A jövő évi költségvetés vitája jelenleg is zajlik a parlamentben. Most döntenek a képviselők arról, hogy mennyi jut az állami működésre, jóléti kiadásokra, vagy a gazdasági feladatokra. Ennek kapcsán a Policy Agenda azt vizsgálta meg a zárszámadási törvények, és a költségvetési törvények alapján, milyen változások figyelhetőek meg az elmúlt 16 évben.
Jóléti kiadás csökkent, gazdasági kiadás nőtt
Amennyiben fő funkciók szerint megnézzük, hogy arányaiban mennyit költött az ország az adófizetői pénzekből, akkor egyértelmű különbségek láthatóak a mostani kabinet és a szocialista-liberális koalíció ideje között. Ez sokkal inkább értékválasztási kérdéseket mutat, semmint azt, hogy ki-hogyan kormányoz (ez utóbbi sok tekintetben szubjektív kategória).
Az elemzés során csak olyan éveket vettünk alapul, amelyeket teljes egészében az adott kormányzat határozott meg. Amennyiben kormányváltás volt, akkor a választási évet nem vettük alapul, hiszen a tervezés az előző adminisztráció által készült, míg a végrehajtás nagy része, már az új hatalom által. Fontos az is, hogy 2016 és 2018 közötti időszak esetében eddig a tervezési adatokat tudjuk használni.
Költségvetési kiadások megoszlása fő funkciók alapján (2002-2018) – (%)
| Medgyessy-, Gyurcsány-kormány (2002-2006) | Gyurcsány-, Bajnai-kormány (2006-2010) | Orbán-kormány (2010-2014) | Orbán-kormány (2014-2018) |
állami működési funkció | 15,0 | 15,2 | 17,2 | 17,4 |
jóléti funkció | 60,6 | 60,9 | 57,1 | 55,5 |
gazdasági funkció | 14,5 | 14,5 | 16,1 | 19,9 |
államadósság-kezelés | 8,8 | 8,2 | 8,4 | 6,2 |
funkcióba nem sorolható tételek | 1,1 | 1,2 | 1,2 | 1,0 |
Jól látszik, hogy miközben a költségvetés kiadási oldalának nagyobb részét fordítjuk az állami működési funkciókra, közben a jóléti kiadások jelentősen csökkentek. Az adatok szerint valóban sikerült az államadósság területén lefaragni a kiadásokat, de közel azonos mértékben emelték is a törvényhozásra és végrehajtó szervekre, valamint pénzügyi és költségvetési tevékenységekre, szolgáltatásokra fordított kiadásokat. Miközben minden 1000 forintból 152 forint ment el a második szocialista-liberális kormányzás idején az állam közvetlen működtetésére, az államadósság fizetésére 82 forint. A mostani négy évben ugyan 62 forintra lement a hitelek „költsége”, de 174 forint elmegy az államra.
A másik szembeötlő átrendeződés a jóléti és a gazdasági funkció között történt meg. Már 2010 és 2014 közötti kormányzás alatt jelentősen csökkent az oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra költött összegek aránya, és ez a tendencia mostani négy évben is folytatódik. Ezzel szemben nőttek a gazdasági funkcióra jutó kiadások. Ennek véleményünk szerint fő oka, hogy egyre inkább az Európai Uniótól érkező felzárkóztatási pénzeket gazdasági programokra költi a kormány, és nem a nagyobb ellátórendszerek modernizációját valósítja meg belőlük.
2018-ban az Európai Uniós programokra költött pénzek a teljes kiadási oldal 12%-át jelentik, ez az arány 2009-ben 6,4% volt. Ami különösen érdekes, hogy 2018-ban a várható EU-s költések kb. 21%-a megy a humánerőforrásra, és a többi direkt gazdasági beruházásokba.
Mi lett a jóléttel?
Részletesebben megnézve a jóléti funkció költéseit látszik, hogy egyetlen terület volt „nyerő”, ez a sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások támogatása. A költségvetés sajátos összetétele miatt ebbe még nem számoljuk bele a TAO pénzeket sem, amely becslések szerint 75,5-85,5 milliárd forint átirányítását jelenti a sport területére. Így nézve a sport területén elköltött összegek aránya jövőre 2,6-szor nagyobb lesz, mint az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt (2009-ben) volt.
Jóléti funkciókra költött pénzek megoszlása (2002-2018) – (%)
| Medgyessy-, Gyurcsány-kormány (2002-2006) | Gyurcsány-, Bajnai-kormány (2006-2010) | Orbán-kormány (2010-2014) | Orbán-kormány (2014-2018) |
oktatási tevékenységek és szolgáltatások | 11,7 | 11,7 | 10,4 | 10,4 |
egészségügy | 9,9 | 9,2 | 8,6 | 8,7 |
társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások | 31,8 | 33,4 | 32,1 | 29,6 |
lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások | 3,9 | 3,9 | 3,0 | 3,1 |
szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások | 3,2 | 2,8 | 3,0(*) | 3,7(*) |
* – TAO sporttámogatást nem tartalmazza
Ezzel párhuzamosan minden területen a jóléti funkcióknál csökkent a ráfordított összegek aránya. Ez az oktatás és az egészségügy esetében összesen a legelső szocialista-liberális kormányhoz képest majdnem akkor csökkenést jelent, mint amennyi az államadósságban megspórolásra került.
Azért ezt a két területet emeltük ki külön, mivel a mostani kormány szinte fű alatt csökkentette ezen ellátórendszerek kiadásainak arányát. A jóléti szolgáltatások esetében (benne nyugdíjak, szociális ellátások) felvállalta, hogy forrást akar kivonni ezekről a területekről. Ez a mostani négy évben már azt jelentette, hogy az összes kiadás 30%-a alá csökkentek ezek a kiadások.