A jövő évi költségvetési törvény azt tartalmazza, hogy 2018-ban 908 milliárd forint adókedvezményt hagy az állam a lakosságnál, és a cégeknél. A vállalkozásokat érintően ebből a legnagyobb tétel: 210 milliárd forint a társasági adó leírásának lehetősége. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy 2010 óta hogyan alakult a TAO leírásának a lehetősége, és ezen belül is különösen a sportcélú támogatások szerepe.
A kormánypártok a diákszövetkezetek példáján felbuzdulva a nyugdíjasok számára is megteremtenék a szövetkezeti formában történő foglalkoztatás lehetőségét. A törvényjavaslat indoklása szerint a „munkanélküliség nagy léptéke ellenére munkaerőhiány tapasztalható, ez munkaerő-piaci kiegyensúlyozatlanságot eredményez, amit meg kell kísérelni enyhíteni.” A Policy Agenda megvizsgálta, hogy ez a szövetkezeti forma valójában esélyt jelenthet-e a nyugdíjban lévők foglalkoztatására.
A jövő évi költségvetés vitája jelenleg is zajlik a parlamentben. Most döntenek a képviselők arról, hogy mennyi jut az állami működésre, jóléti kiadásokra, vagy a gazdasági feladatokra. Ennek kapcsán a Policy Agenda azt vizsgálta meg a zárszámadási törvények, és a költségvetési törvények alapján, milyen változások figyelhetőek meg az elmúlt 16 évben.
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája, ezt követően a Policy Agenda folytatta a kutatási programot. A projekt támogatója a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Tovább
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) a az előző év végi lassú csökkenés után enyhén javuló tendenciát mutat, 2017. I. negyedévében 0,99 az értéke. Az index által jelzett tendencia a vállalkozások gazdálkodásában pozitív elmozdulást, a pénzügyi folyamatoknál javuló míg a háztartásoknál változatlan helyzetet jelez a következő időszakra.
A Policy Agenda KKV Konjunktúra Indexe minimális mértékben növekedett az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor egyre több vállalkozás érzi saját ágazatában a munkaerőhiány jeleit, miközben a pályakezdő fiatalok kivételével nem látják azt a társadalmi csoportot, amely segíthetne ezen a helyzeten.
A munkaerőhiány, az alacsony bérek és a nyugdíjak kérdése egyre inkább összekapcsolódik. A választásokhoz közeledve pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a magukat kormányképesnek tartó politikai erőknek mondaniuk kell valamit ebben a kérdésben is. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a pártoknak milyen problémákkal, és megoldási nehézségekkel kell szembenézniük ebben az ügyben.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az év elejétől tartó lassú csökkenéssel 2016. IV. negyedévében tovább mérséklődött (0,89). Az index által jelzett tendencia mind a vállalkozások gazdálkodását, mind a pénzügyi folyamatok összességét kedvezőtlenebbnek jelzi a következő időszakra, mint a megelőző negyedévekben. A háztartások átlagos helyzete azonban változatlan, összességében kissé javuló is lehet. Az előző év negyedik negyedéhez (1,05) viszonyítva az index mostani részindikátorai közül a vállalkozások helyzetében látunk érezhető romlást, míg a pénzügyi és háztartási indikátorok az egy évvel korábbi szinthez képest csak kis csökkenést mutatnak.
Az előző negyedévhez képest kissé emelkedett a Policy Agenda KKV Konjunktúra Index értéke. A trend egy éve egy hullámzást mutat, mintha nem tudnák eldönteni a cégvezetők, hogy merre indul el a gazdaság. Az elmúlt negyedévi kutatásban vizsgáltuk a minimálbér emelés várható hatásait is.
A kormány 2017-ben és 2018-ban összesen 24,2%-kal emeli a kötelező legkisebb munkabér összegét. Ezzel megvalósulhat az a többéves szakszervezeti követelés, hogy a minimálbér nettó értéke ne legyen kisebb a létminimumnál. Politikai szempontból a jelentős béremelés a legalacsonyabb kategóriában vitathatatlanul „csodafegyvernek” tűnik, mégsem beszélhetünk „rezsicsökkentés 2.0”-ról. Ennek okait vizsgálta a Policy Agenda.