A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző évi kiegyenlített gazdasági bővülést követően 2018. közepére némileg megváltozott. A mutató értéke 2018. II. negyedévében kissé csökkent. Az index szerint ez évben lassuló ütemben folytatódhat a gazdaság javulása. A háztartások körében a fogyasztás bővülése – a jövedelmek jelentős szóródása mellett – változatlan, bár kissé lassúbb lesz. A vállalatok továbbra is mennyiség/minőségi létszámhiánnyal küzdenek, és ez is ronthatja teljesítményeiket. A hazai fiskális és monetáris környezet az emelkedő infláció és a gyengülő forint hatására a tervezettől eltérően alakulhat, és befolyásoló tényező lehet egy újabb romló nemzetközi pénzügyi folyamat.

A gazdaság növekedése folytatódik…

A magyar gazdaság a múlt év negyedik és ez év első három hónapjában 4,4 – 4,4%-kal bővült. Ez kimagaslóan jó eredmény. A jelentősen megnőtt beruházások – ez az EU-transzferek hatása – és az eltelt választási hónapokban pótlólagosan is növelt lakossági fogyasztás bővülése azonban szükségszerűen lassul. Emellett a külső konjunktúra is megtorpant és ezért nem várható további élénkülés. Arra számíthatunk, hogy a gazdaságunk konjunktúrája is lassul a következő időszakban, a GDP növekedés ez évben akár a 4%-ot is elérheti. Várható, hogy kissé romlik majd a külső és belső egyensúly. Az infláció gyorsul, – az MNB is módosította 3% fölé, de – akár a 4%-ot is megközelítheti.

A beruházási ráta év végére elérheti majd a 22-23%-ot. Ez a válság előtti szint az állami – jelentős részben EU-finanszírozással történő – fejlesztések eredménye, míg az üzleti befektetések visszafogottabbak. A leggyorsabban az építőipar bővül, de a magas bázist követően gyengébben, mint tavaly. Az ipari várakozások hullámzók, egyrészt kétséges lehet a bővülés a magyar ipar húzóágazatában, a járműiparban az EU és az USA közötti vámháború veszélye zajló átalakulás miatt, másrészt kedvező jel lehet pl. a BMW debreceni beruházásával induló fejlesztés. Ez évben számíthatunk a mezőgazdaság, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem növekedésére is.

 

Pénzügyi folyamataink bizonytalanul alakulnak….

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedév enyhe javulása után kissé romlottak, jelezve a monetáris és fiskális helyzetünk bizonytalanságait. Az eddig – hazánk számára kedvező – világgazdasági folyamatok, így az alacsony energiaárak- és kamatok időszaka végéhez közeledik. Kockázatot jelent az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, az általa indított kereskedelmi háború következményei. Az USA és az EU kapcsolatainak romlása mellett további nehézségeket okoz majd a Fed kamatláb-emelésének hatása is. A Brexit által kiváltott bizonytalanság az EU eddigi egységét is gyengíti. Mindezek hatása lesz, hogy a feltörekvő országok devizája folyamatosan leértékelődhet. Ez történik nálunk is, ahogy az a laza monetáris politikát folytató országok esetében törvényszerű.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya – önkormányzatok nélküli számolva – az első félév végén jelentősen meghaladta a megelőző évek azonos időszakában mért értéket: így összege 1 421 milliárd forintot ért el, az egész éves törvényi előirányzat 104,4%-át. Június végéig a központi alrendszernek 9 064 milliárd forint bevétele keletkezett, ez a törvényi előirányzat 48,3%-a. A 10 485 milliárd forint kiadás pedig az éves előirányzat 52,1%-a.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya ez évben magas lesz, ennek oka pedig az EU-transzferek megelőlegezése. Várhatóan azonban nem lesz jelentősebb decemberi költekezés; a 2019. évi EU- és önkormányzati választások ellenére sem. Összességében 2,2% körüli – EU-módszertan szerinti – deficit várható, viszont a magas pénzforgalmi hiány következtében alig fog csökkenni a GDP-arányos államadósságunk. A 2019. évi költségvetés túl optimistának tűnik, és az adóváltoztatások között is több kedvezőtlen hatású lehet.

A gazdálkodó szervezetek az első félévben 567 milliárd forint adót fizettek, 19,8%-kal kevesebbet, mint előző év azonos időszakában. Általános forgalmi adóból a múlt év első félévében realizáltnál 13,7%-kal, jövedéki adóból 9%-kal magasabb bevétel keletkezett. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó 115 milliárd forintos bevétel 6,1%-kal több az egy évvel korábbinál. A lakosság az első félévben 1 174 milliárd forint adót fizetett, 13,4%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Személyi jövedelemadóból 13,9%-kal, illetékekből 10,6%-kal, gépjárműadóból 4,4%-kal több állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél.

