A tavaly őszi önkormányzati választások óta cipeli magával azt a terhet a kormánypárt, oly mértékben csökkentek az 1500 fő alatti települések polgármestereinek jövedelmeit, hogy az már veszélyezteti a Fidesz pozícióit. A helyzet megoldásához szükség van az ellenzékre is, különben nincsen meg a kétharmados többség. A Policy Agenda azt elemezte, hogy kinek áll érdekében a helyzet megoldása.
2015 tavaszán elvesztette kétharmados többségét a parlamentben a Fidesz-KDNP. Ennek hatására több olyan jogalkotási kérdés volt az elmúlt hónapokban, ahol valódi alkuhelyzetbe került a kormány, illetve kormánypártok, ha a szándékaikat keresztül szerették volna vinni. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy miképpen működött a rendszer kétharmados többség nélkül.
Megkezdődtek a minimálbérről szóló tárgyalások a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között. Nem világos azonban, hogy miről is folynak az egyeztetések, hiszen a jövő évi költségvetést már elfogadták az azt megalapozó adótörvények módosításaival együtt és akkor a kormány meg is mondta, hogy mennyivel számol a béremeléseket illetően. A Policy Agenda azt elemezte, hogy milyen mozgásterek vannak, és mi a valódi tétje a tárgyalásoknak.
Ismét felerősödött a 2014-es országgyűlési választásokon még közös listán indult baloldali pártok együttműködési lehetőségeiről szóló vita. Az érdemi ügyek helyett a baloldali egységpárttól kezdve, az előválasztáson át, az önálló indulásig minden az asztalra került, miközben a közvélemény 10% és az alatti támogatottságú pártok viaskodását látja. A Policy Agenda azt vizsgálata meg, hogy racionális módon van-e kiút ebből a helyzetből.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2015. III. negyedévében az előző negyedévvel megegyezően 0,96-os értéket mutatott. Az index az első negyedévi növekedés után fél éve csökkenő tendenciát mutat. Előző negyedévhez képest a vállalkozások helyzete javult, míg a háztartások és a monetáris helyzet inkább romlott.
Kezd összeállni az állami közműszolgáltató rendszere. Jövő év januártól már az áramot is a lakosság jelentős része – politikai értelemben véve – a kormánytól veszi. Ezzel lezárul ezen a területen is a multik elleni politikai üzengetések, és másokra mutogatások kora. Az állami közszolgáltató kapcsán a gazdasági előnyökről-hátrányokról már több elemzés is megjelent, a Policy Agenda a politikai kockázatokat vizsgálta meg.
Ez év tavaszán egyre több jel mutatott arra, hogy a kormányzati sodródást a miniszterelnök is megelégelte, és egy új politikai korszak meghirdetésével rendezné a sorokat. Általánossá vált a belső elégedetlenség, hogy nem látszik, mit akar a kormány elérni 2018-ig. A csökkenő támogatottság, az elvesztett időközi választások pedig megmutatták, hogy nagyon illékony a kormány népszerűsége, és ha ráragad az a bélyeg, hogy nincsenek elképzeléseik az ország gondjainak orvoslására, akkor könnyen veszíthet szavazókat.
Egyre több jel mutat arra, hogy az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek. Több helyen már nem csak a jó szakember „hiánycikk”, hanem egyszerűen a munkaerő. A szakszervezetek régóta követelik a jelentős béremelést, a kormány óvatosan lépked, míg az ellenzék mintha megijedt volna a helyzettől. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy ennek a helyzetnek milyen politikai hatásai lehetnek.
Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke 46,9 pontra csökkent, amely a felméréseinkben két éves mélypontot jelent. Ennek oka többek között, hogy a cégek többsége nem vár növekedést sem a magyar gazdaságtól, sem pedig saját vállalkozásától. Közben egyre inkább látszik, hogy problémát jelent a megfelelő végzettségű és szaktudású munkaerő biztosítása, amelynek egyik oka a külföldi elvándorlás lehet.
Úgy tűnt pár hónapig, hogy a férfiak 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről a szakszervezetek népszavazást tudnak kikényszeríteni. Az Alkotmánybíróság döntése alapján azonban úgy néz ki, hogy megúszták a politikai pártok ezt az ügyet, amely sokkal mélyebb gazdasági és társadalomfilozófiai döntéseket kényszerített volna ki, mint ami elsőre látszik. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogyan áll a nyugdíjrendszer átalakulása, mit hozott és mit vitt el.