Az Országgyűlés elfogadta a 2014. évi költségvetés főszámait. Jelentősen emelkedett a központi költségvetés hiányának mértéke, és érdekes átrendeződések történtek a büdzsén belül. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mennyire tudott (akart?) a kormány ellenállni a pártpolitikai lobbiknak a parlamenti vitában, és hol engedett a szakmai józanság ellenében is.

Tervek és a valóság

Megszokhattuk a jelenlegi kormányzati ciklusban, hogy az elfogadott és a ténylegesen meg is valósuló költségvetés szinte biztosan nincsen köszönő viszonyban egymással. Az idei évvel együtt azt utolsó három év költségvetéseit nézve a kormány csak a hiánycél kapcsán összesen kb. 1300 milliárd forintot változtatott az eredeti tervhez képest a végrehajtás során. Ebben a tekintetben 2011. volt a legdrámaibb, amikor 1055 milliárd forinttal csökkent a konvergencia programnak, és főleg a magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásának köszönhetően a hiány mértéke.

A költségvetés fő számainak változása

(költségvetési törvény és annak végrehajtása alapján)

(milliárd Ft)

	2011. év		2012. év		2013. év
	eredeti	tényleges	eredeti	tényleges	eredeti	törvénnyel módosított
bevétel	13.222	13.294	14.422	14.504	15.314	15.325
kiadás	14.964	13.838	15.021	15.125	16.156	16.376
hiány	1.742	687	599	576	842	1.050

 

Az idei évben nagyon engedett a költségvetési fegyelem területén a vasszigor. Az évközbeni módosításokkal 200 milliárd forinttal feljebb kúszott a hiány mértéke, amely akár az október végi adatok alapján év végén még nagyobb is lehet.

Frakció feszegeti a határokat

A Policy Agenda megnézte azt is, hogy a költségvetés országgyűlési vitája alatt mennyire válik engedékennyé a kormány. Az adatok azt mutatják, hogy a hiány mértékében a 2011. évi és a 2012. évi költségvetés elfogadása során szigorú volt a kormányzat, és nem engedte, hogy növekedjen az eredeti tervhez képest annak mértéke. A 2013. évi költségvetésnél ez már nem volt igaz, mert 164 milliárd forinttal emelte a vita során a hiány mértékét a kormánypárti frakció, majd a tárgyévben további  60 milliárd forinttal növelték a költségvetési hiány mértékét.

 

A költségvetés fő számainak változása a parlamenti vita során

	2011. évi	2012. évi	2013. évi	2014. évi (főszámok elfogadása után)
bevétel változása	+ 72 mrd	+390 mrd	+514 mrd	+25 mrd
kiadás változása	+ 70 mrd	+ 390 mrd	+ 678 mrd	+ 85 mrd
hiány változása	+ 2 mrd	0	+ 164 mrd	+ 60 mrd

Természetesen az önmagában még nem jelenti azt, hogy a kormánypárt felelősen viszonyul a költségvetéshez, ha a hiányt nem növeli plusz igényeivel. Az elvszerűség akkor biztosított, ha a többlet terhekhez valódi forrásokat képes hozzárendelni. Ezen a területen azonban komoly problémák vannak. Előszeretettel nyúlnak a kormánypárti képviselők az ÁFA bevételekhez. Amennyiben formálisan meg szeretnék valaminek az ellentételezését is teremteni, akkor megemelik a várható ÁFA bevételeket. Ez azt jelenti, hogy felülbírálják a kormányzati szakemberek előrejelzéseit, és minden esetben indoklás nélkül egyszerűen felülírják a bevételi terveket.

ÁFA bevételek változása a parlamenti vita során

(milliárd Ft)

év	kormány által tervezett ÁFA bevétel	országgyűlés által elfogadott ÁFA bevétel	tényleges ÁFA bevétel
2011.	2.498	2.558	2.489
2012.	2.698	2.722	2.747
2013.	2.826	2.953	2.775*
2014.	3.000	3.014	2.800-2.830*

* Policy Agenda becslése a 2013. I-X. hónap alapján

Ebben a ciklusban ez 225 milliárd forint értékben történt meg. Ennek a csábításnak ebben az évben sem tudtak ellenállni, és az amúgy is irreális bevételi tervre 14 milliárd forintot terveztek többletként. Pont annyit, amennyivel a BKV-nak járó támogatást növelték. Nyilvánvalóan ez a 14 milliárd forint a fedezete – legalábbis részben – a mostani BKV bérletárak csökkentésének. A helyzet sajátossága, hogy a bérletek árának csökkentése ÁFA kiesést jelent a költségvetésnek.

Lesz-e korrekció?

A 2014. évi költségvetés még nem került elfogadásra. Egyelőre az úgynevezett fő számokat látjuk, amelyeket elvileg nem változtatnak már a törvény végleges elfogadásakor. Ugyanakkor a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy az utolsó pillanatban jelentősen átírják akár a bevételeket, akár a kiadásokat.

A mostani adatok alapján, bár a GDP idei mértéke jobb lesz, mit a korábbi várakozásokban, a Policy Agenda megítélése szerint nem lehet teljesíteni a 3% alatti hiánycélt. A 60 milliárd forintos hiánynövelés ugyan pozitív hatással lesz az önkormányzatok gazdálkodására, mivel ez az összeg az adósságainak átvállalására megy el, de nem olyan mértékben, hogy az semleges hatású legyen a költségvetés egészére.

A jövő évi költségvetés kapcsán pedig kényelmes helyzetben lehet a kormány, hiszen – főleg egy április 6-ai választási időpont esetén – még csak az első kéthavi adatok lehetnek ismertek, így nem kényszerül arra a kabinet, hogy a választások előtt bármit is átrendezzen a költségvetésen. Így tehát könnyen mondhatja majd a kormány, hogy nem látszanak végrehajtási problémák a büdzsében.