A Policy Agenda Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) javulást mutat az előző negyedévhez képest. Ez a folyamat lényegében megegyezik az elmúlt év általános tendenciáival, azonban a növekedési kilátások változatlanul bizonytalanok. Az üzleti környezet a tavalyi érezhető növekedés ellenére nem számol még jelentősebb fejlődéssel, a pénzügyi szektor teljesítménye sem fog javulni, sőt a mezőgazdaságéval együtt feltehetően csökkenni fog.

Lassul a gazdasági növekedés

A monetáris és fiskális folyamatokat 2015-ben is a kormányzati lépések erőteljesen meghatározzák és részben a megszorítások felé terelik. A következő évi költségvetés fél évvel korábban történő elkészítése is a gazdaságpolitika bizonytalanságát növeli. A vállalkozások körében végzett felvételek azonban – a tavalyi év második felétől gyengülő ipari, építőipari termelés, csökkenő külföldi tőkeberuházások – lassuló, esetlegesen meg is torpanó bővülést jeleznek. A háztartások gazdálkodásában az adózási folyamatok, és az alacsony infláció miatti reáljövedelem javulás enyhe növekedés biztosítanak.

Az EU támogatások alapján 2014 végéig megvalósult beruházások hatására bekövetkezett pótlólagos keresleti hatás most hiányzik a gazdaságunkból. A gazdálkodás pénzügyi folyamatainak jellemzői – így a pénzügyi szektor túladóztatása, a pénzügyi szektorban meglévő ellenőrzési hiányosságok, az állami korrupciót feltételező pénzügyi bizonytalanság, a még mindig alacsony hó/hó szinten mért infláció, a kényszerűen alacsony alapkamat és a forint gyenge és volatilis árfolyama – változatlanul veszélyt jelentenek.

A 2014 év első és második felének gazdasági folyamatai érezhetően eltérőek voltak. A 2013 végétől megvalósult uniós projektek és a választási gazdaságpolitika fogyasztást növelő hatása már nem érvényesül, így várhatóan 2,5 % körülinél nem lehet nagyobb az ez évi növekedésünk. Az alacsony bázis és a tavalyi jelentős állami építőipari megrendelés is hiányozni fog a teljesítményből. Ezek mellett a mezőgazdaság sem ismételheti meg az előző két év kiváló terméseredményeit. A vállalati szféra érzi, hogy a 2014. évi 3,6%-os volumennövekedés ellenére gazdaságunk teljesítménye még csak a 2008. évi válság előtti szintet érte el.

A GFI indexek alakulása (2010 – 2015)*

A pénzügyi helyzet feszültségekkel terhelt

A magyarországi bankrendszer „elszámoltatása” eddig csupán a túladóztatás fokozását és a gazdaság fellendülésének nehezítését jelentette, valamint a bank- és bróker-botrányok miatt több tízezer kisbefektető pénzügyi „csődjét” is. A potenciális növekedési lehetőségeinken az sem javít, hogy a hangoztatott mindenféle elszámoltatás helyett állami korrupciós vádakkal terhelt a közélet és így a külföldi és hazai gazdasági bizalom újra épülése is halasztódik. 

A vállalati szektor banki hitelállománya nagyon lassan javul, a cégek nem terveznek növekedést célzó hitelfelvételt. A 2016-os költségvetési évben már konkrét ígéret a gazdálkodó szervezetek túladóztatásának enyhítése, de ezt a nyilvánosságra került adóváltozások nem támasztják alá.

2014-től érezhető dezinflációs folyamat zajlott a magyar gazdaságban. A fogyasztói árindex 2015 végére már kissé, lényegében az európai előrejelzések szerinti 2% közelébe emelkedhet. Az alacsony termelői árak az energiahordozók mérséklődő világpiaci árszintjének, míg a mezőgazdasági árak esése a kedvező termésnek és a világpiaci tendenciáknak az eredménye. 2015-ben a világpiaci árak csökkenése feltehetően erőteljesebb hatást gyakorol majd az árak alakulására, mint a forint gyengülése.

A háztartások helyzete szélsőségesen differenciált

A GFI indexben érezhetőek a háztartásokra ható kormányzati lépések, amelyek egyrészt növelik majd az alacsony jövedelmű háztartások terheit és csupán egy szűk kör számára biztosítanak javuló helyzetet, másrészt szűkítik az amúgy is kereslet-hiányos fogyasztás lehetőségeit. A bruttó átlagkereset 2014 évi 3,5%-os emelkedése a dezinfláció mellett érezhető reálkereset bővülést jelentett, de ez évben a várható 2% körülire emelkedő inflációt és a forint árfolyamromlást tekintve érezhető reáljövedelem növekedés talán nem is lesz.

A GFI háztartási gazdálkodásra vonatkozó mutatói szerint a foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben megvalósult 2014 évi javulás nem ismétlődik meg az idén, és a háztartások számára a költségvetés nem tud igazi létbiztonságot, javuló egészségügyi ellátást biztosítani. Nem csökken tovább a munkanélküliség sem.

A vállalati hitelfelvétel még alacsony…

A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességükben nem jeleznek javuló helyzetet 2015 második félévére. A konjunktúra megítélésében a nyugat-európai indexek, így az IFO-index is csak kismértékű javulást feltételeznek. A hazai bizalmatlan hangulatot a gazdaságpolitika hibái, a gazdálkodási biztonság további ellehetetlenülése alapozza meg. Erre utalnak az előrejelzések is, amelyek az év végére csökkenő GDP bővülést, lassuló ipari növekedést, lanyhuló piaci belföldi kereslet, és változatlanul kiszámíthatatlan üzleti környezet is jósolnak.

A vállalkozások 2015 első két hónapjában 158 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe, azaz 6%-kal többet, mint a 2014 év azonos időszakában. A társasági-adó befizetések csekély mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól, míg az egyéb központosított bevételek (azaz pl. az elektronikus útdíjak, a környezetvédelmi termékdíjak, és a különböző bírságokból származó bevételek) jelentősen nőttek. A GFI index a vállalkozások gazdálkodásában mutat ugyan némi pozitív változást, de nem terveznek jelentősebb hitelt felvenni és érezhető foglalkoztatás-növelő terveik sincsenek.