2011. márciusában a Policy Agenda – Ipsos „kis- és középvállalkozások konjunktúra indexe” 50,2 százalék. Ez az eredmény, az azonos módszertannal korábban készült KKV konjunktúra index eredmények közül a 2008. negyedik negyedévben mért értékkel egyezik meg, azóta ennél folyamatosan magasabban voltak az üzleti élet szereplőinek várakozásai.

A magyar gazdaság várható helyzetét rosszabbnak ítélik meg saját cégük helyzeténél

A KKV-szektor vállalatvezetőinek háromtizede (31%) nem vár változást a magyar gazdaság általános helyzetében az elkövetkező félévben, míg a romlást és javulást várok összesített aránya lényégében azonos (35, illetve 34%). A helyzetet negatívan megítélők körében azonban lényegesen többen vannak (15%-nyian), akik jelentős romlásra számítanak, mint a gazdaság állapotának lényeges javulásában bízók (1%).

Kissé kedvezőbbnek várják saját vállalkozásuk helyzetének változásáta megkérdezett vállalatvezetők, mint az országét. 37%-uk abban bízik, hogy a következő fél év során javulhat vállalatuk általános gazdálkodási helyzete. Negatív változásra háromtizedük számít, míg a jelenlegi helyzet fennmaradására mintegy egyharmaduk. Legpesszimistábbnak a személyi és közösségi szolgáltatások területén működő vállalatok vezetői, és a cégek bő egynegyede arra számít, hogy általános gazdálkodási helyzetük jelentősen romlik a következő fél év során. Legnagyobb, 13%-os arányban a 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások tartanak helyzetük jelentős romlástól és Észak-alföldön az átlagosnál nagyobb, 47%-os arányban prognosztizálták, hogy nem fog megváltozni vállalatuk általános gazdasági helyzete.

Noha csak a válaszadók egytizede tart attól, hogy vállalata helyzete a következő fél év során lényegesen romlik, ennél lényegesen többen számolnak azzal, hogy a közeljövőben akár komoly nehézségekre is fel kell készülniük. Vállalatuk gazdálkodási területén a válaszadók fele (49%) számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják vállalatuk helyzetét.

A válaszadók mintegy hattizede (58%-a) úgy látja, kapacitásuk megfelel a következő fél évben várható kereslet mértékének. Akik eltérést látnak, azok jellemzően kapacitásfeleslegről számoltak be: minden negyedik vállalatvezető gondolja, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz, további 9%-uk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek.

A kis- és közepes vállalkozások több, mint felének nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során – vélekedtek vezetőik. Akik mégis láttak esélyt a bővítésre, nagyobbrészt csak szerényebb mértékű, legfeljebb 5%-os bővülésben bíznak. 10% feletti tevékenységbővülésben csak minden huszadik megkérdezett bízik.

A kkv kevesebb, mint fele tervez technológiai jellegű beruházást

A kis- és közepes méretű vállalkozások több mint négytizede (41%) tervez technológiai jellegű beruházást vagy fejlesztést a következő egy év során. Közülük minden másodiknak (48%) vélhetően szüksége lesz banki hitelre, hogy valóra váltsa tervét.

A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság, valamint az elégtelen belső keresletfogja vissza. A legfontosabb hátráltató tényező, a bizonytalan jövő: a vállalatvezetők 15%-a szerint ez ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 29% szerint is nagy mértékben korlátozza azt.

A belföldi kereslet hiányához fogható mértékben hátráltatják a beruházásokat a finanszírozási nehézségek és a magas hitelkamatok is.

A válaszadók mintegy háromtizede (29%-a) számolt be arról, hogy vállalata jelenleg beszállítója valamelyik Magyarországra települt multinacionális vállalatnak. A már jelenleg is beszállítói pozícióban lévő cégek vezetőinek 96%-a úgy látja, vállalata a következő 6 hónap során is megőrzi ezt a pozícióját, míg akik olyan céget vezetnek (71%), amelyik jelenleg nem beszállítója a Magyarországra települt multinacionális vállalatok valamelyikének, azok 92%-a nem is gondolja, hogy ez a helyzet megváltozna a közeljövőben.

