Az elmúlt negyedévhez képest lényegében nem változott a Policy Agenda – Ipsos „kis- és középvállalkozások konjunktúra indexe”, amely 50,4 százalék a márciusi 50,2 százalékhoz képest. A KKV-k üzleti várakozásai ugyan továbbra is olyan szinten vannak, mint a gazdasági világválság kirobbanásakor voltak, de a családi vállalatok optimistábban tekintenek a jövőbe.

Cégvezetők szemével a magyar gazdaság helyzete

A KKV-szektor vállalatvezetőit erősen megosztja az a kérdés, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél év során. Közel négytizedük (38%) nem vár változást, míg a romlást és javulást várók összesített aránya gyakorlatilag ugyanannyi (30, illetve 32%). Ami mégis valamelyest negatív irányba húzza a vélemények átlagát, az az, hogy a helyzet romlására számítók körében lényegesen többen vannak azok (10%-nyian), akik jelentős változásra számítanak, mint a gazdaság állapotának javulásában bízók között (1%).

Egy fokkal jobbnak várják saját vállalkozásuk helyzetének változását a megkérdezett vállalatvezetők, mint az országét. Relatív többségük, 38%-uk nem számít változásra a következő fél év során vállalata általános gazdálkodási helyzetében. Negatív változásra szűk háromtizedük számít (27%), míg pozitív változásra 35%-uk. Akárcsak az ország helyzetének megítélésében, itt is jellemző, hogy inkább a helyzet romlását feltételezők között találhatók meg a markáns változást prognosztizálók, semmint az optimisták körében.

Új erős versenytársak megjelenésével a következő év során csak a megkérdezettek szűk egyharmada (32%-a) számol, kétharmaduk e tekintetben nyugodt. A várakozásokat a vállalat tevékenységi köre nem, földrajzi elhelyezkedése viszont jelentősen befolyásolja. Az Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön tevékenykedő vállalatok az átlagosnál nagyobb mértékben (47, ill. 45%-ban) tartanak új versenytársaktól, míg a Nyugat-Dunántúlon csak a vállalatok egyötödét (19%-át) aggasztja ez a probléma.

A megkérdezett vállalatvezetők többsége, 64%-a úgy látja, nem változik cége likviditási helyzete a következő hat hónap során. Azok körében viszont, akik változást prognosztizálnak, valamivel nagyobb arányban vannak azok, akik tartanak tőle, mert likviditási helyzetük romlását várják (20%), mint azok, akik reménnyel telve várják a változást, ami javulást hoz számukra e téren (16%).

A válaszadók 55%-a úgy látja, vállalata kapacitása éppen megfelel a következő fél évben várható kereslet mértékének. Akik eltérés látnak, azok jellemzően kapacitásfeleslegről számoltak be: minden harmadik vállalatvezető úgy látja, kapacitásuk egy része felesleges lesz. További 7%-uk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek. Mindössze a vállalatok 6%-át „fenyegeti”, hogy a rendelkezésükre álló kapacitásokkal nem lesznek képesek megfelelni a várható keresletnek.

A bővítés esélye rosszabb, mint negyedévvel ezelőtt

A kis- és közepes vállalkozások 57%-ának nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során – vélekedtek vezetőik. Akik mégis láttak esélyt a bővítésre, nagyobbrészt csak szerényebb mértékű, legfeljebb 5%-os bővülésben bíznak. 10% feletti tevékenységbővülést csak 6%-uk feltételez.

A kis- és közepes méretű vállalkozások bő egyharmada (35%) tervez technológiai jellegű beruházást vagy fejlesztést a következő egy év során. Közülük csaknem minden másodiknak (45%) vélhetően szüksége lesz banki hitelre tervei valóra váltásához.

A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság, valamint az elégtelen belső kereslet fogja vissza. A legfontosabb hátráltató tényező, a bizonytalan jövő, amely a vállalatvezetők 15%-a szerint ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 31%-uk szerint is nagy mértékben korlátozza azt. De csaknem a biztos jövő és a megfelelőnek ítélt belföldi kereslet hiányához fogható mértékben hátráltatják a beruházásokat a finanszírozási nehézségek és a magas hitelkamatok is.

Az értékesítési árak alig nőttek

A felvétel során vizsgáltuk, hogyan érzékelik a vállalatvezetők a fogyasztói árak alakulását az elmúlt 12 hónapban, és mit várnak következő 12 hónapra vonatkozóan Ugyanezen időtávokon megkérdeztük őket vállalatuk értékesítési árainak alakulásáról is.

A megkérdezettek 86%-a számolt be arról, hogy az elmúlt időszakban nőttek a fogyasztói árak, véleményük szerint átlagosan 13%-kal. Ezzel szemben mindössze 1%-uk számolt be csökkenésről, átlagosan 12,9%-os mértékűről. A fogyasztói árak növekedését, csökkenését és változatlanságát tapasztalók összesített értékelése szerint a KKV-vezetők értékelése alapján az elmúlt időszak fogyasztói árnövekedése 11,0%-os mértékű volt. Ugyanebben az időszakban a vizsgált vállalatok értékesítési árai legnagyobbrészt, 61%-ban nem változtak. A kérdezettek 24%-a számolt be vállalata árainak – átlagosan 10,2%-os – növekedéséről, míg 15%-a ennél valamivel nagyobb mértékű, 12,7%-os csökkenésről. Minden választ figyelembe véve a vizsgált időszakban a KKV-szektor értékesítési árai – a vállalatvezetők „önbevallása” szerint – mindössze 0,5%-kal nőttek.

