam kevesebbet költ

A második Orbán-kormány első átfogó terveinek egyike a Széll Kálmán-terv volt. Ebben rögzítették, hogy 2011. évhez képest milyen módon kell több, mint 100 milliárd forintot megspórolni. Közben az adatok azt mutatják, hogy a gyógyszertári forgalom töretlen növekedést mutat. A Policy Agenda elemzésében az elmúlt évtized változásait vizsgálta meg.
Tovább

Gazdasági Fejlődés Indexe: változatlan lakossági optimizmus, bizonytalan fiskális-monetáris folyamatok

Gazdasági Fejlődés Indexe: változatlan lakossági optimizmus, bizonytalan fiskális-monetáris folyamatok

 

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) a 2018. közepén elért 4,2%-os GDP növekedést követően kis lassulást jelez a bővülésben. A mutató értéke a 2018. II. negyedévi enyhe visszaesés után azon a szinten maradt. Az index szerint ez évben nem folytatódik a gazdaság további javulása. A háztartások körében a fogyasztás bővülése – a jövedelmek jelentős szóródása mellett – változatlan marad. A vállalatok a mennyiség/minőségi létszámhiány mellett változatlanul versenyképességi problémákkal terheltek. A fiskális és monetáris környezet egyre jobban befolyásolja az emelkedő infláció és a jelentősen gyengülő forint. Számíthatunk egy lassuló nemzetközi konjunktúrára, sőt kezdődhet egy újabb romló nemzetközi pénzügyi folyamat.
Tovább