A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kiscégek körében. A Policy Agenda ennek okait vizsgálta.
Tovább
A Policy Agenda szakpolitikai elemzéseiben folyamatosan arra törekedett, hogy empirikus úton előállított adatokból legyen képes következtetéseket levonni. Azt gondoljuk, hogy a politikai elemzések piacán az egyik legfontosabb érték a hitelesség. A hitelességet, akkor képes egy elemző intézet megteremteni és megőrizni, ha az általa publikált anyagok mögött olyan szakmai tartalom van, amely bármilyen vitát kiáll.
A gazdasági válság hatásait leginkább az ingatlanszektor érezte meg. Csökkentek az ingatlanárak, a bérleti díjak, illetve új beruházások híján az építőipar is hanyatlik. A Policy Agenda által a kis- és közép vállalkozások cégvezetőinek körében végzett felmérés szerint a következő félévben a kkv-k 82%-a nem tervez ingatlan vásárlást, eladást vagy bérlést.
A kormány korábban az állami alkalmazottak számának csökkentését tűzte ki célul. Azt gondolták, hogy a köztisztviselőként, közalkalmazottként dolgozó felesleges létszám átirányítható a versenyszférába és ezzel kezelni lehet az egyre növekvő munkaerőhiányt. A Policy Agenda a tavalyi költségvetés zárszámadása alapján azt látja, hogy a bürokrácia csökkenése leginkább a pedagógusok esetében érezhető.
Az alacsony bérek egyik következménye a több ágazatban is megjelenő munkaerőhiány. Ez alól az állami cégek sem jelentenek kivételt. Amennyiben részletesen megnézzük azokat a legnagyobb foglalkoztatókat, ahol a kormány a tulajdonos, látható, hogy ezek a cégek rosszabbul „teljesítenek” a béremelések terén, mint a gazdaság egyéb területei. A Policy Agenda részletesen elemezte ezeket a vállalatokat, és megnézte, hogy hol van a legnagyobb probléma.
A Policy Agenda által számított KKV Konjunktúra Index értéke a korábbi időszak növekedése után váratlanul visszaesett. Csökkent azon cégek száma, amelyek javulást várnak a gazdaság általános helyzetében. A munkaerőhiány problémáját egyre jelentősebbnek érzik a cégvezetők, miközben negatívnak látják a kormány ezen területen nyújtott teljesítményét.
Az Európai Uniótól kapott pénzek ma már alapvetően befolyásolják a költségvetés helyzetét, a költségvetési hiány alakulását. Az adatok alapján úgy néz ki; annak menedzselése, hogy – a megvalósult, vagy tervezett programokhoz – milyen ütemben tud forrásokat lehívni a mindenkori magyar kormány, a Budapest és Brüsszel közötti politikai csata része. A Policy Agenda megvizsgálta, hogyan változott 2004-től kezdve az EU-s források mértéke, és mennyire látszik a választások előtti túlzott költekezés.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző év végi lassú csökkenés után a 2017.I. negyedévi enyhén javuló tendencia után további pozitív folyamatokat jelez, értéke a II. negyedévben 1,08. Az index által jelzett tendencia szerint erősödik a pozitív várakozás a vállalkozások gazdálkodásában, ez a háztartásoknál is javulást mutat, míg a következő időszakra a pénzügyi folyamatoknál érzékelhető a stagnálás, sőt enyhe visszaesés.
Az elmúlt hetekben közzétett adatok azt mutatják, hogy a minimálbér-emelés és a munkaerőhiány hatására kilőttek a bérek. Megyék szerint lebontva az országot már nem ennyire egyértelmű a siker, bár a Policy Agenda elemzése azt mutatja, hogy a növekvő bérkülönbségeknek két ellenszere van: a minimálbér és a közmunka bérek emelése, valamint az alacsonykeresetűek terheinek csökkentése.
A jelenlegi kormánypártok hatalomgyakorlása egyfajta frakciókormányzás volt. Enne legfőbb jegye, hogy alapvető törvényjavaslatok nem a kormány által kerülnek benyújtásra, hanem az országgyűlési képviselők egyéni módosító javaslataként. A Policy Agenda a jövő évi költségvetés elfogadása kapcsán azt nézte meg, hogy mekkora mozgástere volt a költségvetési vitában a képviselőknek.