Hazai és nemzetközi szinten is sok kutatás foglalkozik azzal, hogy az álhírek milyen jelentős politikai befolyással bírnak, súlyos gondokat okozva ezzel, aláásva a demokrácia megfelelő működését. A Policy Agenda a V-Dem Intézet (Varieties of Democracy) adatbázisának segítségével elemezte, hogy Magyarország nemzetközi – elsősorban Uniós – összehasonlításban miképp teljesített a 2000 és 2018 közötti időszakban a kormányzati álhírek terjesztésének tekintetében.

A 2014-ben alapított V-Dem Intézet évente frissíti adatbázisát egy nemzetközi kutatóhálózat közös munkájának segítségével, több ezer szakértő közreműködésével hozták létre. Céljuk, hogy a világ politikai rendszereit a demokrácia szemszögéből vizsgálhatóvá és összehasonlíthatóvá tegyék különböző kategorizációk által. Projektjük elnyerte az American Political Science Association (APSA) legjobb összehasonlító politikatudományi adatbázis díját 2016-ban.

Az általunk elemzett változó 0 és 4 közötti értéket vehet fel, ahol a 0 a legrosszabb érték (tehát nagyon gyakori az álhírek kormányzati terjesztése), a 4 pedig a legjobb (azaz soha, vagy majdnem soha nem tesz ilyet a kormány). A kormányzati dezinformálás belföldön és a közösségi médián keresztül értelmezendő.

A 2000-es évben állt rendelkezésre először adat. Látható, hogy Magyarország (zölddel kiemelve) bár a sor vége felé van, nem volt leszakadva a többi EU-s országtól 3,2-es értékével. Ekkor még a vizsgált országok közül is csak Ausztria kapott 3-as értéknél rosszabbat, illetve Oroszország.

Bár az uniós országok sorrendje valamelyest változott, 2009-ben, a 2000-es pozíciót a körülbelül 3,2-es értékkel még tartotta a kormányzat. Oroszországnál ekkor már súlyos esés figyelhető meg.

2010-ben jelentős csökkenés következett be Magyarország esetében. Az egy évvel korábbi 3,2-es értékről 2,4-re esett a mutató, azaz egyetlen év alatt 0,8 ponttal nőtt a kormányzati dezinformálás mértéke belföldön a közösségi médián keresztül.

A következő komoly esés 2015-ben figyelhető meg. Ekkor már a 2-es értékhatárt is átlépte a kormányzat álhírek által elért befolyásolásának mértéke. Az Egyesült Államok esetében is megfigyelhető a csökkenés, de Oroszország kormányzata esetében ez még szembetűnőbb 0,5-es értékükkel.

A legfrissebb rendelkezésünkre álló adatsor a 2018-as. Magyarország esetében további romló tendencia figyelhető meg 1,8-es pontszámával. Ezzel az Európai Unió sereghajtói lettünk, ez a legrosszabb érték a tagállamok között (ha nem számítjuk Máltát, amiről 2013 óta nincs adat). Különösen feltűnő a különbség az EU átlaghoz képest (3,4), de például Romániára és Bulgáriára is sokkal kevésbé jellemző a kormányzati álhírek terjesztése (3,3).

A magyarországi változásokat az alábbi ábra mutatja meg.

Az egyes országok önmagukhoz viszonyított változását (romlását) százalékokban kifejezve az alábbi táblázat fogalja össze. Magyarország a kezdeti 2000-ben meghatározott értékéhez képest 46%-ot rontott, ami a legnagyobb arányú esés az EU-ban. Bár sok vizsgált ország tekintetében megfigyelhető a hanyatlás a kormányzati dezinformálás és álhírterjesztés tekintetében, ami a közösségi médián keresztül zajlik saját állampolgáraikat célozva – Magyarország értékei így is kiugróak. Az Európai Uniós átlag közel 10%-ot romlott, az Egyesült Államok több, mint 28%-ot. Oroszország mintegy 80%-os (!) romlási értéke pedig azért is figyelemre méltó, mert csupán 2,5-es értékről indultak 2000-ben.