A pénzügyi kereslet, és az adósságszolgálatunk is tendenciájában javulást mutat. A külkereskedelmi behozatal dinamikája meghaladja a kivitelét, de a bevételünk változatlanul számottevő nagyságú lesz. Változást okoz azonban a forint árfolyam jelentős változása. A gyengülő forint hatására megkezdődhet az egyébként még alacsony külső árnövekedés begyűrűzése.

A háztartások négyötödének helyzete rosszabb az átlagnál…

A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva már nem csökken, de ezen belül a közmunkások száma mérséklődni fog. Az infláció júniusra 3,1%-ra gyorsult – ez a harmadik legmagasabb volt az EU-ban – és év végére akár a 4%-hoz közeli is lehet. Több termék ára jelentősebben is változhat és a gyenge forint következtében az év során folyamatos emelkedés valószínűsíthető.

A háztartási gazdálkodás összesített indikátorai változatlanul a családok vagyoni helyzetének javulását jelzik, de kritikusnak ítélhető az alacsonyabb jövedelmi rétegek felzárkózása.

A bruttó keresetek dinamikája a 2017 évi 13%-ról ez évben 10%-körülire fékeződik, és ez még mindig gyors, mintegy 7% körüli reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér a tavalyi 15% után idén 8%-kal emelkedett, ami még mindig kisebb nyomást gyakorol a keresetekre. Emellett a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása is érvényesül.

A fogyasztás-bővülés az idei 4,5%-kal már a hatodik éve tart, és idén talán eléri csúcspontját A kiskereskedelmi forgalom bővülése már öt éve folyamatos, ez évben 4% fölött lesz.

A lakosság betétállománya június folyamán 209 milliárd forinttal emelkedett, és 8 342 milliárd forintot tett ki. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint az első félév végén a lakosság birtokában 7204 milliárd forint értékű állampapír volt, 5,9%-kal több az év eleji állománynál. A lakosság hitelállománya júniusban 48 milliárd forinttal nőtt, és 5922 milliárd forintot tesz ki

A versenyképességi nehézségek fennmaradnak…

A kedvező fogyasztói bizalmi indexek mellett az év közepére az üzleti várakozások némileg romlanak. A termelés növelésének akadálya minden ágazatban változatlanul a munkaerőhiány. Az iparban a szakképzett munkaerő hiánya versenyképességi, és növekedési korlátot jelent. Az áremelési törekvések megjelentek az iparban és a szolgáltató cégek körében is. Különösen érzékeny lesz a továbbiakban a kereskedelemben várható áremelést tervezők arányának növekedése.

A GFI vállalati indikátorai összességében csak kissé változtak, a nagy minimálbér- és garantált bérminimum emelés – különösen 2018-ban már – már kevesebb gondot okozhat a vállalkozások gazdálkodásában. A munkáltatókat terhelő adók mérséklése nem rövid távú javulást eredményezett.

A vállalati hatékonyságjavulás továbbra is égető, napirenden lévő feladat. A külföldi cégek beruházásainál a legfontosabb szempont, hogy van-e és lesz-e megfelelő munkaerő hosszú távon. Ennek akár próbája is lehet a tervezett debreceni BMW-beruházás.

A vállalkozói szféra gazdálkodása az egyre kedvezőbb adózási helyzet ellenére sem javul érezhetően. A beruházások növelése fontos feladat, de volumenük idén összességükben csupán 9%-ot érhet el. Az ipari termelés ez év eleje óta – kismértékű havonkénti ingadozással – a múlt évinél nagyobb dinamikával bővül. Az ipari kibocsátás volumene nyár végére jelentősen, 4,2%-kal mérséklődött az előző hónaphoz mérten. Éves szinten idén 4% körüli ipari bővülés várható

A vállalati hitelállomány – a gazdaság-élénkítés hatására és kedvezőbb adózási és beruházási hitel-lehetőségek eredményeként – tovább bővül. A kkv-szektor hitelfelvételi hajlandósága is erősödik és erre a finanszírozás oldaláról lehetőség is nyílik.

A vállalati szektor számára kötelezővé tett online számlázó programokon keresztüli bevallással nyilván elérhető a gazdaság fehérítése és több bevétel érkezhet majd a költségvetésbe. Ez azonban a vállalatok szerint még mindig többlet-teherként megjelenő intézkedés.

A vállalati szféra számára a jövő évi adóváltozások egy része, így a cafetéria jelentős beszűkítése kedvezőtlen lesz.