A Policy Agenda a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával kutatást készített a magyar dolgozók félelmeiről. Ez alapján a legtöbben a nyugdíjas évektől, az életszínvonal csökkenésétől, és a munkahely egészségre gyakorolt negatív hatásaitól félnek.

Mitől félünk?

A félelem érzése génjeinkben van. Az egyik legerősebb félelmünk a munka világában az egzisztenciális kiszolgáltatottságtól, és az el nem ismeréstől való félelem. Amikor dolgozunk, főként alkalmazottként, akkor munkaerőnket, tudásunkat, képességeinket, és legfőképpen időnket bocsátjuk áruba. Ezért cserébe fizetést kapunk, amely biztosítja megélhetésünket. Pénzért veszünk szolgáltatásokat, árukat. Ebből tudunk befektetni, és tartalékot képezni. Ez utóbbiak képezik az anyagi függetlenségünket. Ha ez nincsen, akkor instabillá válik helyzetünk.

A kutatás során úgy csoportosítottuk az egyes félelem-faktorokat, hogy a mindennapi félelmeinket, jövőtől való félelmeket és a kiszolgáltatottságtól való félelmeket tartalmazza. A kutatást dolgozók körében végeztük, és ezt a kategóriát szélesen értelmeztük, nem csak alkalmazottakat értettünk alattuk. Aki úgy tartotta magáról, hogy dolgozik, és ezért fizetést kap, még ha ez valójában valamilyen kényszervállalkozó lét is, akkor is a vizsgált célcsoportba soroltuk.

Ez alapján a legfontosabb 5 félelme a magyar dolgozóknak a következő:

1. „Félek tőle, hogy nyugdíjas éveim alatt mindennapi megélhetési problémáim lesznek”- 40% a dolgozónak fél ettől;
2. „Félek tőle, hogy az elkövetkező években nem lesz elegendő a bérem a jelenlegi életszínvonalam fenntartására” – 31% erősen, vagy nagyon erős fél ettől;
3. „Félek, hogy a jelenlegi munkám, vagy munkahelyem veszélyezteti az egészségemet” – a dolgozók 24%-a mondta ezt;
4. „Félek, hogy a sok munkával töltött idő miatt konfliktusba kerülök családi/magánéletemmel” – 23%-a mondja ezt a dolgozóknak;
5. A dolgozói társadalom 21%-a tapasztalt már az elmúlt években negatív megkülönböztetést munkahelyén, ezért ez már nem csak félelem számára, hanem valóságérzékelés is. A legerősebben a gyermekneveléssel kapcsolatos negatív megkülönböztetés jelent meg, majd a politikai vélemény miatti.

Mennyire félünk?

A félelem-faktorok alapján összeállítottuk a dolgozói társadalom félelemstruktúráját. Ezen osztályozás alapján a dolgozók 15%-t soroltuk abba a körbe, ahol nincsenek vagy egészen minimálisak a félelmek, 38%-a a dolgozóknak az enyhe félelmekkel rendelkező csoportba sorolható. Ők már több kérdés kapcsán is tartanak a jelen és a jövő kihívásaitól, vagy bizonyos szegmensekben erős félelmeik vannak. A harmadik körbe az erős félelmekkel rendelkező tartoznak. Ők alkotják a dolgozói társadalom 41%-át, míg egy szűk réteg – 6% mindössze -, aki a válaszok alapján a nagyon erős félelmek kategóriájába sorolandó. Ez a majd 300 ezer dolgozó a munka világa szorongói.

Azt látjuk az adatok alapján, hogy a nők erősebb félelmekkel rendelkeznek, mint a férfiak. A 40-59 éves korosztály félelmei nagyobbak, mint az azt megelőzőké, vagy az őket követőké.

Iskolai végzettség kapcsán is jelentős különbségeket várunk a diplomások és a maximum általános iskolát végzettek között. Míg ez utóbbi csoportnak 46%-a mondta, hogy nagyon enyhe félelmei vannak a munka világában, addig a főiskolai, vagy egyetemi diplomával rendelkezőknek 66% mondta ezt. Nem véletlen, hogy náluk szinten minimális azok aránya, akik nagyon erős félelmekkel bírnak. Azaz minél magasabb az iskolai végzettség annál inkább csökkennek a félelmei a dolgozóknak.

 

A kutatás adatfelvétele telefonos megkérdezéssel történt 2018. április 17-26. között. 1000 fő válaszai alapján, kor, nem, területi elhelyezkedés súlyozásával került reprezentatív adat előállításra. A teljes kutatás összefoglaló innen letölthető: Félelmek a munka világában