Sokan számítanak nehézségekre

Vállalata gazdálkodási területén a válaszadók fele (48%) számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják vállalatuk helyzetét.

A váratlan, vagy legalábbis alkalmi nehézségek mellett a vállalkozások életet számtalan folyamatosan jelen lévő nehézség is akadályozza, akadályozhatja. A kis- és középvállalkozások folyamatos, megfelelő szintű tevékenységét, illetve tevékenységük bővítését korlátozó, akadályozó 12 vizsgált tényező közül a legfontosabbnak, azaz a vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Erről a válaszadók 22%-a mondta, hogy szinte ellehetetleníti vállalkozását. Ez a tényező megelőzte a szintén erős visszafogó erőt jelentő belföldi kereslethiányt is, amiről 20%-uk állította, hogy nagyon nagymértékben korlátozza vállalatuk tevékenységét. E két tényezőt a válaszadók több, mint fele ítélte a vállalata tevékenységét és tevékenységének bővülését nagy vagy nagyon nagymértékben korlátozó tényezőnek. A két „listavezető” hátráltató tényező után az átlagosan csaknem közepes nehézséget jelentő tényezők állnak: az éleződő verseny, a tőkehiány és a felesleges adminisztráció, továbbá a beszerzési feltételek rosszabbodása.

A vállalatok viszonylag felkészültnek tűnnek a pénzügyi problémáik megoldására. Amennyiben fél éven belül tőkehiánnyal kellene szembenézniük, mind tudja, mit kellene tennie, és több mint a cégek fele (53%) két lehetséges, kiemelt stratégiát is alkalmazna. A vizsgált lehetőségek közül a legtöbb vállalatvezető (43%) a fejlesztések elhalasztásával igyekezne időt nyerni, míg több, mint egyharmaduk (36%) hitelt venne fel vállalata számára pénzintézetétől. Az előbbi megoldásoknál kevésbé népszerű az egyértelmű visszalépést jelentő két következő: a termelés visszafogása és a vállalat vagyontárgyainak értékesítése – ezeket a lehetőségeket csak a megkérdezettek 13-14%-a választotta. 6%-uk említette, hogy a tőkehiány kezelésére más vállalattól venne fel hitelt.

Családi vállalatok: meghatározó súly a KKV-n belül, optimisták a beruházásokban

A Policy Agenda – Ipsos KKV konjunktúra index keretében először vizsgáltuk a családi vállalatok várakozásait. Családi vállalat alatt azokat értjük, ahol a családi tulajdon meghaladja az 50 százalékot, és a tulajdonosok egyenes-, vagy oldalági rokonok. Ezeknek a cégeknek a súlya meghatározó a hazai kis- és középvállalatokon belül, mivel 46 százalékát teszik ki a teljes szektornak. A családi vállaltok 86 százaléka 10 és 49 főt foglalkoztató cégek, és az éves nettó árbevételt tekintve legnagyobb részük (41 százalékuk) 100 és 500 millió forint közötti.

A mostani mérésben külön mértük a családi vállalatok konjunktúra indexét, amely 51,3 százalék. Ez kicsivel magasabb, mint a teljes KKV szektor mutatója (50,4 százalék). A családi vállalkozások összességében hasonló várakozásokkal tekintenek az ország gazdasági életére, mint a nem családi vállalkozások. Legnagyobb részük, 39 százalékuk nem számít változásra. 33 százalékuk kisebb mértékű, 1 százalékuk jelentős javulást prognosztizál. Viszont 20 százalékuk kisebb, 8 százalékuk nagyobb visszaeséstől tart. A saját cégének a helyzetére vonatkozó várakozások esetén a családi vállalkozások vezetőinek véleménye e téren sem különbözik érdemben a többi KKV-vezető véleményétől. 39 százalék nem vár változást, 35 százalék mérsékelt, 2 százalék jelentős javulásban bízik. Ezzel szemben összesen egynegyedük (25 százalék) visszaesést valószínűsít, közülük 5 százaléknyian jelentős mértékűt.

A családi tulajdonban lévő kis- és középvállalkozások vezetői az átlagosnál optimistábbak a cég bővítési lehetőségeit illetően. Ugyan 57 százalékuk nem lát esély tevékenységének bővítésére, de akik látnak azok másoknál nagyobb volumenű bővítésben bíznak: egytizedük lát esélyt 10 százalék feletti bővítésre, és további 13 százalékuk ennél kisebb, de az 5 százalékot meghaladó mértékű fejlesztésre. Ennek köszönhetően az átlagosnál alacsonyabb, 20 százalékos azok aránya, akik csak mérsékelt, legfeljebb 5 százalékos tevékenységbővítésre látnak esélyt.

Módszertanról

A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük el. A lekérdezést az Ipsos közvélemény kutató cég végzi az on-line vállalati panelen keresztül. A Policy Agenda – Ipsos KKV konjunktúra-index képzésének módja a business survey index-számításon alapul. A módszertanról részletesen, a www.policyagenda.huhonlapon lehet olvasni.