A kormány több éve azt hangsúlyozza, hogy a kormányzati struktúra átszervezésével elérhető, hogy a dolgozók jelentős számban menjenek át a közszférából a versenyszférába. Ennek érdekében átszervezték a kormányzati háttérintézményeket. A költségvetési zárszámadás szerint a vezetői szintek csökkentek, de a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma nem. A Policy Agenda az elmúlt évek adatait hasonlította össze.

Sokan dolgoznak az államnak

A tavalyi év költségvetésének zárszámadása alapján az látszik, hogy 2017-re a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 560 ezer főre nőtt. Ez 4 ezer fővel több, mint a 2016. évi adat. Annak ellenére, hogy több háttérintézményt is összevontak, valójában a bürokrácia csökkenése nem érződik.

év	költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma (ezer fő)	költségvetésnél foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatásai (mrd Ft.)	költségvetés személyi juttatásai (mrd Ft.)
2008.	245	715	1024
2009.	247	667	959
2010.	251	675	981
2014.	535	1473	1827
2015.	560	1567	1960
2016.	556	1694	2109
2017.	560	1903	2392
2018.	n.a.	n.a.	2407(t)
2019.	n.a.	n.a.	2566(t)

Megjegyzés: (t) – költségvetésben tervezett összeg

A gazdasági válság óta 315 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma. Ennek a növekedésnek a jelentős része abból fakad, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen kormányzati alkalmazottak lettek.

A 2014. évhez viszonyított növekedés (+25 ezer foglalkoztatott) mögött leginkább a közalkalmazottak körének növekedése áll, mivel 21 ezerrel többen dolgoztak tavaly ilyen státuszban. Közülük mintegy 7 ezren a közoktatás területén dolgoznak.

 

Vezetői szintek, és EU-ból fizetettek

A kormányban 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt, akiknek a rendszeres személyi juttatásai 69 milliárd forintot tettek ki (ehhez még hozzá kellene számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány).

Ugyanezen munkavállalói kör létszáma 2017-ben 17,8 ezer fő volt, amely már 119,7 milliárd forintot „vitt el” a közös büdzséből. A kormányzati struktúra átszervezése annyiban látszik, hogy az elmúlt évekhez képest valóban kb. 1000 fővel csökkent a vezetői szinteken dolgozók létszáma.

Ugyanakkor a kormányzati „felső vezetésre” (miniszterelnök, miniszterek, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, államtitkárok) elköltött rendszeres személyi juttatások a 2014. évi 3,6 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra nőttek a tavalyi évben.

A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma kapcsán a kormány azt is közli, hogy mennyi állami alkalmazott fizetése származik olyan forrásból, amely az Európai Unió költségvetésében szerepel. (Ez a létszám a határozott idejű foglalkoztatottakat jelenti, és az év végi záró létszámot közlik.)

A téma azért is lehet érdekes politikailag, mivel a 2014-es bálványosi beszédében Orbán Viktor az illiberális demokráciáról elmondottak mellett azt is megfogalmazta, hogy: „Azt láttam, hogy azok az emberek (…), akik azzal foglalkoznak, hogy az Európai Unióból Magyarországnak járó (…) gazdaságfejlesztési vagy társadalomépítési források fölött rendelkeznek, a fizetésüket közvetlenül az Európai Unióból kapják. Vagyis Magyarországon egy területenkívüliség jött létre.”

Hiába „intézett harcot” azonban ezen foglalkoztatás ellen a miniszterelnök, 2014-2017 között éves átlagban 5.800 munkatársat foglalkoztattak ebből a forrásból, és 9,9 milliárd forintba került az ő bérük. Így egyelőre nem sikerült megszüntetni azt az állapotot, amelyet a miniszterelnök kifogásolt.