A Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség 2013 végén a munkaadók és a szakszervezetek közötti országos bérmegállapodás megítéléséről, és a 2014 évi béremelési tervekről készített kutatást a KKV cégvezetők körében. Az adatok szerint a cégvezetők nagyon óvatosak a béremeléssel, és sokan félnek az állami hatóságok vélt szankcióitól.
Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke 3,9 százalékponttal emelkedett az előző negyedévhez képest. Az adatok azt mutatják, hogy a cégvezetői várakozások most elérték a 3 évvel ezelőtti szintet. Ez az adat reményt adhat ahhoz, hogy a következőkben talán nem romlik újra a vállalkozások helyzete és kialakulhat egy tartósabb növekedési pálya.
A kormány csak az infláció mértékének megfelelően emeli jövőre a közmunkások bérét, miközben egyre több ember dolgozik valamilyen közfoglalkoztatási program keretében. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mennyit keresnek a statisztikák szerint a közmunkások. Az egymásnak ellentmondó adatok alapján nehéz erre a kérdésre válaszolni, még a KSH adatai is sem mutatják az igazi adatokat.
A munkaadói, munkavállalói szervezetek, valamint a kormány megállapodása értelmében jövőre százezer forint felett lesz a minimálbér bruttó összege. Ebben a kormányzati ciklusban ez 38%-os emelkedést jelent, amellyel az Európai Unió éllovasai között vagyunk. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában ebből az emelkedésből mennyi jut a legkisebb keresetűeknek, és a nettó minimálbérek összehasonlításában hogyan állunk Európában.
Az Országgyűlés elfogadta a 2014. évi költségvetés főszámait. Jelentősen emelkedett a központi költségvetés hiányának mértéke, és érdekes átrendeződések történtek a büdzsén belül. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mennyire tudott (akart?) a kormány ellenállni a pártpolitikai lobbiknak a parlamenti vitában, és hol engedett a szakmai józanság ellenében is.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2013. III. negyedévében 0,95–azaz az előző negyedévi (1,11) nagyon enyhe optimizmus elmúlt–ésa mutató valamennyi rész-indikátora most újra az év elejei kedvezőtlenebb helyzetet jelzi. Az előző negyedévhez viszonyítva érezhetően pesszimistán ítélhető mega monetáris folyamatoknál tapasztalható helyzet, de a háztartások gazdálkodásánál sem látható alapvető fordulatra utaló jel. A vállalati gazdálkodás tartós fejlődése és gyors kibontakozása sem valószínűsíthető.
November 1-től újra jelentősen mérséklődnek a lakossági gáz- és villamos energia árak. Az eddigi, összesen 20%-os csökkentés kapcsán a kormánypártok azt kommunikálják, hogy a jövő évi költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése lesz. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a büdzsé tervezésekor valóban számoltak-e a csökkenő energiaárakkal.
A kormány 2011 tavaszán annak érdekében, hogy bizonyítani tudja az Európai Uniónak, hogy képes kikerülni a túlzott deficit eljárás alól, meghirdette a Széll Kálmán Tervet, majd egy évre rá a Széll Kálmán Terv 2.0-t. Ezek nagyságrendileg 1.500 milliárd forintos megszorítást jelentettek. A Policy Agenda elemzésében azt nézte meg, hogy a 2014. évi költségvetés mennyire tükrözi a korábbi vállalásokat, és mely területeken adta fel leginkább saját célkitűzéseit a kabinet.
A költségvetés benyújtását követően lassan elkezdődnek a jövő évi minimálbértárgyalások, illetve majd az országos bérajánlásra vonatkozó háromoldalú egyeztetések. Ennek kapcsán Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda kutatást végzett a kis- és középvállalati szektor körében arról, hogy mekkora minimálbért várnak és tartanak elfogadhatónak a cégvezetők. A kutatásban vizsgálták a foglalkoztatói nyugdíj intézményét, amely az adatok szerint egyelőre nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.