Egy időközi önkormányzati választásból messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni. Mégis az országgyűlési választások előtt bő egy hónappal rendezendő polgármester-választás Hódmezővásárhelyen sok szempontból is fokmérő lesz. A Policy Agenda ennek kapcsán azt vizsgálta meg, hogy mire érdemes odafigyelni, mik lehetnek a következményei a választásnak.

Hódmezővásárhely, ahol sok eszközt ki lehet próbálni

A jelenlegi állás szerint három jelölt indul a polgármesteri székért Hódmezővásárhelyen február 25-én megrendezendő időközi választáson. A kormánypártok által jelölt Hegedűs Zoltán, az ellenzéki pártok jelentős része által támogatott, és függetlenként induló Márki-Zay Péter és a korábban MSZP-ben politizáló, de a párttal szembefordult független jelölt Hernádi Gyula.

A körzet az utóbbi időben egyértelműen jobboldalinak számít, és miután a kormány és a Fidesz meghatározó politikusának, Lázár Jánosnak választókerülete egyben, komoly presztízsértékkel bír. Ebből következően azt a taktikát választotta az ellenzék ebben a körzetben, hogy nem formális pártjelöltet indít, hanem a Jobbiktól az MSZP-ig terjedő koalíció által támogatott függetlent. Ez a modell könnyen lehet, hogy több országgyűlési választási körzetben is recept lehet, mint például Pécsen Mellár Tamás, vagy Siófokon Magyar György jelöltsége esetében.

A kormánypárt számára is kísérleti terepül szolgálhat Hódmezővásárhely. Egyrészt fel tudják mérni, hogy egy kormánypárti jelölttel szemben indított jobboldali érzelmű, de a Fideszből kiábrándult politikus milyen hatással van a kormánypárt szavazótáborra. Mekkora az átszavazási hajlandóság, vagy sikerül-e leegyszerűsíteni arra az üzenetet, hogy nem az az érdekes, ki mi volt korábban, hanem jelenleg kit támogat.

A másik kísérleti eszköz, és ezt 2014-ben szinte az egész országban kipróbálta a Fidesz, hogy mennyire lehet megtéveszteni az ellenzéki szavazótábort. Ennek kapcsán lesz érdekes, hogy a másik független jelölt, korábbi szocialista politikus, Hernádi Gyula indulása (egyesek szerint kormánypártok által ösztönzött indítása) mennyire osztja meg főként a baloldali szavazókat? Leegyszerűsítve igaz-e, hogy erősebb például a baloldali szavazókban a mindenáron leváltani a Fideszt hangulat, mint a korábbi ideológiai kötelék.

Mire kell figyelni?

A választási eredmény értékelése a pártok szempontjából sokféleképpen megközelíthető, és jelentős kihatással lesz az országgyűlési választási indulásokra, lehetséges együttműködésekre. A kiindulóhelyzetet is fontos rögzíteni, hiszen nem lesz független a mostani eredmény a korábbi választásoktól:

 

 

Hódmezővásárhelyi választási eredmények szavazói tömbök alapján

	Fidesz-KDNP	Ellenzéki erők (Jobbik-baloldali/liberális pártok-LMP) szavazatai arányai összesen	egyéb
önkormányzati polgármester-választás 2014.	61%	32,1%	6,87%
országgyűlési választás listás eredmény 2014.	42,4%	52,6%	5%
önkormányzati polgármester-választás 2010.	66,7%	21%	12,3%

forrás: választási adatok alapján készítette Policy Agenda

Érdemes végignézni a lehetséges forgatókönyveket a várható eredmények szemszögéből:

1. ellenzéki siker: amennyiben megvalósul a 2014-es országgyűlési választás eredménye, akkor az ellenzéki pártok által támogatott jelölt győzne. Ebben az esetben láthatóan működik az az elv, hogy a kormányváltás érdekében a szavazók hajlandóak tőlük ideológiailag távol lévő jelöltet is támogatni. A pártok számára ugyanakkor nehéz helyzet állna elő, hiszen a választói nyomásra újra kellene gondolniuk a korábbi jelöltállítási stratégiákat. Azzal együtt, hogy az országgyűlési választásokra már február 19-én elkezdődik a jelöltállítás. Azaz menetközben kellene újraszabni a teljes stratégiát.
2. kormánypárti siker, szűk előnnyel: itt fontos mérföldkő, hogy képes lesz-e 45% körüli eredményt elérni az ellenzéki jelölt. Ez ugyanis nem sokkal rosszabb, mint a 2014-es országgyűlési választási eredmény, de messze meghaladja a 2014-es önkormányzati választást. Azaz lehet arra hivatkozni, hogy jelentős az átszavazási hajlandóság az ellenzéki táboron belül.
3. kormánypárti siker, jelentős előnnyel: amennyiben ez a 2014-es önkormányzati választási eredménynek fele meg a kormánypárti szavazói arány szempontjából, akkor jogosan mondhatja azt a kormánypárt, hogy ott tart, mint négy évvel korábban. Ebben az esetben egyetlen kérdés lehet az ellenzék számára, hogy a kormánypárt-ellenes szavazói tömb mennyire oszlik meg a két független jelölt között. Ha 5% alatti eredményt szerez a volt szocialista Hernádi Gyula, akkor arra sem tud hivatkozni az ellenzék, hogy a Fidesz egy trükkel jelentősen megosztotta a kormányváltást akarók szavazótáborát.

Igaz az is, ha 5% feletti támogatást sikerül a Hernádinak szereznie, akkor könnyen omlik össze az a taktikája az ellenzéknek, hogy a választó úgyis megtalálja magának a „valódi” közös ellenzéki jelöltet.

Hódmezővásárhelyi választási eredmény sok szempontból támpontul szolgál a kormánypártoknak és az ellenzéki erőknek az áprilisi választások előtt. Mindezt úgy, hogy közben már zajlani fog az aláírásgyűjtés, egyéni jelöltállítás.