A jelenlegi kormánypártok hatalomgyakorlása egyfajta frakciókormányzás volt. Enne legfőbb jegye, hogy alapvető törvényjavaslatok nem a kormány által kerülnek benyújtásra, hanem az országgyűlési képviselők egyéni módosító javaslataként. A Policy Agenda a jövő évi költségvetés elfogadása kapcsán azt nézte meg, hogy mekkora mozgástere volt a költségvetési vitában a képviselőknek.

A költségvetési javaslat nem szent írás, de mégis…

A 2011. évi költségvetés óta lezajlott parlamenti viták során minden évben természetesen voltak belső átrendeződések az eredeti javaslathoz képest. Összesen 1370 milliárd forinttal módosították a kiadási oldalát az éves költségvetésnek, amely elsőre jelentős számnak tűnik, de ez valójában a teljes kiadási oldalnak az 1%-át jelenti.

Ha alaposabban megnézzük a tendenciákat, akkor az látszik, hogy éles váltás van a 2010-2014-es és a 2014 óta tartó parlamenti ciklusok között. Az első időszakban a kiadási oldalnak összességében 2%-a került módosításra, míg a mostani ciklus ideje alatt, ez az arány minimális mértékű: 0,2%-os lett.

Azaz a harmadik Orbán-kormány idején jelentős koncepcióváltás történt, és visszafogták a képviselők mozgásterét a költségvetés alakítása során. Miközben éves átlagban 18.100 milliárd forint sorsáról dönthettek, 36 milliárd forinttal emelhették meg a kiadásokat csupán (szintén évi átlagban).

Ez azt jelenti, hogy nem hagyták elszabadulni a kormánypárti frakciót, hanem megkövetelték a képviselőktől, hogy fejezeten belül (ezek általában minisztériumokat jelölik) találják meg a kiadások növelésének ellentételezését.

Jól mutatja ezt a 2018. évi költségvetés vitája, amikor a fejezetek kiadási oldalát ugyan 142 milliárd forinttal növelték meg az elfogadott módosító javaslatok által, de ezzel együtt kb. 132 milliárd forinttal csökkentették is más kiadási tételeket.

Kreatív bevételek

A mostani parlamenti ciklusban, miután már fegyelmet követelt meg a kormány a képviselőkkel szemben, nem kellett bevételi oldalon kreatív módon pénzt találni. 2011-2014-ig terjedő időszak költségvetései esetében a kormány eredeti javaslatához képest éves átlagban 250 milliárd forint többletet kellett találni a parlamenti vita során bevételi oldalon, hogy fedezni tudják a megnövekedett kiadásokat.

Könnyen belátható, hogy a képviselők ritkán találnak – megfelelő szakértelem hiányába – olyan bevételeket, amelyekkel a kormány eredetileg nem számolt. Ezek a pénzek sokkal inkább menetközben teremtett (adóemelések), vagy csak látens módon teremtett (kormány előszeretettel hivatkozik a javuló gazdasági környezet miatti többletbevételekre, amelyek vagy befolynak, vagy nem) forintok.

Tipikus példája ennek a rossz gyakorlatnak, amire már korábbi elemzésünkben is felhívtuk a figyelmet, hogy mindenféle számítás nélkül megemelik a képviselők a várható ÁFA-bevételi számokat, ezzel teremtve elkölthető pénzt saját politikai ötleteikhez.

A mostani időszakban a bevételi oldal változtatása éves átlagban 36 milliárd forintot mozgatott meg. Volt olyan év (2015-ben), amikor 67 milliárd forinttal inkább csökkentették a képviselők a parlamenti vita végére a bevételi számokat.

Hol a trükk?

Ugyan látszik egy tendencia abban, hogy mennyire engedik a képviselőket garázdálkodni a parlamenti vita során, de ez sok esetben csak a látszat. Természetesen helyes, ha a képviselők keretek között mozgathatják a tervezett kiadási és bevételi oldal számait, hiszen a hiány tartásáért végső soron a kormány felelős.

Az azonban mindenképpen mutatja a szűk mozgásterét a képviselőknek, hogy még az egyes fejezeteken belül is csak kis módosításokat vihetnek keresztül.

Ennél nagyobb probléma, hogy az eredeti költségvetési törvények valójában ritkán „élik” meg a költségvetési év végét. Volt olyan is (2017. évi), amikor már az év kezdete előtt módosítani kellett a büdzsén. 2011. évtől kezdve a 2017. évi költségvetésig eddig összesen 27 alkalommal módosították az éves tervet. Ez azt is jelenti, hogy viszonylag kicsi a jelentősége az eredeti költségvetési törvénynek, hiszen az adatok azt mutatják, hogy 3-4 alkalommal módosítani fognak rajta.