A gazdasági válság kitörésének évében már működő kkv-kat a válság mélyen érintette, érinti, és hatásait nem tudták, nem tudják kiheverni. A Policy Agenda – Ipsos KKV konjunktúra index kutatás keretében negyedévente vizsgáljuk, hogy milyen állapotban van ez a szektor, mennyire érződik, hogy kilábalás kezdődött volna a válság utáni helyzetből. Az adatok azt mutatják, hogy rövidtávon a tőkeellátottság javításával lehet segíteni a helyzetükön.

A most szeptemberi mérésben a cégvezetőket arról kérdeztük, hogy milyennek látják cégük jelenlegi helyzetét a válság előtti időszakhoz képest. Az adatok egyértelműen visszaigazolják, hogy jelentős problémákkal kellett szembesülni a gazdasági válság ideje alatt, és ezeken a nehézségeken minimálisan tudtak csak túllendülni.

Arra a kérdésünkre ugyanis, hogy amennyiben 2008-as teljesítményét a cégnek 100%-nak tartjuk, akkor mi volt a mélypont, a válaszadók átlaga 73% volt. A mostani működésüket valamivel jobbnak értékelik, mivel 81%-os a jelenlegi teljesítményük. Azaz a mélyponthoz képest 11%-kal már javítottak a helyzetükön.

A gazdasági lejtmenet az átlagosnál is jobban sújtotta a kereskedelmi szektort, míg az alaptevékenységet folytató vállalatokat annál kevésbé – de még ez utóbbiak sem érték el 2008-as teljesítményüket. A válság hatásait illetően regionális különbségek nem mutathatók ki a cégek teljesítményében.

A gazdasági visszaesés nemcsak a kkv-k teljesítményét, de vagyonát is megtépázta. Ugyanis a cégvezetők úgy látják, hogy a válság előtti időszakhoz képest 9 százalékponttal csökkent a cégvagyona. Mindez annak ellenére, hogy a vállalkozások 42%-ában sor került saját tőke bevonására is a 2008 óta eltelt években.

Viszonylag válságállónak bizonyultak az alaptevékenységet folytató vállalkozások, amelyek valamelyest még növelték is vagyonukat, miközben más vállalatoknál kisebb arányban kényszerültek saját tőke bevonására az elmúlt években. Regionális összevetésben nem mutathatók ki lényeges eltérések a cégvagyon alakulását illetően, viszont az elmondható, hogy legkevésbé a Nyugat-Dunántúlon került sor saját tőke bevonására.

A válság – a cégvezetők meglátása szerint – átrendezte a relatív erőviszonyokat is: a válaszadók bő egyharmada arról számolt be, hogy cége pozíciója versenytársaihoz viszonyítva romlott az elmúlt években, míg háromtizedük, éppen ellenkezőleg, annak javulásáról számolt.

A vállalkozások ágazata és regionális elhelyezkedése összességében nem befolyásolta vezetőik véleményét e tekintetben. Bár az elmondható, hogy legnagyobb arányban a szolgáltatásban érdekelt vállalkozások érzik úgy, hogy jelentősen romlottak pozícióik versenytársaikhoz képest.

Az általunk végzett kutatások adatokból az látszik, hogy csak akkor képes a magyar kkv szektor kitörni a válság utáni időszak láthatólag depressziós hangulatából, ha előre menekülve igyekszik versenytársai elé kerülni. Jelenleg általános, hogy a cégek a likviditási nehézségeik elkerülése miatt inkább beruházásokat halasztanak el, mindeközben tőkehiányról számolnak be.

Arra a kérdésünkre, hogy a cég folyamatos, megfelelő szintű tevékenységét, illetve tevékenysége bővítését mi korlátozza, az volt a legtöbb válasz, hogy a kiszámíthatatlan gazdasági környezet (1- skálán 3,7 átlag), a belföldi kereslet elégtelensége (3,6) és a tőkehiány (3,0). Ezek közül rövidtávon egyedül a tőkeellátottság javítása képzelhető el, amelyik főképpen a banki hitelkihelyezésekkel javítható.

Módszertanról

A kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük el. A lekérdezést 2011. szeptember  14-23. között az Ipsos közvélemény kutató cég végezte az on-line vállalati panelen keresztül.