A kormány gazdaságpolitikai elképzeléseinek sarokköve a magyar kis- és középvállalkozók megerősítése, helyzetbe hozása. A Policy Agenda a cégvezetők körében végzett kutatásában megvizsgálta, hogy milyen várakozásaik vannak az adórendszert, a foglalkoztatást illetően. Az adatok azt mutatják, hogy talán túlzottak a remények a KKV szektorban, és kétséges, hogy ezeket a kormány ki tudja-e elégíteni.
Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke ismét nőtt az előző negyedévhez képest, és ezzel már több mint egy éve emelkedő pályát mutat. A cégvezetők több mint fele már abban bízik, hogy erősödni fog saját vállalkozásának helyzete a következő félévben. Ezzel együtt a várakozásoknál jóval pozitívabban viszonyulnak az Európai Uniós tagságunkról, még ha a többségük nem is reménykedik abban, hogy részesülhet EU-s forrásokból.
A Kormány sikerként éri meg, hogy jelentősen csökkent a munkaügyi központok nyilvántartásában lévők száma, látványosan emelkedett a foglalkoztatotti létszám, és kevesebben kapnak munkanélküliként támogatást. A Policy Agenda megvonta az elmúlt 4 év mérlegét; valóban sikernek tekinthetőek ezek az adatok?
A választások előtt a Fidesz-KDNP választási programja kapcsán Orbán Viktor azt mondta: „folytatjuk”. Ebből egyenesen következhetne, hogy a törvényalkotás tempója sem fog lassulni. A kormány benyújtotta a 2014. őszi törvényalkotási programját. A Policy Agenda ez alapján megnézte, hogy mire lehet számítani a parlamenti törvénygyárban.
A KSH nyilvánosságra hozta a 2013. évi létminimum értékét. Ezek alapján tavaly Magyarországon 87.510 forint kellett ahhoz havonta, hogy valaki képes legyen „a folyamatos életvitellel kapcsolatos minimális szükségletek kielégítésére”. Az elmúlt években egyre erősebb problémává vált, hogy még a a munkahellyel rendelkezők sem képesek elérni keresetükkel ezt a színvonalat. A Policy Agenda azt mutatja be, hogy a gazdasági válság előtti időszakhoz képest hol tartunk most.
A Fidesz országgyűlési képviselője törvényjavaslatot nyújtott be a médiavállalkozások adóztatásáról. A kezdeményezés erős visszhangot váltott ki, és láthatólag törésvonal jelentkezet a kormánypárton belül is a javaslat kapcsán. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mi lehet a kormánypárt vezetésének a célja ezzel, és milyen megoldási alternatívák vannak.
Tényleg ekkora a baj?
Nyílt levél Szanyi Tibornak, az MSZP elnökségi tagjának
Tisztelt Szanyi képviselő úr!
Egy politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekkel foglalkozó elemzőintézetnek mindig jó, ha a munkásságát hasznosítják.
A 2014-es országgyűlési képviselői, illetve az Európai Parlamenti választások eredményét feldolgozva az adatok azt mutatják, hogy az ország településtípusok alapján három részre szakadt a politikai preferenciák tekintetében:
Négy nappal az Európa parlamenti választások előtt, amennyiben a pártok komolyan veszik a választókat, akkor látni kellene az elképzeléseket. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, hogy a nyolc listát állító pártból hány volt képes ezt a minimum követelményt teljesíteni, illetve mennyire könnyítik meg a választók dolgát az abban olvasható ígéretek.
A szokásjogtól eltérően a harmadik Orbán-kormány nem fogadtatta el programját az Országgyűléssel. Miután a kormánypártok választási programot sem tettek közzé, ezért nehéz felmérni, hogy mi várható az elkövetkező négy évben. Az éves költségvetésen túl, az egyetlen kötelező dokumentum, amit a kormánynak meg kellett csinálni, és iránytűként szolgálhat, az a konvergencia program. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mi olvasható ki kormányzati programként ebből az anyagból.