Az elmúlt napok legmeghatározóbb belpolitikai eseménye egyértelműen a Fideszen belüli hatalmi harc kirobbanása volt. Sok mindent nem lehet pontosan előre látni, így a konfliktus kárait, kimenetelét, időtávját. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a helyzet milyen azonnali problémákat okoz a miniszterelnök és a Fidesz számára.
Az önkormányzati választások után látványosan elkezdődött a Fidesz támogatottságának csökkenése. A sorozatos kormányzati hibák, a kormánypárton belüli konfliktusok váratlanul megrendítették az addig szinte kikezdhetetlennek hitt dominanciát. A miniszterelnök érezhetően keresi a kitörési lehetőségeket. A Policy Agenda azt nézte meg a Politikai Hatás Index segítségével, hogy milyen ügyek várhatóak az elkövetkező félévben, ezekből melyek lehetnek, amik mélytik a kormánypártok válságát.
Az előző ciklus parlamenti munkáját értékelve azt láttuk, hogy frakciókormányzás zajlik Magyarországon. Azaz a jogalkotási, törvényalkotási munka tényszerűen a kormánypárti frakció irányításával zajlik, és a kormány statiszta szerepet kapott. A Policy Agenda megnézte, hogy ebből a szempontból történt-e változás a mostani parlamenti időszakban.
Az internetadó bejelentését követően azonnal politikai találgatás kezdődött, hogy mi lehet ezzel a kormány célja: figyelemelterelés, költségvetési igény, kiskapu befoltozása? Vitathatatlan, hogy nem a vasárnap esti tüntetés volt a célja a kormánypártnak, mivel ez az elmúlt öt év egyik legjelentősebb kormányellenes megmozdulása volt. A Policy Agenda az okokat, és a lehetséges következményeket elemzi.
Az önkormányzati választások eredménye hónapokkal korábban borítékolható volt. Látszott, hogy a baloldal a jelöltállítás időszakában is hátrányba került – nemcsak a főpolgármesteri posztra gondolunk -, és a kormánypártok népszerűsége töretlen volt. Mégis volt néhány kérdés, amelyre választ kellet, adjon október 12-e, és ez főleg a baloldali pártok versenyfutását érinti. A Policy Agenda elemzésében a kistelepülések szavazatait vizsgálta meg.
A tavaszi országgyűlési és európai parlamenti választások egyaránt megmutatták, hogy az ország három részre szakadt. A 20 ezer fő alatti településeken a baloldali pártok már csak a harmadik erőt jelentik, és a Fidesz-KDNP helyzete megkérdőjelezhetetlen. Az önkormányzati választások kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta a legkisebb településeket, hogy hogyan teljesített a jelöltállítási szakaszban az MSZP, Együtt, PM és a DK. Az eredmény mélyülő válságot mutat.
Nyilvánvalóan a folyamatos küzdelmek, a kormánnyal szembeni belső és külső konfliktusok a szavazótábor számára állandó magyarázatot igényelnek. A tusnádfürdői beszéd ennek sarokköve. Ugyanakkor üzeneteit tekintve inkább az érződik benne, hogy a napi hatalomgyakorlás szempontjából korlátlan mozgásteret kíván teremteni. Ehhez pedig szükséges, hogy a jelenlegi rendszer helyett egy újról vizionáljon.
A Kormány sikerként éri meg, hogy jelentősen csökkent a munkaügyi központok nyilvántartásában lévők száma, látványosan emelkedett a foglalkoztatotti létszám, és kevesebben kapnak munkanélküliként támogatást. A Policy Agenda megvonta az elmúlt 4 év mérlegét; valóban sikernek tekinthetőek ezek az adatok?
A választások előtt a Fidesz-KDNP választási programja kapcsán Orbán Viktor azt mondta: „folytatjuk”. Ebből egyenesen következhetne, hogy a törvényalkotás tempója sem fog lassulni. A kormány benyújtotta a 2014. őszi törvényalkotási programját. A Policy Agenda ez alapján megnézte, hogy mire lehet számítani a parlamenti törvénygyárban.
A Fidesz országgyűlési képviselője törvényjavaslatot nyújtott be a médiavállalkozások adóztatásáról. A kezdeményezés erős visszhangot váltott ki, és láthatólag törésvonal jelentkezet a kormánypárton belül is a javaslat kapcsán. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mi lehet a kormánypárt vezetésének a célja ezzel, és milyen megoldási alternatívák vannak.