A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája, ezt követően a Policy Agenda folytatta a kutatási programot.
Tovább
A Policy Agenda e heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy a kormány által a 6+1 termékkörben bejelentett maximalizált árazás, milyen megtakarítást jelent egyes társadalmi csoportok esetében. A fogyasztási adatok, és a KSH által mért havi árak alapján az intézkedés kb. 250 forintos egy főre jutó megtakarítást jelenthet egy családnak, miközben a társadalmi egyenlőtlenség szempontjából, ismét a jobb anyagi helyzetben lévők járnak jobban.
Tovább
Közöljük a 2019-es létminimum és társadalmi minimum előzetes adatait!
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított
létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok
Tovább
A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a FES megbízásából – a 2018 és 2019 évi kutatások után – 2020 májusában a Policy Agenda telefonos megkérdezést végzett 1000 munkavállaló bevonásával és felmérte, hogy a „munka világa félelmei” kapcsán hogyan is alakul a társadalom tagjainak helyzete, különös tekintettel vizsgálva az életünket alaposan felforgató korona-vírus járvány következtében változó foglalkoztatottságot, jövedelmi helyzetet és egyáltalán az erősödő félelmeinket.
Tovább
A sajtóban utóbbi időben kiemelt helyen szerepelt ügyek (Gyöngyöspata, bírósági ítéletek kormányzati felülbírálása) okán a Policy Agenda megnézte, hogy 2006-tól hogyan változott Magyarországon a jogrendszer és a kormányzat viszonya.
A 2018. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – az előző évhez hasonlóan – most ismét megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg, és a klasszikus munkaviszony foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. A megelőző 2017. évhez viszonyítva a magyarországi bérrendszer változatlanul torz és nem csökkentek a jelentős egyenlőtlenségek.
A munkavállalói érdekképviseletek több éve arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkaerőhiány a közigazgatásban a szolgáltatás minőségének visszaesésével járhat. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) megbízásából a Policy Agenda kutatást készített arról, hogy mi a véleménye az embereknek a kormányhivatali-, járási-, kerületi hivatali ügyintézésről. Érzik-e a választók, hogy a szolgáltatás minősége csökkenne, és kit tartanak ezért hibásnak?
Tovább
Az elmúlt években több területen is életpályamodellt vezetett be a kormány a közszférában. Ugyanakkor folyamatosan lehet olvasni munkaerőhiányról, néhol már a szolgáltatási színvonal visszaeséséről. A Policy Agenda legfrissebb elemzésében azt nézte meg, hogy a közszféra bérei hogyan néznek ki munkakörök szerint, illetve milyen változás történt 2016-hoz képest.
Tovább
Az elmúlt 10 évben a kormányzat több, mint 1.700 milliárd forintot költött el a közfoglalkoztatási program működtetésére. A közmunkaprogram munkaerőpiaci, szociális, gazdasági és politikai aspektusú megközelítése nagyon eltérő megítélést hoz felszínre. Időközben elkezdődött a közfoglalkoztatási rendszer leépítése. Ennek következményeit vizsgálta meg a Policy Agenda elemzésében.
Tovább
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Ezt követően – annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája – a Policy Agenda folytatta a létminimum érték számítását. A projekt a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös kutatási programja keretében valósul meg.
Tovább