Policy Agenda

Társadalom

Mit jelent az élelmiszerek „hatósági árazása”?

Mit jelent az élelmiszerek „hatósági árazása”?

A Policy Agenda e heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy a kormány által a 6+1 termékkörben bejelentett maximalizált árazás, milyen megtakarítást jelent egyes társadalmi csoportok esetében. A fogyasztási adatok, és a KSH által mért havi árak alapján az intézkedés kb. 250 forintos egy főre jutó megtakarítást jelenthet egy családnak, miközben a társadalmi egyenlőtlenség szempontjából, ismét a jobb anyagi helyzetben lévők járnak jobban.
Tovább

A koronaválság és a munkavállalók félelmei

A koronaválság és a munkavállalók félelmei

A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a FES megbízásából – a 2018 és 2019 évi kutatások után – 2020 májusában  a Policy Agenda telefonos megkérdezést végzett 1000 munkavállaló bevonásával és felmérte, hogy a „munka világa félelmei” kapcsán hogyan is alakul a társadalom tagjainak helyzete, különös tekintettel vizsgálva az életünket alaposan felforgató korona-vírus járvány következtében változó foglalkoztatottságot, jövedelmi helyzetet és egyáltalán az erősödő félelmeinket.
Tovább

Változatlanul torz bérrendszer és béregyenlőtlenség

Változatlanul torz bérrendszer és béregyenlőtlenség

A 2018. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – az előző évhez hasonlóan – most ismét megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg, és a klasszikus munkaviszony foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. A megelőző 2017. évhez viszonyítva a magyarországi bérrendszer változatlanul torz és nem csökkentek a jelentős egyenlőtlenségek.

Tovább

Közigazgatási ügyintézésről a társadalom véleménye: munkaerőhiány, romló szolgáltatás, túlterheltség

Közigazgatási ügyintézésről a társadalom véleménye: munkaerőhiány, romló szolgáltatás, túlterheltség

A munkavállalói érdekképviseletek több éve arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkaerőhiány a közigazgatásban a szolgáltatás minőségének visszaesésével járhat. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) megbízásából a Policy Agenda kutatást készített arról, hogy mi a véleménye az embereknek a kormányhivatali-, járási-, kerületi hivatali ügyintézésről. Érzik-e a választók, hogy a szolgáltatás minősége csökkenne, és kit tartanak ezért hibásnak?
Tovább

Közszféra bérhelyzete 2019-ben

Közszféra bérhelyzete 2019-ben

Az elmúlt években több területen is életpályamodellt vezetett be a kormány a közszférában. Ugyanakkor folyamatosan lehet olvasni munkaerőhiányról, néhol már a szolgáltatási színvonal visszaeséséről. A Policy Agenda legfrissebb elemzésében azt nézte meg, hogy a közszféra bérei hogyan néznek ki munkakörök szerint, illetve milyen változás történt 2016-hoz képest.
Tovább

Közfoglalkoztatás csökkenése és a kormánypártok támogatottsága

Közfoglalkoztatás csökkenése és a kormánypártok támogatottsága

Az elmúlt 10 évben a kormányzat több, mint 1.700 milliárd forintot költött el a közfoglalkoztatási program működtetésére. A közmunkaprogram munkaerőpiaci, szociális, gazdasági és politikai aspektusú megközelítése nagyon eltérő megítélést hoz felszínre. Időközben elkezdődött a közfoglalkoztatási rendszer leépítése. Ennek következményeit vizsgálta meg a Policy Agenda elemzésében.
Tovább

Létminimum és társadalmi minimum 2018-ban (előzetes adatok)

Létminimum és társadalmi minimum 2018-ban (előzetes adatok)

A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Ezt követően – annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája – a Policy Agenda folytatta a létminimum érték számítását.  A projekt a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös kutatási programja keretében valósul meg.
Tovább

Magyar szakszervezeti tagságról

Az elmúlt hónapok eseményei ráirányították a figyelmet a magyar szakszervezeti mozgalomra, illetve annak tagságára. Ugyanakkor keveset tudunk arról, hogy kik is azok a munkavállalók, akik havi fizetésük egy részét arra áldozzák tagdíjként, hogy közösen megszervezzék jogaik védelmét. A legutolsó átfogó felmérést 2015-ben végezte el a KSH. Ez alapján 329 ezer ember állította magáról, hogy szakszervezeti tag. A Policy Agenda kutatási programjában az elmúlt hónapokban a 2017. évi jövedelmekről szóló adóstatisztikák alapján megpróbáltunk frissebb adatokhoz jutni a szakszervezeti tagságot érintően.
Tovább