Magyar gazdaság: lassuló növekedés, versenyképességi problémák

Magyar gazdaság: lassuló növekedés, versenyképességi problémák

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) a 2018 év végén a vártnál jobb éves GDP növekedést jelezve kis lassulást mutat a következő időszakok bővülésében. A mutató értéke (0,97%) 2018. IV. negyedévében az eddigi dinamika kis visszaesését mutatja, jövőre feltehetően nem folytatódik a gazdaság 2018-as erőteljes javulása.

Lassul a gazdasági növekedés dinamikája…

A magyar GDP bővülés 2018-ban mintegy kétszerese volt az EU átlagának, az egyik leggyorsabb a környező országok között. A dinamikus növekedés nagyrészt az EU-transzferek megelőlegezésével finanszírozott beruházások és a választások miatti lakossági fogyasztás növekedés eredménye. Az év végére azonban a külső konjunktúra enyhén visszaesett. A vártnál kedvezőbb 2018-as 4,2%-os GDP-növekedést 2019-ben lassabb növekedés követi.

A beruházások a tavalyi magas 17%-os bővülés után 2018-ban 12%-os mértékben nőnek. Az állami szférában a fejlesztések volumene 50%-kal emelkedett. A 2017-ben 22,25%-os beruházási ráta 24,5%-ra emelkedhet, elérve a válság előtti szintet. 2019-ben is 25% várható. Ez főleg az állami – jelentős részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető.

Az ipar növekedése 2018-19-től kezdve lelassul és a korábbi export-vezérelt bővülést már inkább a belső értékesítés határozza majd meg. A 2018-as (3.5%-os) növekedés 3%-ra mérséklődik.

A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban és 2019-ben is mérséklődik (a 2016. évi 9,7 milliárd euróról 8,1 majd 7, illetve 6 milliárd euróra), a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik. A cserearányok tavaly 0,4%-kal, az idei első félévben 0,2%-kal romlottak. Az év egészében az első félévihez hasonló romlás, 2019-ben lényegében változatlan cserearányok várhatók.

Pénzügyi folyamataink változatlanok….

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévivel megegyeznek, így változatlanok a monetáris és fiskális helyzetünk meglévő bizonytalanságai. Ennek ellenére nem várható gyors változás a fiskális és a monetáris politika eddigi gyakorlatában.

Az éves átlagban 3%-os infláció 2018. végére 3,5% körülire gyorsulhatott és ez a szint maradhat 2019 egészére. Ezt befolyásolhatja persze a világpiaci olajárak tovább emelkedése, a feltételezhető erősödő bérinfláció. Kérdéses még a monetáris politika szigorításának elmaradása is, ami ennél magasabb áremelkedést okozhat. Az MNB 2019 folyamán az alapkamat emelését meg fogja kezdeni, és 2019 végére akár 1,5%-os lehet az alapkamat. A 2018-as 320 forint/euró árfolyam 2019 átlagában 325-330 forintot is elérhet majd.

A vállalati, és a lakossági hitelállomány bővülése 2018 után 2019-ben is folytatódik, bár üteme lassulni fog. A bankok hitelportfoliója, profitabilitása és tőke-megfelelési mutatója változatlanul kedvező, de az állam és a bankok önfinanszírozási programja következtében kialakult kölcsönös függés és egyes magyar tulajdonú bankok tulajdonosi és hitelezett körének érdekütközése kockázatok forrása.

A folyó fizetési mérleg évek óta csökkenő aktívuma 2018-ban mintegy 2,5 milliárd euróra csökkent és ez tovább mérséklődhet 2019-ben. A külföldi tőke nettó beáramlása most már több éve nem haladja meg az 1,7 milliárd eurót.

Az átlagos jövedelem javulás mellett az „olló” további nyílása…

A lakosság fogyasztása 2018-ban is gyorsan bővült, a már több éve tartó fogyasztás-bővülés 4,5%-kal – míg a vásárolt fogyasztás 5,5%-kal – 2018-ban eddig csúcsát érte el. 2019-ben azonban kissé, mintegy 1 százalékponttal mérséklődik majd. A kedvező – de a korábbi kétszámjegyűnél kisebb – 8% körüli reálkereset-növekedés 2019-ben – nagyrészt a minimálbér dinamikájának lassulása miatt – a felére csökken majd.

