A kormány a költségvetési hiány csökkentése érdekében 2011-ben drasztikus kiadáscsökkentést rendelt el a gyógyszertámogatások körében. A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta, hogy a kitűzött célok miképpen teljesültek, túlvagyunk-e a nehezén vagy további megszorításokkal kell-e számolni?
Sokat költünk gyógyszerre
A KSH legfrissebb adatai (2011) szerint az egy lakosra jutó éves kiadásoknak 3%-át, azaz majdnem 27 ezer forintot tesz ki a gyógyszerekre, vagy gyógyhatású készítményekre fordított összeg. Ebből több mint 11 ezer forint volt olyan kiadásunk, amely az állam által támogatott gyógyszer lakossági térítési díját jelentette. A többi az ún. szabadon vásárolható termékeket jelenti.
Ez az adat elsőre bár nem tűnik jelentősnek, de ha azt nézzük, hogy egy nyugdíjas háztartás esetén mekkora az egy főre jutó kiadás, akkor látható, hogy a teljes kiadásuk majd 7%-át gyógyszerre, vagy gyógyhatású készítményekre fordítják az idősebb korúak. Ez az arány pedig több, mint duplája egy átlagos család azonos körű kiadásainak.
Csökkenő állami ráfordítások
Az un. egészségpolitikai eszközökkel a kormánynak egyetlen területre van hatása, ez pedig az állam által támogatott gyógyszereké. Az elmúlt évtizedben azzal szembesülhettünk, hogy dinamikusan emelkedett az állam által adott gyógyszerár támogatás mértéke, és ha az elmúlt évtized közepén nem sikerül megtörni a trendet, akkor már bőven 550 milliárd forint felett járnának az éves kiadások. Költségvetési szempontból jól látta a mostani kabinet is, hogy nem tartható ez a pálya, ezért folytatnia kell a megszorításokat a gyógyszerkassza kiadásainak területén is.
Ennek érdekében a 2011-es Széll Kálmán Tervben, és az ennek alapján az Európai Unió számára készített Konvergencia Programban azt vállalta a kormány, hogy rendkívül drasztikus 120 milliárd forint feletti forráskivonást hajt végre. 2012-ben azonban az eredetileg tervezett 277 milliárd forint helyett végül is ennél lényegesen magasabb összeget, 315 milliárd forintot kellett a költségvetésből e kiadásokra fordítani.
A 2013-as, idei év erősen ambiciózus, mivel 279 milliárd forintot terveztek csupán e költségvetési soron a költségvetés elfogadásakor. Azaz a tavalyi jelentős megszorításhoz képest, újabb „szigorítást” akarnak végrehajtani a gyógyszerköltségeken. Ennek tarthatóságát illetően azonban szkeptikusak vagyunk, annak ellenére, hogy a januári költségvetési adat alapján az időarányosnál is alacsony volt a költés ebben a szegmensben. Ugyanakkor érdemes megvárni az első negyedév végét, mivel akkor majd látszik, hogy milyen mértékű az előző időszakokhoz képest a költségvetési pénzek kiáramlása. Várakozásaink szerint a kabinet – ha nem akarja kiegészíteni egyéb forrásokból a gyógyszerkasszát, akkor – kénytelen lesz újra változtatni a támogatási rendszeren.
A lakossági terhek nőnek
A Policy Agenda tavaly őszi elemzésében már felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy bár a kormány kevesebbet áldoz a gyógyszertámogatásra, és a rendszer átalakításával csökkentette az egy főre jutó térítési díj összegét, de arányaiban mégis többet kell fizetni a patikában, mint eddig. Amíg egy 1000 forintos gyógyszer esetén 2011-ben még 770 forintot az állam finanszírozott és csupán 230 forintot kellett fizetnie a betegnek, addig ez 2012-ben kb. 250 forintra emelkedett. Azaz, akinek szüksége van gyógyszerre, az többet fizet dobozonként, mint korábban.
Fontos lehet azonban az is, hogy míg 2011-ben a tényleges fogyasztás alapján egy fő 11.400 forintot fizetett évente az állami támogatás mellett a patikában, addig ez az összeg 2012-ben éves szinten 10.500 forintra csökkent. Elvileg talán ez még kormányzati sikernek is találhatnánk, ha nem az lenne a mögöttes ok, hogy a csökkenő reálkeresetek, illetve a növekvő árak miatt egyre többen vannak azok, akik nem tudják kiváltani a gyógyszereiket. Ugyanis a valóságban emiatt csökken a támogatott forgalom, és emiatt kell kevesebbet fordítania az államnak a gyógyszer kassza támogatására.
A mögöttes adatokból az is látszik, hogy miközben az állam egyre inkább szűkíti pénzügyi lehetőségeit, annak ellenére egyre többet költünk olyan termékekre, amelyek nem tartoznak a társadalombiztosítás által támogatott körbe. A tavalyi év első háromnegyedévi adatai alapján a Policy Agenda becslése szerint 2012 évben a gyógyszer és gyógyhatású készítmények kiskereskedelmi forgalma 430 milliárd forintot ért el, amely 25 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. Azaz bár csökkent az állami támogatás, és támogatott gyógyszerre 2010-hez képest 13-15 milliárd forinttal kevesebbet hagyunk ott a patikákban, de az egyéb beszerzésű készítményekre többet költünk. Jellemző, hogy e termékek esetében az átlagosnál magasabb is az árdrágulás mértéke (2013. februárban 4,1%). A lakossági érzetet nézve pedig valószínűleg mindegy, hogy a receptre kiváltott gyógyszer, vagy a recept nélkül megvásárolható termék ára növekszik, hiszen mégiscsak egy helyről kell azt fizetnie.