A kormánynak áprilisban kell benyújtania az Európai Unió számára az új konvergenciaprogramot. Ennek kapcsán többször felvetődött, hogy ismét megszorításokat lesz-e kénytelen bejelenteni a kormányzat, vagy megpróbálja megvédeni a költségvetésben szereplő számokat. A Policy Agenda a költségvetés eddigi adatai, az április elején a KSH által készített beszámoló alapján megvizsgálta, hogy mire lehet számítani az elkövetkező hetekben.

Új költségvetés körvonalazódik?

A költségvetési hiány három tételből tevődik össze: a központi kormányzat, a társadalombiztosítási alapok (egészségbiztosítási alap és a nyugdíjbiztosítás), valamint a helyi önkormányzatok. A KSH félévente, az Európa Unió módszertana – de más kormányzati szervektől átvett adatok – alapján közöl adatokat a költségvetés várható alakulásáról. Az ebben szereplő adatok jelenthetnek támpontot ahhoz, hogy a nemzetközi befektetők, de akár az EU illetékes szervei is megítélhessék, hogy milyen stabil az adott ország gazdálkodása.

Az április elején az EU-nak megküldött jelentésben szerepel egy furcsa adat, amely azt vetíti előre, hogy a költségvetésnek egy újabb korrekcióján is gondolkodhat a kormány. Az elfogadott költségvetési törvényben az szerepel, hogy a társadalombiztosítási alapok bevételei és kiadásai kiegyenlítik egymást, míg a központi kormányzat 881 milliárd forint hiányt termel. A Policy Agenda más elemző intézetekhez hasonlóan többször is felhívta a figyelmet, hogy főleg bevételi oldalon lesznek az idei évben problémák. A mostani jelentésében lényegében ezt elismeri a kormány, mivel a központi kormányzat hiányát 981 milliárd forintra becsülik. Ez 100 milliárd forinttal több, mint aköltségvetési törvényben szereplő.

Ez azt jelenti, hogy kabinet feltehetőleg a bevételi oldalon lemondott a korábban tervezetthez képest egy ekkora összegről. Azaz például a pénztárgép on-line összekötése a NAV-val, vagy a hányatott sorsú elektronikus út-díjrendszer már a kormányzat szerint sem „termel” majd elegendő bevételt.

Fiktív többlet vagy eltervezték a TB alapok bevételeit?

Annak érdekében, hogy a hiány ne legyen nagyobb, mint a vállalt 2,7%, a társadalombiztosítási alapok esetében a tervezetthez képest 174 milliárd forint többletet írtak be az EU-nak küldött jelentésben. A kormány nem indokolta meg, hogy ez a költségvetési törvényhez képest meglévő többlet miből is adódik.

A jelentésben szereplő számok alapján tehát biztosított a 2,7%-os hiány. Az igazi kérdés azonban, hogy ezek az új adatok már egy költségvetési újratervezést vetítenek előre, vagy a kabinet inkább papíron akarja megnyugtatni a nemzetközi partnereinket. A társadalombiztosítási alapok kiadási oldalát nézve biztosan nincsen ekkora mozgástér. Az természetesen elképzelhetetlen, hogy évközben valamilyen nyugdíjkiadás, vagy akár gyógyszerkiadás kerülne befagyasztásra. Ekkora összeget pedig csak ilyen módon lehetne összeszedni.

A bevételi oldal esetében azonban vannak érdekes jelek. Egyelőre az év első két hónapjának a részletes adatai állnak rendelkezésünkre, és ez alapján annyi látszik, hogy a szociális hozzájárulási adóból és az egészségügyi hozzájárulásból időarányosan több folyt be, mint egy évvel ezelőtt. Ebből ugyanakkor még felelőtlenség lenne azt mondani, hogy ezen két adónemből 170 milliárd forinttal többet fizetnek be a munkáltatók, mint az az eredeti tervekben szerepelt.

Éppen ezért a Policy Agenda véleménye szerint ilyen formában nehezen lesz megvédhető Brüsszelben a magyar költségvetés. Mindenképpen szükség lenne arra, hogy a költségvetési törvény változtatásainak megalapozottságát alátámasszák intézkedésekkel.

Mi várható?

Az elmúlt hetek politikai nyilatkozatai, illetve az ismert költségvetési adatok alapján két lehetséges forgatókönyv áll Magyarország előtt. A miniszterelnöknek láthatólag a kormányzati ciklus kezdete óta személyes missziója, hogy megszűnjön a túlzott deficit eljárás az ország ellen. Azaz az Unió is biztosítottnak lássa, hogy a magyar költségvetés helyzete stabil, alacsony hiány és lehetséges növekedési pálya van az ország előtt.

Amennyiben költségvetési kiigazítás szükséges ahhoz, hogy valóban megszűnjön ez az eljárás és lekerüljünk a „büntetőpadról”, akkor a kormány eddigi politikája is azt mutatja, hogy áprilisban újabb megszorításokat fog bevezetni. Ez pedig megjelenik majd a konvergencia-programban is.

Ugyanakkor a miniszterelnök múlt heti interjúja alapján inkább az a forgatókönyv látszik valószínűbbnek, hogy nem látják biztosítottnak Brüsszelben azokat a költségvetési és gazdasági feltételeket, amelyek az eljárás megszüntetését eredményezhetnék. Ebben az esetben nincsen értelme, hogy a kormány újabb megszorító csomagot hirdessen meg. Inkább azt a retorikát fogja alkalmazni, hogy politikai támadás zajlik az ország ellen, hiszen az adatok alapján biztosított minden objektív feltétele annak, hogy tartósan 3% alatti hiány legyen.

Túlköltekezés miatt jöhet az új költségvetés? – A Gazdaság TV interjúja Kiss Ambrus elemzővel