A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg, és a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.

Kevesen keresnek minimálbér felett

A 2017. évben benyújtott adóbevallások alapján vizsgáltuk, hogy munkával szerzett jövedelmek miként oszlanak el a társadalomban. Két kört vettünk számításba az 5 millió adóbevallásból:

1. munkaviszonyból származó (un. nem önálló) bérjövedelmeket. Ezen a címen 4,26 millió adózó vallott be jövedelmet.
2. egyéb munkával kapcsolatos jövedelmeket. Ide soroltuk a külszolgálatért kapott jövedelmeket, az egyéb jövedelmeket – pl. személyes közreműködés ellenértéke, értékpapír formájában szerzett jövedelem, segítő családtagként kapott jövedelem – az önálló tevékenységből származó jövedelmeket (kivétel az ingatlan bérbeadása), mint az egyéni vállalkozóként szerzett jövedelem, őstermelőként szerzett jövedelem. E körben 551 ezer olyan adózó szerzett ilyen módon jövedelmet.

A két kategória között jelentős átfedés van. Mindössze 271 ezer ember van, aki nem munkaviszonyból szerzett jövedelmet, de egyéb munkával kapcsolatos jövedelmet kapott.

Az SZJA bevallásban szereplő adatok szerint a munkaviszonnyal rendelkezők

• 34%-a havi átlagban még a minimálbért sem kereste meg (1,45 millió munkavállaló)
• 43%-a a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti értéket vitte haza (1,83 millió fő);
• 23%-a keresett az átlagbér felett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kb. 981 ezer dolgozó fizetése volt az átlagbér felett éves szinten 2017-ben.

Amennyiben a Policy Agenda által számított létminimum és társadalmi minimum értékeket bruttósítjuk, akkor azt lehet mondani, hogy a munkaviszonyból bérjövedelmet szerzők közül 2,67 millió embernek volt a létminimumnál, míg 2,04 milliónak a társadalmi minimumnál magasabb az éves jövedelme. (Fontos, hogy a létminimum és társadalmi minimum háztartási szinten mutatják meg az adott család helyzetét. Azonban ezek az adatok jól kifejezik azt, hogy bevételi oldalon milyen problémák vannak.)

 

 

kategória	egy főre jutó nettó összeg (havi)	éves bruttó összeg (családi adókedvezmény nélkül)	adott szint felett keresők száma
létminimum	90.450 forint	1.638.000 forint	2,668 millió
társadalmi minimum	117.720 forint	2.124.264 forint	2,04 millió

 

Béregyenlőtlenség

Az SZJA adatbázis alapján megnéztük azt is, hogyan alakulnak az átlagosan megszerzett jövedelmek, és a mediánjövedelmek.

Három kategóriában vizsgáltuk az adatokat. Először kizárólag a munkaviszonyból származó jövedelmeket vettük alapul. A második vizsgált csoport azok az adózók voltak, akik havi átlagban legalább minimálbérnek megfelelő jövedelmet vallottak be. A harmadik vizsgált körbe minden munkához kapcsoló jövedelmet beleszámítottunk.

Bruttó jövedelmek

kategória	munkaviszonyból származó bérjövedelmesek	minimálbér feletti munkaviszonyból származó bérjövedelmesek	munkaviszonyból és egyéb munkából származó bérjövedelmesek	teljes munkaidőben dolgozók  nemzetgazdasági átlaga 2017.évben
mediánbér	2.042.512 Ft (170.209 Ft/hó)	2.850.102 Ft (237.509 Ft/hó)	2.058.001 Ft (171.500 Ft/hó)	2.637.511 Ft (219.792 Ft/hó)
átlagbér	2.699.961 Ft (224.997 Ft/hó)	3.723.047 Ft (310.254 Ft/hó)	2.744.002 Ft (228.669 Ft/hó)	3.564.204 Ft (297.017 Ft/hó)

 

A mediánbér és az átlagbér közötti távolságból következik a béregyenlőtlenség. A három vizsgált kategóriában tizedekre osztottuk a dolgozói kört. Ez alapján néztük meg, hogy mekkora jövedelemre tettek szert az egyes tizedek.

 

Az ábrán jelzett adatok jól mutatják, hogy az utolsó tizedbe tartozók, azaz a legjobban keresők annyit visznek haza, mint alulról nézve a társadalom majd kétharmada (65%). Átszámítva ez azt jelenti, hogy 426 ezer fő bérjövedelme lényegében megegyezik 2,8 millió munkavállalóéval.

Ez a „torz-helyzet” jobban kifejezhető azzal, hogy a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő.

 

Teljes elemzés letölthető innen: Béregyenlőtlenség 2017 hosszú anyag 2018 11 06.