A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) a tavalyi erőteljes éves GDP növekedés és az idei év első hónapjaiban tapasztalt bővülés után a későbbiekre már lassulást jelez. A mutató értéke 2019. I. negyedévében (0,99%) a korábbihoz hasonlóan nem mutat növekvő optimizmust, azaz nem folytatódik a gazdaság elmúlt negyedévekben jelentős, a tervezettnél is jobb javulása.

A gazdasági növekedés dinamikája lelassul…

A 2019 első negyedévében a bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest 1,5%-kal bővült, az előző év első negyedévéhez viszonyítva pedig 5,2% a volumen növekedés mértéke. Az év további része azonban már bizonytalanságokkal terhelt.

Az éves GDP bővülés a tavalyi 4,9%-ról idén várhatóan 3,6%-ra lassul annak ellenére, hogy az első három hónapban az ipari termelés 6,2%-kal, a kiskereskedelmi forgalom 6,5%-kal nőtt, az építőipari termelés (48,2%) bővülése pedig még a tavalyi első negyedévhez mérten is erőteljesebb volt. Ezeket a kedvező eredményeket megalapozták az alacsony pénzpiaci költségekhez, forrásköltségekhez, és az uniós támogatásokkal megvalósuló projektekhez kapcsolódóan a keresletet erőteljesen növelő családi támogatások, növekvő vásárlóerő és emelkedő ingatlanárak. Az erőteljesen növekvő jövedelmek a felhalmozás helyett inkább a reál javak piaca felé terelik a keresletet. Az építőipari boom is tartós növekedést gerjeszt a gazdaság minden területén. Gyorsult a kivitel növekedése is, de jelzés értékű, hogy az építőipar szerződésállománya a tavalyi időarányoshoz viszonyítva a negyedév végére már alig magasabb, valamint a mezőgazdaság várhatóan elszenvedi a rossz időjárási viszonyok okozta termelés-visszaesést.

A beruházások az állami – jelentős részben idén is EU-finanszírozású – fejlesztéseknek köszönhetően sem emelkednek majd 7-8% közöttinél nagyobb ütemben, azaz a tavalyi 16,5%-ostól jelentősen elmaradhatnak. Az ipar növekedése a korábbi export-vezérelt bővülés lassulása miatt alig lesz 3% felett, az építési szerelési tevékenység is 10% alatt várható. A külkereskedelmi áruforgalom többlete a tavalyi 5,6 milliárd euróról tovább mérséklődik, mintegy 4 milliárd körülire. A folyó fizetési mérleg GDP arányos többlete így akár meg is szűnhet év végére, hiszen már tavaly is csupán 0,5%-os volt.

Érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot, hogy külföldi autógyárak az európai konjunktúra lassulása miatt több tervezett, sőt már megkezdett magyarországi fejlesztést későbbre halasztják, azaz a kecskeméti gyárbővítés, a debreceni gyárépítés akár több évvel eltolódik.

Pénzügyi folyamataink bizonytalanná váltak…

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévihez hasonlóak. Érezhetők azonban a monetáris és fiskális helyzetünk meglévő bizonytalanságai. Emiatt változás várható a fiskális és a monetáris politika eddigi gyakorlatában.

Az államháztartás GDP arányos deficitje idén is alacsony, akár 2,2% lehet, bár a strukturális deficitünk ezt meghaladva közel 3%-ot érhet el. A központi költségvetés számított hiánya március végére az éves előirányzat 14,2%-a lett. A pénzforgalmi deficit és a forint gyengesége következtében az államadósság 2018 végére nominálisan 2385 milliárd forinttal nőtt, de a tavalyi év végére a GDP 70,8%-ára csökkent.

A 2018-as éves átlagban mért 2,8%-os infláció felgyorsul. Már most az első negyedév átlagában is 3,2%-ra áprilisban pedig már havi 3,9%-ra emelkedett és ez év átlagában 3,2-3,5% közöttire gyorsulhat. A maginfláció március végén 3,8% volt. A fogyasztói áremelkedést persze változatlanul a világpiaci olajárak növekedése, a bérinfláció és a monetáris politika szigorításának elmaradása befolyásolhatja. Bár az MNB március végén az egy napos betéti rátáját 10 bázisponttal megemelte ez csak nagyon kis szigorítást jelez, ahogy az is, hogy az ÁKK magasabb kamatozású állampapírt bocsát ki. A 2018 év átlagában számított 320 forint/euró árfolyam 2019-ben 325 forint fölé is gyengülhet. Emiatt is egyre biztosabb az MNB alapkamat emelésének megkezdése és így az év végi, akár 1,2%-os alapkamat.

2018 végén a vállalati szektor hitelállománya mintegy 14%-kal, a háztartásoké 7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A lakossági hitelállomány bővülése is folytatódik. A kamatmarzs még magas, de tendenciája csökken. A bankok nemteljesítő hiteleinek aránya – a követeléskezelőknek történő átadás következtében – tovább csökkent. Az emelkedő kamatkörnyezet miatt 2019-ben ismét kiemelkedő nyeresége lesz a hazai bankrendszernek.

