A sajtóban utóbbi időben kiemelt helyen szerepelt ügyek (Gyöngyöspata, bírósági ítéletek kormányzati felülbírálása) okán a Policy Agenda megnézte, hogy 2006-tól hogyan változott Magyarországon a jogrendszer és a kormányzat viszonya.

A vizsgálat kiindulópontja különböző, ezzel a kérdéssel (is) foglalkozó legnagyobb nemzetközi adatbázisok elemzése volt, amik objektív értékeket tartalmaznak a jogrendszerre és a bíróságokra vonatkozóan nemzetközi szinten.

Elsőként a Varieties of Democracy (V-Dem) adatbázisában fellelhető értékeket vizsgáltuk az igazságszolgáltatást ért kormányzati támadások tekintetében 2006 és 2018 között. A vizsgált változó arra a kérdésre ad választ, hogy milyen gyakran támadja a kormány a nyilvánosság előtt az igazságszolgáltatás integritását. Ezen támadások magukban foglalhatják például, hogy korrupt, inkompetens vagy politikai indíttatású döntéseket hozott az igazságszolgáltatás. A csökkenést az alábbi ábra szemlélteti.

Látható, hogy 2010 előtt közel a maximális értékhez (4) tartoztunk, ami jelen változónál azt jelenti, hogy nincsenek ilyen támadások. 2010-ben hirtelen esés figyelhető meg, több mint 1 egész értéket esett a mutatónk. Azóta nagyjából ezen az értéken (2,5) mozog, azaz jelentős mértékben megnőttek a nyilvánosság előtt zajló támadások az igazságszolgáltatás ellen 2006 óta.

Másodikként a World Justice Project (WJP) két változóját vettük szemügyre. A polgári és a büntető igazságszolgáltatás kormányzati befolyástól való függetlenségének értékeit vizsgáltuk.

Ezen változók 0 és 1 közötti értéket vehetnek fel, ahol minél közelebbi az érték az 1-hez, annál függetlenebb az ország igazságszolgáltatása a kormányzattól. 2012 előtt nem áll rendelkezésre adat, de az jól látható, hogy az akkori viszonylagos független igazságszolgáltatás helyzete sokat romlott 2019-re. A polgári igazságszolgáltatás 46%-kal, a büntető igazságszolgáltatás pedig 50%-kal vett fel rosszabb értéket ezen területeken.

Harmadikként a bírói függetlenség általános helyzetét néztük meg más országokkal való összehasonlításban a Global Competitivness Index (GCI) értékein keresztül, amit a World Economic Forum tesz közzé. 2007 és 2017 közötti adatokat állt módunkban megvizsgálni. Ez az index általánosabban mutatja meg, hogy az adott országában milyen mértékben független az igazságszolgáltatás a kormánytagok, állampolgárok vagy cégek befolyásaitól, ahol az 1 az erősen befolyásolt és a 7 a teljesen független állapotot hivatott tükrözi. Ez tehát nem kizárólag a kormányzati befolyást jelenti, de érdemes egy pillantást vetni a mutatókra.

Az ábra Magyarországon (kiemelve, kék vonallal) kívül még a többi V4 tagország, valamint Németország és Franciaország értékeit mutatja. Az látszik, hogy míg a német és francia eredményektől jócskán elmaradunk, 2007 és 2009 között még a mi helyzetünk volt a legkedvezőbb a V4-ek között. 2010-ben már Lengyelország megelőzött minket, 2014-ben pedig Csehország is. Szlovákia helyzete 2009-től mondható kifejezetten rossznak. Magyarországon 2012-ig folyamatosan romlottak az eredmények és egy rövid javulás után (2013-2014) 2015-től újra a romló tendencia figyelhető meg. A 2007-es 4,4-hez képest (ami főleg Németországot nézve akkor sem volt ideálisnak mondható) jelentős mértékű csökkenés figyelhető meg; 10 évvel később már csak 3,2 a GCI értékünk.

Összefoglalás

A nemzetközi adatbázisokat megvizsgálva nyilvánvaló, hogy 2010 óta folyamatosan romlott az igazságszolgáltatás helyzete Magyarországon. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a kormányzat az igazságszolgáltatást minél nagyobb kontroll alá akarja helyezni, ami ellen az Európai Unió sem tudott tenni. Nagy kérdés, hogy sikerül-e ezt a folyamatot megállítani vagy az igazságszolgáltatás teljesen a kormány ellenőrzése alá fog kerülni.

Adatbázisok és módszertan

A V-Dem Intézet az adatbázis építése során több ezer szakértő bevonásával több, mint 350 változóval dolgozik. Ezeknek körülbelül a fele kormányzati és egyéb hivatalos dokumentumokból származó adat, míg a másik fele szakértői értékelések, akik a de facto működésmódot vizsgálják a politikában. Az adatbázisból felhasznált változónak az eredeti skála (Original Scale) verzióját elemeztük, ami megmutatja, hogy „milyen gyakran támadta meg a kormány a nyilvánosság előtt az igazságszolgáltatás integritását”. A változó 0 és 4 közötti értékeket vehetett fel, ahol az egyes értékekhez az alábbi jelentések társulnak:

0: A támadásokat naponta vagy hetente hajtották végre.

1: A támadások gyakoriak voltak, és az év szinte minden hónapjában zajlottak.

2: Támadások többször is előfordultak.

3: Támadások voltak, de ritkák.

4: A bírói kar integritását nem érte támadás.

További információ: https://www.v-dem.net/en/

A World Justice Project (WJP) által kifejlesztett Rule of Law Index® (jogállamisági index) egy kvantitatív értékelési eszköz, ami részletes és átfogó képet ad arról, hogy az országok miként tartják be a jogállamiságot a gyakorlatban. Országonként átlagosan több mint 300 helyi szakértőt kérnek fel a szakértői kérdőívek megválaszolására, a lakossági felmérések levezényléséhez pedig vezető helyi közvéleménykutató cégek szolgáltatásait veszik igénybe.

További információ: https://worldjusticeproject.org

World Economic Forum által létrehozott Global Competitiveness Index (globális versenyképességi index) egyetlen mutatószámba egyesíti a versenyképesség makrogazdasági és mikro/üzleti aspektusait. A GCI az intézmények, irányelvek és azon faktorok összességét méri, amik meghatározzák a gazdasági jólét fenntartható jelenlegi és középtávú szintjét. Az ehhez készült felmérés 150 kérdést tartalmaz 15 részre osztva. Az egyik vizsgált szegmens az intézmények állapotát méri fel. A legtöbb kérdés arra kéri a válaszadókat, hogy értékeljék működési környezetük egyik aspektusát egy 1 (a lehető legrosszabb helyzet) és 7 (a legjobb) között terjedő skálán.

További információ: https://www.weforum.org