A héten a kormány megjelentette a legújabb konvergencia-programot. A Policy Agenda két héttel ezelőtt kiadott előrejelzésben bemutattuk, amennyiben a kabinet érzi annak a lehetőségét, hogy kikerülhet az ország a túlzott deficit eljárás alól, akkor kénytelen lesz újabb költségvetési kiigazító csomagot bemutatni. A kormány azt választotta, hogy az utolsó pillanatig igyekszik a költségvetés számait védeni és nem enged még látszólag sem az Európai Bizottságnak.
Tartható a hiány?
A konvergencia-programban elismerte a kabinet, hogy kb. 230 milliárd forinttal romlik a költségvetés kiadási és bevételi oldalának egyenlege. Ezért nem elkerülhető, hogy ekkora mértékben hozzá kelljen nyúlni a 400 milliárd forintos tartalékhoz. A bevétel-kiesés ennél is jóval nagyobb, a kormány által megadott – nem túl transzparens – információk alapján a Policy Agenda becslése szerint, ez akár 390 milliárd forint is lehet. A kabinet szerint ezt ellensúlyozza, hogy a lakásépítési támogatások, a korhatár előtti ellátások és a bérkompenzációra fordított kiadások esetében 110 milliárd forint megtakarítás keletkezik. Ezek mellett még mintegy 40 milliárd forint többletet lát most a kormány a helyi önkormányzatok szintjén.
Érdemes az adatokat összehasonlítani az április 1-jei, szintén az Európai Uniónak küldött jelentéssel. Eszerint, néhány hete a kormány még 9 milliárd forintos hiányt látott a helyi önkormányzatoknál. Nem érthető, hogy ennyi idő alatt mitől változott meg 50 milliárd forinttal ennek a szektornak a várható egyenlege, és lett a korábban említett kb. 40 milliárd forint.
A kormány által elismert problémákkal együtt kb. 170 milliárd forint tartalék maradt a költségvetésben. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a kabinet sem a pénztárgépek on-line bekötése (85 milliárd forint), sem az e-útdíj rendszer (75 milliárd forint) kapcsán nem ismeri el, hogy problémák lennének a megvalósítással. Amennyiben ez a két tétel az elemzői várakozásoknak megfelelően alakul, akkor a kormány mérsékelten számolhat az ebből származó bevétellel. Ez pedig azt jelenti, hogy a tartalékok elfogytak, és még nem is vettük figyelembe az olyan elemeket, mint pl., a kormány terveihez képest várhatóan alacsonyabb gazdasági növekedés, egyszóval a hiány tarhatósága továbbra is minimum kérdéses.
Önkormányzatokon múlhat az idei hiány is
Ahogy már korábban is bemutattuk – sőt most a kormány is elismerte – a várt alacsony 2012. évi költségvetési hiány a helyi önkormányzatoknak volt köszönhető. Érdekes módon a kormány jelentőset tévedett a korábbi előrejelzéseiben ezen szegmens kapcsán. Még tavaly ősszel is azt jelezték az EU felé, hogy hiány lesz a helyi önkormányzatok gazdálkodásában. Ezzel szemben az április 1-jén kiadott jelentés szerint valójában többlettel, méghozzá 125 milliárd forint szufficittel zárták az évet az önkormányzatok.
Amennyiben ez a többlet nem lett volna, akkor is a 3%-os hiány alatt lett volna az ország költségvetése bár nem olyan jelentős mértékben, mint amit a mostani adatok mutatnak. Nyilvánvaló, amennyiben a kormány látta volna ezeket a folyamatokat, akkor év végén – az egyébként is meglépetten túlmenően, további – 100 milliárd forintos nagyságrendben költekezhetett volna. Miután ez nem történt meg feltételezhető, hogy egyelőre a kabinetnek nincs érdemi rálátása erre a szegmensre, azaz a mostani előrejelzés (40 milliárd forintos többlet 2013-ban) megbízhatósága is kétséges.
A mostani konvergencia-programban sem találni olyan elemet, amely érdemi magyarázatot adna a folyamatokra. Ezt támasztja alá, hogy a Brüsszelnek küldött anyagban azt írják: „Az önkormányzati kiadások csökkenését döntő részben az állam és az önkormányzatok közötti feladat-átrendezés indokolja, ennek pontos hatását azonban majd csak a zárszámadás alapján lehet megítélni.”
Kockázatos játék
Múlt heti, a konvergencia-program megjelenése előtt kiadott elemzésünkben azt mutattuk be, hogy két forgatókönyv lehetséges a kormány számára. Amennyiben képes politikai szinten biztosítani annak a lehetősét, hogy kikerüljön az ország a túlzott deficit eljárás alól, akkor a mostani konvergencia-programban olyan intézkedések lesznek, amelyek megalapozzák az idei 3% alatti hiányt.
A kabinet láthatólag nem tudta ezt a helyzetet előállítani, ezért azt a forgatókönyvet választotta, hogy védi továbbra is a mostani költségvetést. Teszi ezt azért, hogy kikerüljünk a túlzott deficit eljárás alól, és ezért sem akar újabb megszorításokat bejelenteni. Ez pedig azt jelenti, hogy miközben igyekszik megnyugtatni a nemzetközi pénzpiacokat arról, hogy kordában tartja a gazdaságot, közben erősíteni fogja a magyar közvélemény felé folytatott kommunikációjában, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben.
Ez utóbbi azonban azért veszélyes taktika, mert tovább növelheti az Európai Unió iránti hazai elégedetlenséget, és csökkentheti az integráció pártolóinak számát, ami az ország gazdasági fejlődésének alapja.