A tavaly őszi önkormányzati választások óta cipeli magával azt a terhet a kormánypárt, oly mértékben csökkentek az 1500 fő alatti települések polgármestereinek jövedelmeit, hogy az már veszélyezteti a Fidesz pozícióit. A helyzet megoldásához szükség van az ellenzékre is, különben nincsen meg a kétharmados többség. A Policy Agenda azt elemezte, hogy kinek áll érdekében a helyzet megoldása.
Csökkenő polgármesteri fizetések
A Policy Agenda által júniusban bemutatott anyagban leírtuk, hogy az „olcsóbb” állam jegyében, azzal az indokkal, hogy sok települési önkormányzati feladat kormányhoz került, 2014 őszétől csökkentek a kistelepülések polgármestereinek fizetései. Ez a változás kb. 2100 települést érintett.
A fizetéscsökkentés mértéke van ahol 57%-ot is elérhette, amely sok esetben anyagi problémát jelentett a települések első embereinek:
település mérete | 2014. októberig a polgármester fizetése (bruttó) | 2014. októbertől a polgármester fizetése (bruttó) | települések száma | lakosság száma |
500 fő alatti | 270.600-347.900 | 149.400 | 1109 | 288 ezer |
500-1000 fő között | 270.600-347.900 | 298.800 | 667 | 478 ezer |
1000-1500 fő között | 328.500-425.200 | 298.800 | 360 | 438 ezer |
Már látszott, hogy a helyzet tarthatatlan. Az őszi önkormányzati választások után az LMP felvetette a parlamentben, hogy rendezni kellene a helyzetet. Erre Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta: „szerintem az elfogadhatatlan, hogy most a választások után megváltoztatjuk a helyzetet, és felemeljük a kistelepülések polgármestereinek fizetését, ez valóban kiváltaná azt a gyanút – és nem is nagyon tudnánk védekezni ezzel szemben -, hogy egy előre jól megkomponált átverésről van szó. Márpedig ez nem igaz, a szándékunk nem ez volt, ennek még a látszatát is el kell kerülni, ezért szeretném önt biztosítani arról, hogy a kormány nem fogja támogatni azt az indítványt, hanem meg akarja változtatni a 2012. decemberben elfogadott rendszert, ideértve annak bérezési fejezetét is.”
Ugyanakkor a Fidesz frakción belül is érezhetően nőtt a nyomás a pártvezetés felé, hogy ez a helyzet politikailag is tarthatatlan. Miután megnyirbálták az önkormányzatok lehetőségeit, a szociális rendszer módosításával még több olyan felelősséget kaptak, amellyel pénz híján nem tudnak élni, valamint a közmunka szabályozásával sok konfliktust telepítettek a települési vezetőkre, ez komoly elégedetlenséget szült a körükben a kormánnyal szemben. Nem véltetlen, hogy például a tapolcai időközi választásokon a Jobbik előretörését a falvakban sem sikerült megállítani a kormánypártnak.
Az első megoldási javaslat az volt, az önkormányzati törvény módosításával lehetővé tennék, hogy az 1500 fő alatti települések polgármesterei a közmunka szervezéséért, „a közfoglalkoztatottak számához igazodva” (lásd törvényjavaslat szövege) plusz pénzt kapjanak. A törvényhez a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása kell, és láthatólag nem is volt meg ehhez a szükséges többség. Június óta nem került a javaslat szavazásra.
A közmunkán keresztüli extra díjazás (ezt a javaslatot egyébként nem vetette el a kormánypárt) egy tökéletes csapda volt az ellenzék számára, mivel ha az ellenzék támogatja azt, akkor kb. 2100 polgármester fizetése a kormánypárttól lenne függő. Ugyanis közfoglalkoztatotti számhoz igazítanák a pluszpénzt. De a településre jutó közfoglalkoztatottak számát a kormány és annak hivatalai határozzák meg.
Ha az ellenzék nem támogatja a javaslatot, akkor a Fidesz könnyen mondhatja, hogy nem rajtuk múlott, nem az ő hibája a mostani helyzet. Ez pedig egy politikai nyomásgyakorlási eszköz arra, hogy valamelyik ellenzéki frakciót rábírja a javaslat támogatására.
Miután mégsem merték egyelőre végigvinni ezt a kezdeményezést, ezért váratlanul előkerült következő javaslat, amelyet ismét kormánypárti képviselők nyújtották be. Ennek lényege, hogy lehet emelni az 1500 fő alatti települések vezetőinek pénzét, de mindezt csak a saját bevételek terhére. Azaz a költségvetés ehhez nem ad pénzt. Ezzel az a legfőbb gond, hogy ismét vállalhatatlan helyzetbe hozza a települések vezetőit. Ha emelnek, akkor a szegényektől veszik el a pénzt, amit segélyként adhatnánk.
Miután a javaslat kétharmados többséget igényel, ezért szükség van az ellenzék egy részének támogatására. A beadott módosító javaslatok alapján egészen kusza helyzet állt elő. A Fidesz, a Jobbik, az LMP és az MSZP (ők még egy differenciált emelésre vonatkozó javaslatot is benyújtottak, ami nemcsak az 1500 fő alatti képviselőknek rendezné a helyzetét) képviselői is nyújtottak be olyan módosító javaslatot, amely eltörölné azt a kitételt, hogy a polgármesterek béremelését saját forrásból kell megoldani. Ezt a terhet áthárítják a költségvetésre. Azaz látszik, hogy most a kormánypártok kerültek csapdába, mivel két olyan lehetőség van előttük, ami nem jó megoldás számukra:
· eredeti formájában fogadtatnák el a javaslatot, amelyhez valószínűleg nem lesz meg a kétharmad. Ezzel ugyan mondhatják, hogy megpróbáltuk, de az ellenzék nem támogatta, ugyanakkor a kistelepülések vezetői látják, hogy a kormánypárti szándék talán rosszabb helyzetet teremtett volna, mint a jelenlegi állapot.
· kénytelenek a kétharmad érdekében kompromisszumot teremtetni a kormánypárti frakción belül (!), és az ellenzékkel is. Ennek eredményeként lesz emelés, ezt a költségvetés fizeti, és teljesen szembemennek azzal, amit a miniszterelnök egy évvel ezelőtt mondott ennek kapcsán. Ezzel együtt az a látszata lesz a dolognak, hogy az ellenzék kikényszerítette a jó megoldást.
Most kivételesen a Fidesz került nehéz helyzetbe, saját populista lépése miatt. Nyilvánvaló, hogy az olcsóbb állam politikájának nem abból áll, hogy a falvak vezetőit nem fizetik meg. Ez csupán egy jól hangzó ügy volt, de a hatása most esett vissza a kormánypártokra.