Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke ismét nőtt az előző negyedévhez képest, és ezzel már több mint egy éve emelkedő pályát mutat. A cégvezetők több mint fele már abban bízik, hogy erősödni fog saját vállalkozásának helyzete a következő félévben. Ezzel együtt a várakozásoknál jóval pozitívabban viszonyulnak az Európai Uniós tagságunkról, még ha a többségük nem is reménykedik abban, hogy részesülhet EU-s forrásokból.

Tovább javultak a cégvezetők várakozásai

A 2013. II. negyedévtől megindult növekedés folyamatosnak mondható, azaz egyre több cégvezető látja kedvezőnek a magyar gazdaság és a vállalkozása előtt álló kilátásokat. Ennek az emelkedésnek hatására 2014. III. negyedévben az IBS – Policy Agenda KKV Konjunktúra Index értéke 57,1%, amely 11,7 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A kkv-index időbeli alakulása

Az adatok részletes elemzése ugyanakkor furcsa kettőséget mutat a szektoron belül. Nőtt azoknak a cégeknek a száma, amelyek szerint a magyar gazdaság helyzete jelentősen romlik az elkövetkező félévben. A cégvezetők 19%-a mondta ezt, míg három hónappal korábban még csupán 8%-uk. Ezzel szemben végletesebbek lettek azok a cégvezetők, akik pozitív változást várnak. A negyedévvel ezelőtti mérés még azt mutatta, hogy a cégvezetők 37%-a kis javulást várt, és 6%-uk reménykedett abban, hogy jelentősen nő majd a gazdaság teljesítménye. A mostani mérés alapján ugyan kevesebben lettek, akik pozitívan látják ebből a szempontból a jövőt, de az összes válaszadó 32%-a kifejezetten abban bízik, hogy szárnyalni fog a gazdaság az elkövetkező hónapokban.

Hasonló irányú változás figyelhető meg a saját vállalkozás helyzetére irányuló válaszokban. Korábbi mérésünkhöz képest lényegében nincsen változás abban, hogy a cégvezetők 12%-a szerint kisebb, vagy nagyobb mértékben várhatóan romlik a vállalkozásuk helyzete a következő félév során. Ezzel szemben 59%-uk mondja azt, hogy javulásban reménykedik, ez az adat három hónappal korábban 54% volt.

Tévhitek eloszlatva: az EU a barátunk

Az Európai Parlamenti választások mindig felerősítik azt a kérdést, hogy valójában nyertesei, vagy vesztesei vagyunk-e az Európai Uniónak. Ennek kapcsán fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy a magyar gazdaság jelentős részét kitevő kkv szektor cégvezetői miképpen vélekednek az EU-s csatlakozásról.

Az adatok azt mutatják, hogy a cégvezetők 77%-a szerint az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk révén a magyar gazdaság fejlődik. Szűk kisebbség (10%) inkább azt gondolja, hogy a magyar gazdaságot hátráltatja az a tény, hogy az Európai Unióhoz tartozunk, míg a válaszadók 13%-a szerint nincsen hatással a tagságunk a gazdaságunk fejlődésére.

Az EU iránti pozitív viszonyulás annak ellenére jelentős mértékű, hogy a cégvezetők abszolút többsége úgy látja, nem képes a vállalkozása részesedni az Európai Unió által biztosított forrásokból. A cégvezetők 59%-a szerint a cégük jelenlegi állapota olyan, hogy sem jelenleg, sem a közeljövőben nem várható, hogy a bármilyen EU-s pályázati forrásból részesülhessen. Ezen vállalatvezetők körében vannak arányait tekintve a legtöbben, akik negatívnak látják a gazdasági fejlődésben az EU szerepét.

A szektor 4%-a gondolja azt, hogy bár jelenleg nem képes ilyen támogatásokhoz hozzáférni, de rövidtávon szeretné olyan szintre fejleszteni a vállalkozását, hogy „pályázatképes” legyen. Szűk csoportját adják a válaszadóknak azok, akik szerint cégük teljesítménye, gazdasági helyzete alapján képes lenne arra, hogy induljon EU-s pályázatokon, de a közeljövőben nem tervezik ezt.

A második legnagyobb csoportot azok alkotják (válaszadók 32%-a), akik szerint a vállalkozásuk jelenleg is képes versenybe szállni EU-s forrásokért, és tervezik is, hogy a közeljövőben induljanak ilyen pályázaton.

A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük. A kutatás 2014. június 16-27. között zajlott on-line vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel. Az IBS-Policy Agenda KKV Konjunktúra Index képzésének módja a business survey index-számításon alapul. A módszertanról részletesen itt olvashatnak.