A foglalkoztattak száma 2018-ban lassuló dinamikával, 1%-kal növekedett. Az állami szférában létszámszűkítés kezdődik. A közmunka fokozatos visszaszorítása és a tartós munkaerőhiány a gazdasági konjunktúra létszámbővítő hatását csökkenti. Jelentős a strukturális feszültség a munkaerő-kereslet és -kínálat között. A munkanélküliségi ráta 2018-ban éves átlagban 3,5% közelébe csökkent, s 2019-ben is hasonló lesz.

A 2017-ben végzett lakossági felvétel szerint az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 644 ezer forintot, a nettó jövedelem átlagosan 1 300 ezer forintot tett ki. Mivel a fogyasztói árak csak 2,4%-kal emelkedtek, így a reáljövedelmek jelentősen, 5,9%-kal nőttek. Ez a számottevő jövedelememelkedés kompenzálta a korábbi komoly életszínvonal visszaesést, így a 2017. évi átlagos nettó jövedelem már reálértékben is 19,8%-kal meghaladta a 2010. évit. A jövedelmek azonban az egyes társadalmi csoportokban eltérő módon változtak, és ennek eredményeként az alacsony keresetű családokban az egy főre jutó nettó jövedelem az országos átlagnak csak  kevesebb mint háromtizedét tette ki, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokban viszont az átlagos mérték csaknem két és félszeresét.

A versenyképesség javulása esélytelen…

A GFI indexünkben a vállalati gazdálkodás mutatói nem javultak, kissé csökkentek. A konjunktúra felvételekben míg a fogyasztói bizalmi indexek az év folyamán összességükben változatlanul kedvezők voltak, addig az üzleti várakozások kissé visszaestek.

A termelés növelésének változatlanul akadálya a növekvő mértékű – minőségi és mennyiségi – munkaerőhiány szinte minden ágazatban. A szakképzett munkaerő hiánya pedig versenyképességi korlátot jelent. Az ipari, a szolgáltató cégek körében már nagyobb áremelési törekvések is megjelennek. Különösen érzékeny a kereskedelemben várható áremelést tervezők arányának emelkedése. Egyúttal pedig fokozódik a munkabérek emelése iránti munkavállalói igény, most már komoly szervezett formában is.

A leggyorsabban az építőipar bővül, majd a kereskedelem és az infó-kommunikációs ágazat. Az ipari növekedés – az európai konjunktúrával együtt mozogva – lelassul, 2018-ban csak 3,5, s 2019-ben 3,5-4%-os dinamika várható. Az exportnál a belföldi értékesítés gyorsabban nő, mert az európai járműipar strukturális problémákkal küzd, és emellett a belföldi építési beruházások jelentős – bár a későbbiekben majd visszaeső – keresletbővülést eredményeznek. Az építőipar szerződésállománya magas, a 2018-as 17%-os után kisebb, 5%-os a termelési dinamika képzelhető el. A kiskereskedelmi forgalom 2018-as 6,5%-os növekedése 4% körülire mérséklődhet.

A vállalati hitelállomány – a gazdaság-élénkítés hatására és kedvezőbb adózási és beruházási hitel-lehetőségek eredményeként – tovább bővül. A kkv-szektor hitelfelvételi hajlandósága is erősödik és erre a finanszírozás oldaláról lehetőség is nyílik.

A kötelezővé tett online számlázó programokon keresztüli bevallással fehéredik a gazdaság és több bevétel érkezhet majd a költségvetésbe. Az intézkedések körében további lépés a készpénzforgalom további szűkítése, amely azonban a legújabb információk szerint egyelőre nem sikeres, érezhetően nő ugyanis a készpénzállomány.

Comments: 2

  • Comments are closed.