A 2014-es országgyűlési képviselői, illetve az Európai Parlamenti választások eredményét feldolgozva az adatok azt mutatják, hogy az ország településtípusok alapján három részre szakadt a politikai preferenciák tekintetében:
Négy nappal az Európa parlamenti választások előtt, amennyiben a pártok komolyan veszik a választókat, akkor látni kellene az elképzeléseket. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, hogy a nyolc listát állító pártból hány volt képes ezt a minimum követelményt teljesíteni, illetve mennyire könnyítik meg a választók dolgát az abban olvasható ígéretek.
A szokásjogtól eltérően a harmadik Orbán-kormány nem fogadtatta el programját az Országgyűléssel. Miután a kormánypártok választási programot sem tettek közzé, ezért nehéz felmérni, hogy mi várható az elkövetkező négy évben. Az éves költségvetésen túl, az egyetlen kötelező dokumentum, amit a kormánynak meg kellett csinálni, és iránytűként szolgálhat, az a konvergencia program. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mi olvasható ki kormányzati programként ebből az anyagból.
Az országgyűlési választások eredményeit tekintve három részre szakadt az ország. Budapesten kiegyenlítettek az erőviszonyok a kormánypártok és a kormányváltó szövetséget alkotó pártok között. A községekben ugyanakkor a baloldali pártok már csak a harmadik erőt képviselik. A Policy Agenda azt vizsgálta, hogy mi lehet a falvak és a főváros közötti jelentős különbség mögött, és mi befolyásolhatta a szavazókat.
A választásokon induló pártok egyik központi gazdasági elképzelése a magyar kis- és középvállalkozások helyzetének javítása. Ennek kapcsán a Policy Agenda megkérdezte a cégvezetők véleményét az elmúlt négy év gazdaságpolitikájáról, az általuk szükségesnek tartott változtatásokról. Jelentősen megosztottak a cégvezetők abban, hogy szükség van e kormányváltásra.
Az Alkotmánybíróság döntése miatt ismét felerősödött a vita a devizahitelesek problémájáról. A több mint 230 ezer szerződés, és ezzel együtt többszázezer család problémája a korábbi hónapokban éles, a közvéleményt megosztó kérdés volt. A Policy Agenda azt nézte meg, az országos listát állító pártoknak milyen érdemi válaszuk van erre. Az eredmény lesújtó.
Február elejétől kezdve már majd hat hete zajlik a választási kampány. A pártok igyekeznek az ellenfelekre nézve minél több negatív ügyet bemutatni, míg saját magukat minél pozitív színben igyekeznek feltüntetni. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy ki milyen témát tudott ráerőltetni a társadalomra, és kinek sikerült jobban az elmúlt másfél hónap.
A Policy Agenda múlt heti elemzésében még azt mutatta be, hogy 6 nappal a jelölési határidő előtt kevesebb érvényes jelölt van, mint négy évvel ezelőtt. Az elmúlt pár napban azonban előkerültek a kispártok és soha nem látott számban lettek képviselő-jelöltek. Az országos listát állítók száma is váratlanul megnőtt, csak éppen azt nem tudjuk, mit akarnak ezek a pártok a támogatáson felül.
Az új választási törvény alapján a jelöltállítás rendszere alapvetően megváltozott, és most már papíron jóval kisebb követelményt kell teljesítenie az indulni kívánóknak, mint négy évvel ezelőtt. A jelölési procedúra lezárása előtt 6 nappal azt néztük meg, hogy tényleg rengeteg jelölt és párt indul-e majd a választásokon, mint ahogy azt korábban sokan várták.
A választási kampány egyik megszokott eleme a pártokat népszerűsítő reklámfilmek. Ugyanakkor a mostani választás más lesz Magyarországon, mint az eddigiek, mivel a közszolgálati csatornák kivételével sehol sem lesz politikai reklám. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, vajon mi vezethette a médiumokat ehhez a lépéshez, és ezáltal sérül-e a demokrácia.