A Policy Agenda – Ipsos kis-és középvállalkozói konjunktúra index kutatás keretében külön megvizsgáltuk, hogy miképpen ítélik meg a cégvezetők a hitelhez jutási lehetőségeket, illetve készülnek e az esetleges pénzügyi problémák kezelésére. Az adatokból az látszik, hogy a cégvezetők tudják, mit akarnak, míg a bankok és a kormányzati gazdaságpolitika véleményük szerint nem kellőképpen támogatja őket ebben.

Ha baj van, a cégvezetőknek van „b” terve

A vállalatok viszonylag felkészültnek tűnnek a pénzügyi problémákra. Amennyiben fél éven belül tőkehiánnyal kellene szembenézniük, mind tudná, mit kellene tennie, és több mint felük (53%) két lehetséges, kiemelt stratégiát is alkalmazna. A vizsgált lehetőségek közül a legtöbb vállalatvezető (43%) a fejlesztések elhalasztásával igyekezne időt nyerni, míg több, mint egyharmaduk (36%) azt mondta, hogy vállalata hitelt venne fel pénzintézetétől. Az előbbi megoldásoknál kevésbé népszerű az egyértelmű visszalépést jelentő két következő: a termelés visszafogása és a vállalat vagyontárgyainak értékesítése – ezeket a lehetőségeket csak a megkérdezettek 13-14%-a választotta. 6% említette, hogy a tőkehiány kezelésére hitelt venne fel más vállalattól. Ugyanakkor nagyon sok (41%) olyan vállalatvezető volt, aki egyéb megoldással (is) menedzselné a vállalatánál fellépő tőkehiányt.

Regionális összevetésben a fejlesztések elhalasztását legnagyobb arányban az észak-magyarországi kkv-k választanák tőkehiányuk kezelésére. Velük szemben az átlagosnál kisebb arányban élnének ezzel az eszközzel a nyugat-dunántúli vállalkozások. Pénzintézeti hitellel leginkább a dél-alföldi kis- és középvállalkozások orvosolnák gondjaikat. A termelés visszafogására leginkább a közép- és a nyugat-dunántúli vállalatok lennének kaphatók, míg vagyontárgyaik értékesítésétől elsősorban az észak-magyarországi kkv-k ódzkodnak. Nincs eltérés a különböző régiók kkv-i között abban, hogy más vállalattól hitelt csak rendkívül kis arányban vennének fel.

Bankok közötti verseny: átlag alatti eredmény

A cégvezetőket erősen megosztotta az a kérdés, hogy mekkora a verseny a bankok között a KKV-k körében. A válaszadók legnagyobb, 35%-os csoportja szerint közepes, de összességében ennél kicsivel többen vannak, akik szerint gyenge a verseny (20%), vagy egyáltalán nincs is (17%). Kimondottan erős versenyt csak 11% lát a bankok között, míg ha nem is kimondottan erőset, de a közepesnél erősebbet 17% tapasztal. A válaszokat az iskolában szokásos 5-fokú skálán értelmezve az értékelések átlaga 2,9-nek adódik, ami a negatív válaszok enyhe túlsúlyát mutatja.

Kiélezett versenyre mindenesetre nehéz lenne következtetni abból, hogy a megkérdezett KKV-k 43%-az elmúlt egy évben nem kapott rá szabott pénzügyi konstrukcióra vagy hitelre vonatkozó ajánlatot sem a saját számlavezető bankjától, sem másik banktól. Azok a vállalkozások, amelyek kaptak, hasonló arányban számoltak be saját és idegen banki megkeresésről. Akiket más bankok kerestek meg, és nem saját bankjuk, jellemzően (53%-ban) két banktól kaptak ajánlatot, de háromtizedüket ennél több pénzintézet kereste meg.

Hitelfelvételi lehetőségek: éppen hogy nem buktak meg a bankok

A megkérdezettek összességében inkább elégedetlenek a bankok által a kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelfelvételi lehetőséggel. A válaszadók 24%-a egyáltalán nem elégedett e téren, és további 29% is inkább nem elégedett. Közepes mértékű elégedettségének 40% adott hangot, míg ennél nagyobb mértékűről csak szűk egytizednyien számoltak be. Az értékelések átlaga az ötfokú skálán 2,3 – vagyis az osztályzat „gyenge”.

A KKV-k fejlődését nemcsak a bankok, az állam is segíti, segítheti – akár a banki hitelhez jutás elősegítésével. A vállalkozások ugyanakkor nem elégedettek e téren. A válaszadók 85%-a szerint az állam nem segíti megfelelő mértékben, hogy a KKV szektor képes legyen hitelhez jutni a beruházások, fejlesztések, vagy a likviditás biztosítása érdekében. Ellenkező, azaz az állam erőfeszítéseit megfelelőnek ítélő véleményen csak 15%-nyian vannak.

Módszertanról

A kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük el. A lekérdezést 2011. június 15-24. között az Ipsos közvélemény kutató cég végezte az on-line vállalati panelen keresztül.