Az elmúlt hetekben két jelentős jóléti intézkedést is bejelentett a kormány, amelyek a választások előtt megterhelik a költségvetést. Közben arról beszélnek, hogy nem lesz választási költségvetés, és a rezsicsökkentés, valamint az Erzsébet-utalvány nem kapcsolódik az áprilisi voksoláshoz. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy 2014-es időszakkal összehasonlítva hogyan alakul a választások előtti „számla”.

Mégiscsak választási év van…

Tavaly közzétett elemzésünkben azt írtuk: „a 2018. év első pár hónapjában kb. 70 milliárd forintot tud a kabinet elkölteni, kifejezetten a választásokra időzítve. A 2018. évi költségvetés alapján ugyanis van 110 milliárd forint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretéve, amelynek 40%-a az első félévben a kormány döntése által felhasználható. Továbbá az Országvédelmi Alapba 60 milliárd forintot tervezett a kormány, amelynek a fele 2018. március 31-e után (kedvező gazdasági adatok esetén) szintén felhasználhatóvá válik.”

A költségvetés terhére a választások előtt szívesen hoznak olyan döntéseket a kormányon lévő pártok, amelyek segíthetik a választási győzelmet. Ebben a tekintetben nem lóg ki a sorból a mostani kormány sem.

A politikai célú pénzosztogatásoknak három lehetséges formáját látjuk:

• Az egyik – ez a klasszikus – a költségvetés általános tartaléka (rendkívüli kormányzati intézkedések és Országvédelmi Alap) terhére történő pénzköltés. Ez az első negyedévben 44 milliárd forintot jelent, míg április 1-től további 30 milliárd forintot.
• A második pénzügyi forrás a belső tartalékok átcsoportosítása. Ezek olyan pénzek, amelyeknek nem volt még konkrét célja, ezért a kormány egy határozattal dönthet a felhasználásukról. Általában ilyenek azok az önkormányzati támogatások, amelyekből a választási kampányban egyre több lesz.
• A harmadik forrása a választások előtti költségvetésnek a korábbi években képződött maradványok felhasználása. Ez egyébként az év során még jelent majd problémát.

A három forráson felül van egy „joker-lap”, ez pedig az, amikor a kormány nem mondja meg a fedezetét az adott döntésnek, hanem csupán arról dönt, hogy támogatást ad bizonyos feladatra, és az ellentételezést a nemzetgazdasági miniszternek kell majd előteremteni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ezeket az összegeket majd az év második felében csoportosítják át más költségvetési sorokból.

Mekkora osztogatás indult…

Ez a választási kampány is tartogat váratlan húzást a kormány részéről. A 2014-es választási időszakkal ellentétben, ebben az évben elővették a költségvetés joker-lapját, és annak terhére jelentős költekezésbe kezdtek. Ezáltal a várakozásokkal ellentétben nem 70 milliárd forintról döntött a kormány január eleje óta, hanem valójában kb. 163 milliárd forint az eddigi számla, és még hátravan a kampányból 3 és fél hét.

Választási költségvetés 2018.

választási költségvetés forrása	összeg	néhány példa
rendkívüli kormányzati intézkedések (tartalék)	36,6 milliárd forint	Pécs önkormányzatának támogatása, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mentőállomások felújítása
belső tartalék átcsoportosítása	20 milliárd forint	önkormányzati támogatások, kulturális támogatások, templomfelújítás
maradvány felszabadítása	28, 9 milliárd forint	Erzsébet-utalvány, sporttámogatások (létesítmények)
meg nem nevezett forrás (későbbi döntés)	37,9 milliárd forint	egyházi, önkormányzati támogatások, agrármarketing, turisztika
bejelentett, költségvetésen kívüli tétel	40 milliárd forint	téli rezsicsökkentés
összesen	163,4 milliárd forint

 

A „választási költségvetés” tételei között találhatóak a nyugdíjasoknak szánt Erzsébet-utalvány, egyházi támogatások, de több kisebb önkormányzati beruházás is, illetve sporttámogatás. Az egyik legnagyobb tétel a téli rezsicsökkentés, amely fedezetének egy része szerepel csak a költségvetésben. A többi forrása egyelőre költségvetésen kívüli tétel, amely lényegében az állami cég profitjáról történő lemondást jelenti.

Négy éve nem kellett ennyire osztogatni…

Megvizsgáltuk, hogy 2014 azonos időszakában milyen osztogatás történt. Összességében 31 milliárd forintot költöttek el, amely a mostani összegnek csupán 19%-a. Ehhez jött még a választások utolsó szűk hónapjában 27 milliárd forintos pénzkiadás.

Választási költségvetés 2014., 2018.

	január 1. – március 14.	március 14. – választások napja
2014-es kampány	30,9 milliárd forint	27,2 milliárd forint
2018-as kampány	163,4 milliárd forint	?

 

Jó látszik, hogy a kormány a mostani kampányban nem bíz semmit sem a véletlenre és jelentős pénzosztásba kezdett. Az pedig veszélyes, hogy ennek egy része jelenleg csupán egy ígérvény, amelynek a fedezetét a választásokat követően kell majd megtalálni. Miután a kampány egyre „forrósodik”, nehezen elképzelhető, hogy megállna itt a pénzosztást.