A megkérdezettek 68%-a számolt be arról, hogy az elmúlt időszakban nőttek a fogyasztói árak, véleményük szerint átlagosan 12,3%-kal. Ezzel szemben mindössze 2%-nyian számoltak be csökkenésről, átlagosan 9,8%-os mértékűről. A fogyasztói árak növekedését, csökkenését és változatlanságát tapasztalók összesített értékelése szerint az elmúlt időszak fogyasztói árnövekedése 8,2%-os mértékű volt. Ugyanebben az időszakban a vizsgált vállalatok értékesítési árai legnagyobbrészt, 65%-ban nem változtak. A kérdezettek 24%-a számolt be vállalata árainak – átlagosan 11,7%-os – növekedéséről, míg 11%-a csaknem hasonló mértékű, 12,2%-os csökkenésről. Minden választ figyelembe véve a vizsgált időszakban a KKV-szektor értékesítési árai – a vállalatvezetők „önbevallása” szerint – mindössze 1,4%-kal nőttek, vagyis mindössze hatodával a fogyasztói árak növekedésének.

Összességében a közelmúlt változásaihoz nagyon hasonlóan látják vállalatvezetők a 2011-es év változásait. Véleményük átlaga szerint 2010 decembere és 2011 decembere között 8,2%-kal nőnek a fogyasztói árak, és 1,6%-kal értékesítési áraik.

A belföldön értékesítő vállalatok négytizede úgy véli, hogy nem változik cége értékesítési helyzete a következő fél évben. A külföldön (is) értékesítő vállalatok vezetőinek 33%-a bízik abban, hogy külföldi értékesítési helyzete javul, további 4%-uk, hogy jelentősen javul a következő 6 hónap során. A pesszimisták aránya lényegesen kisebb, összesen 13%.

A saját előállítású készlettel rendelkező vállalatok vezetőinek 53%-a úgy látja, a következő 6 hónapban nem változik ilyen jellegű készletállományuk. Egyharmaduk növekedést, 13%-uk csökkenést vár saját előállítású készletállományukban.

A kis- és középvállalkozások folyamatos, megfelelő szintű tevékenységét, illetve tevékenységük bővítését korlátozó, akadályozó tényezők közül a legfontosabbnak, a vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Erről a válaszadók 18%-a mondta, hogy szinte ellehetetleníti vállalkozását, és ezzel ez a tényező megelőzte még a szintén erős visszafogó erővel rendelkező tőkehiányt (14%), valamint belföldi kereslethiányt (13%) is. Feltétlenül említésre méltók a cégvezetők által feleslegesnek ítélt adminisztrációs korlátozások, amelyek a vállalkozások bő egynegyedének életét nehezítik meg jelentős mértékben.

Árampiac: nincs igazi verseny, pedig igény lenne rá

A KKV konjunktúra-index kapcsán vizsgáltuk, hogy a pár éve liberalizált közszolgáltatói piacok közül az árampiac hogyan teljesít. A vállalatok vezetőitől kapott adatok alapján az látszik, hogy az áramszolgáltatók között még meglehetősen csekély a verseny. A megkérdettek csaknem fele (47%) úgy látja, hogy nincs, vagy csak alig van valamilyen árverseny az áramszolgáltatók között, miközben a közepesnél erősebb, vagy éppen erős versenyt csak egyötödük lát a piacon. A versenyről adott értékelésük átlaga ötfokú skálán mindössze 2,6, vagyis épphogy csak gyenge közepes.

De a válaszadók véleményén túl az a tény is a verseny hiányára utal, hogy a megkérdezettek 58%-át az elmúlt egy évben nem keresték meg villamosenergia-kereskedők energiavásárlási ajánlattal. (Igaz, egy szűk, 6%-nyi vállalati csoportot három vagy több kereskedő is ostromolt ajánlatával.)

Ez a passzivitás már csak azért is meglepő, mert a KKV-szektor vállalatainak 14%-a tervezi, hogy a közeljövőben szolgáltatót vált a kedvezőbb árak, vagy – kisebb részben – a jobb szolgáltatási színvonal miatt. De még ennél is nagyobb potenciális piacot jelentenek az áramkereskedők számára azok a vállalatok, ahol a feltételek ismeretében elgondolkodnának a váltáson – ezek a vállalatok teszik ki a szektor közel négytizedét (37%).