A táblázatban felsorolt országok értékeinek változásait az alábbi diagram szemlélteti.

A 2000-es évekhez képest nyilvánvalóan folyamatosan nőtt az internet, azon belül pedig a közösségi média szerepe. Így nem meglepő, hogy az egyes országok kormányai ezt a felületet kiemelten használják saját céljaik kiszolgálására, hiszen a platform jelentősége megnőtt, így azon keresztül a befolyás növelésének lehetősége is.

A folyamat egyébként nem visszafordíthatatlan. Erre Lettország szolgálhat pozitív (bár egyedülálló) példaként. 2000-ben közel 3,8-es értékük volt, ami 2008-ra lecsökkent 3,4-re. 2011-től azonban visszafordult a helyzet, a legutóbbi 2018-as érték már ismét 3,8 felett van. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nagyon magas értékről indultak (az „élmezőnyből”), tehát védettebbek lehettek ez ellen, és könnyebb lehetett visszaszorítani ezt a tendenciát.

Összefoglalás

Magyarország kormányainak dezinformációs tevékenysége a közösségi médián keresztül jelentősen megnőtt 2010-től kezdődően. A 2000-es évben még 3,2-es érték 2018-ra már 1,8-re változott, ami 46%-os romlást jelent. Az Európai Unió országai közül nálunk a legjelentősebb a romlás mértéke, a többi szintén rosszabbodó értékeket produkáló tagállam kormányainak egyike sem éri el a 30%-os romlást sem. Az EU-ban néhány országot nem számítva (Csehország, Lengyelország, Görögország) mindegyik tagállam kormányzata maximum 15%-os esést tudhat magáénak.

Módszertan

A V-Dem Intézet az adatbázis építése során több ezer szakértő bevonásával több, mint 350 változóval dolgozik. Ezeknek körülbelül a fele kormányzati és egyéb hivatalos dokumentumokból származó adat, míg a másik fele szakértői értékelések, akik a de facto működésmódot vizsgálják a politikában.

Az adatbázisból felhasznált változónak az eredeti skála (Original Scale) verzióját elemeztük. A változó ezen verziójában az adatbázis készítői a mérési modell (Measurement Model) pontbecsléseit lineárisan visszafordították a változó eredeti ordinális skálájára intervallummértékként. Az említett mérési modell összesíti több, az adott ország szakértői által megadott minősítéseket, és az esetleges ellenkező értékeléseket, illetve mérési hibákat figyelembe véve egy valószínűségi eloszlást állít elő az adott ország és évszám pontszámaira egy standardizált intervallum skálán.

A Policy Agenda egy ezen a módon előállt változót vizsgált, ami megmutatja, hogy „milyen gyakran használja a kormány és ügynökségei a közösségi médiát, hogy félrevezető nézeteket vagy hamis információkat terjesszen a saját lakosságának befolyásolására”. A változó 0 és 4 közötti értékeket vehetett fel, ahol az egyes értékekhez az alábbi jelentések társulnak:

• 0: Rendkívül gyakran. A kormány hamis információkat terjeszt minden kulcsfontosságú politikai kérdéssel kapcsolatban.
• 1: Gyakran. A kormány számos kulcsfontosságú kérdésben hamis információkat terjeszt.
• 2: Körülbelül az esetek felében. A kormány hamis információkat terjeszt néhány kulcsfontosságú politikai kérdésben, de másban nem.
• 3: Ritkán. A kormány csak néhány kulcsfontosságú kérdésben terjeszt hamis információkat.
• 4: Soha, vagy majdnem soha. A kormány soha nem terjeszt hamis információkat a legfontosabb politikai kérdésekben.

További információ: https://www.v-dem.net/en/

Megjegyzés: az ábrákon kerekített értékek szerepelnek.