Tovább növekszik a jövedelmi különbség…

A lakosság fogyasztása 2018-ban is gyorsan bővült (4,5%-kal), a vásárolt fogyasztás pedig (5,5%-kal) eddig csúcsát érte el. 2019-ben azonban várhatóan mintegy 1 százalékponttal mérséklődik majd. A korábbi (8% körüli) kétszámjegyűnél kisebb reálkereset-növekedés idén a felére csökken majd.

A jövedelmek az egyes társadalmi csoportokban eltérő módon alakulnak, és az alacsony keresetű családokban az egy főre jutó nettó jövedelem az országos átlagnak csak kevesebb, mint háromtizedét teszi ki, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokban viszont eléri az átlagos mérték két és félszeresét. A lakosság betétállománya március végén 8 934 milliárd forintot tett ki. Az ÁKK adatai szerint a lakosság birtokában 7 497 milliárd forint értékű állampapír van. A lakosság hitelállománya márciusban 44 milliárd forinttal emelkedett, és a hónap végén 6 210 milliárd forintot ért el. A lakossági devizahitelek hó végi aránya a teljes lakossági hitelvolumennek mindössze 0,6%-át jelentette.

A lakosság március végéig 636 milliárd forint adót fizetett, 8,8%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Személyi jövedelemadóból 7,7%-kal, illetékekből 24,3%-kal, gépjárműadóból 7,5%-kal több állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél. Vizsgálatok szerint a nem adózó jövedelmek mértéke regionálisan jelentősen eltérő mértékben, de az összes jövedelemnek akár 20%-át is elérheti. A fővárosban csak 5% körülire becsülik, míg a nehezebb helyzetű megyékben akár 30%-os is lehet a hivatalos csatornákat kikerülő bérfizetés aránya.

A versenyképesség javítása már megjelent a tervekben…

A GFI indexünkben a vállalati gazdálkodás mutatói nem javulnak. A gazdaságkutató intézetek konjunktúra felvételeiben pedig a fogyasztói bizalmi indexek változatlansága mellett az üzleti várakozások egyértelműen visszaestek.

A termelés növelésének változatlanul akadálya a növekvő mértékű – minőségi és mennyiségi – munkaerőhiány szinte minden ágazatban. A szakképzett munkaerő hiánya pedig versenyképességi korlátot jelent. Az ipari, a szolgáltató cégek körében már nagyobb áremelési törekvések is megjelennek. Különösen érzékeny a kereskedelemben várható áremelést tervezők arányának emelkedése. Egyúttal pedig fokozódik a munkabérek emelése iránti munkavállalói igény, most már komoly szervezett formában is.

Egyelőre gyorsan bővül az építőipar, és a kereskedelem és az infó-kommunikációs ágazat is. Az ipari növekedés – az európai konjunktúrával együtt mozogva – lelassul, 2019-ben 3,5-4%-os dinamika várható. A belföldi értékesítés gyorsabban nő exportnál, mert az európai járműipar strukturális problémákkal küzd, és emellett a belföldi építési beruházások keresletbővülést eredményeznek, de a szerződésállomány jelzése szerint a későbbiekben az építőipar teljesítmény visszaesik és a 2018-as 17%-os után kisebb, 5%-os a termelési dinamika várható. A kiskereskedelmi forgalom 2018-as 6,5%-os növekedése pedig 4% körülire mérséklődhet.

A minimálbér- és garantált bérminimum emelés 2019-ben már kisebb gondot okoz a vállalkozások gazdálkodásában, de a cégek gazdálkodásban nehézséget jelent a 2019-ben – akár többlet-terhet is okozó – életbe lépő adóváltozások egy része, elsősorban a cafetéria új szabályozása.

A gazdálkodó szervezetek az első negyedévben 294 milliárd forint adót fizettek, 18,7%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Befizetéseik legnagyobb tételét az egyéb központosított bevételek – a környezetvédelmi termékdíjak, az elektronikus és időalapú útdíjak, valamint a bírságbevételek – képezték.

A vállalati hitelállomány tovább bővül, – a gazdaság-élénkítés és kedvezőbb adózási és beruházási hitel-lehetőségek eredményeként –. és egyúttal a kkv-szektor hitelfelvételi hajlandósága is élénkül.

A kötelezővé tett online számlázó programok használatára már több mint 332 ezer adózó regisztrált és 70%-uk ezen keresztül számláz.

A gazdaságpolitika által elképzelt fejlődés kereteit jelenleg az MNB versenyképességi programjának 330 konkrét tétele képezheti. A Nemzeti Bank szakértői az új pénzügyi modelltől kezdve a modern infrastruktúra és hatékony energiafelhasználásig összegyűjtötték a megvalósítandó lépéseket. Ezekhez persze sok idő és rengeteg pénz is kell.