A kormány a költségvetési hiány csökkentése érdekében 2011-ben drasztikus kiadáscsökkentést rendelt el a gyógyszertámogatások körében. A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta, hogy a kitűzött célok miképpen teljesültek, túlvagyunk-e a nehezén vagy további megszorításokkal kell-e számolni?
A Policy Agenda a 2013-ra számított első, azaz a tavaly szeptemberben közölt előrejelzésében – valamennyi más kutatóintézeti prognózisnál korábban – stagnáló gazdaságot, azaz változatlan GDP-t tartott elképzelhetőnek. Most aktualizált makrogazdasági prognózisunkban az átgondolatlannak tűnő gazdaságpolitika hatásainak következményeként tovább romló gazdasági környezetet és esetleg kissé visszaeső gazdasági teljesítményt feltételezünk.
A kormánynak áprilisban kell benyújtania az Európai Unió számára az új konvergenciaprogramot. Ennek kapcsán többször felvetődött, hogy ismét megszorításokat lesz-e kénytelen bejelenteni a kormányzat, vagy megpróbálja megvédeni a költségvetésben szereplő számokat. A Policy Agenda a költségvetés eddigi adatai, az április elején a KSH által készített beszámoló alapján megvizsgálta, hogy mire lehet számítani az elkövetkező hetekben.
A héten a kormány megjelentette a legújabb konvergencia-programot. A Policy Agenda két héttel ezelőtt kiadott előrejelzésben bemutattuk, amennyiben a kabinet érzi annak a lehetőségét, hogy kikerülhet az ország a túlzott deficit eljárás alól, akkor kénytelen lesz újabb költségvetési kiigazító csomagot bemutatni. A kormány azt választotta, hogy az utolsó pillanatig igyekszik a költségvetés számait védeni és nem enged még látszólag sem az Európai Bizottságnak.
A minimálbér-emelés, a most elfogadásra került országos bérajánlás, valamint a Munkahelyvédelmi Akcióterv első tapasztalatai már látszanak az adatokban. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői hogyan vélekednek ezekről a kérdésekről. Az adatok nem igazolják vissza a kormányzati optimizmust.
A júliustól hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (MT) egyik célja a kormány szerint, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiac. Ez pedig a munkáltatók oldaláról nézve könnyítést, alacsonyabb adminisztratív- és akár bérköltséget is jelenthetne. A Policy Agenda a magyar kis- és középvállalkozások cégvezetőit megkérdezte az új MT-ről és a foglalkoztatottak számának várható változásáról.
A jelenlegi kormány unortodox gazdaságpolitikájának szerves része az állami beavatkozás szélesítése, esetenként a tág értelemben vett államosítás. Első lépésként a jogi és gazdasági feltételek megváltoztatásával új feltételrendszert teremtenek, ezzel alapvetően megváltoztatják a meglévő tulajdonosi struktúrákat. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mekkora piacot érintettek már eddig is ezek a változtatások, és milyen hasonlóságok figyelhetőek meg az egyes lépések között.
Az Európai Bizottság ajánlása alapján várhatóan ebben a hónapban kikerül Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyanakkor több kritikát is kapott az ország, amelyek kapcsán fordulatot várnak a kormánytól. Ezek között az egyik meghatározó kérdés a foglalkoztatottság növelése. A Policy Agenda e héten azt vizsgálta, hogy várható-e a foglalkoztatásban növekedési fordulat a kormányzati ciklus hátralévő rövid idejében.
Pedig a számok alapján nőttek a bruttó jövedelmek
A KSH legfrissebb kereseti felmérésének adatai szerint a foglalkoztatottak bruttó jövedelme átlagosan 225 ezer forint. Ez a tavalyi időszakhoz képest nettó jövedelmekben 4,2%-os növekedést jelent. Az április havi 2% alatti inflációs adat pedig akár tényleges kereseti többletet jelenthet, de ugyanakkor a Policy Agenda által készített lakossági felmérés nem ezt mutatja.