Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke 3,9 százalékponttal emelkedett az előző negyedévhez képest. Az adatok azt mutatják, hogy a cégvezetői várakozások most elérték a 3 évvel ezelőtti szintet. Ez az adat reményt adhat ahhoz, hogy a következőkben talán nem romlik újra a vállalkozások helyzete és kialakulhat egy tartósabb növekedési pálya.
A kormány csak az infláció mértékének megfelelően emeli jövőre a közmunkások bérét, miközben egyre több ember dolgozik valamilyen közfoglalkoztatási program keretében. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mennyit keresnek a statisztikák szerint a közmunkások. Az egymásnak ellentmondó adatok alapján nehéz erre a kérdésre válaszolni, még a KSH adatai is sem mutatják az igazi adatokat.
A parlamenti ciklus utolsó hónapjaiban új Házszabályt akar a kormánypárti többség elfogadtatni. A Fidesz képviselői szerint ennek egyik legfontosabb eleme, hogy általános szabály szerint egy törvényjavaslat benyújtása és az általános vitájának elkezdése között hat napnak kell eltelnie. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a jelenlegi parlament mennyire tartja be ezt a szabályt.
A munkaadói, munkavállalói szervezetek, valamint a kormány megállapodása értelmében jövőre százezer forint felett lesz a minimálbér bruttó összege. Ebben a kormányzati ciklusban ez 38%-os emelkedést jelent, amellyel az Európai Unió éllovasai között vagyunk. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában ebből az emelkedésből mennyi jut a legkisebb keresetűeknek, és a nettó minimálbérek összehasonlításában hogyan állunk Európában.
Az Országgyűlés elfogadta a 2014. évi költségvetés főszámait. Jelentősen emelkedett a központi költségvetés hiányának mértéke, és érdekes átrendeződések történtek a büdzsén belül. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mennyire tudott (akart?) a kormány ellenállni a pártpolitikai lobbiknak a parlamenti vitában, és hol engedett a szakmai józanság ellenében is.
A közszféra 28 ágazati szakszervezete megalakította demonstrációs- és sztrájkbizottságukat. A fő követeléseik egyike egy egységes 20%-os béremelés a közszféra egészében. A jelenlegi költségvetési helyzetben elsőre talán meghökkentő követelés kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta, hogy az elmúlt években hogyan alakultak a közszféra és a versenyszféra bérei. Az eredmény meglepő, és akár meg is alapozhatja az érdekvédelem követeléseit, de a kérdés továbbra is az, hogy miből lehetne ezt fedezni.
Kutatások tanúsága szerint is növekedett a kormányzati ciklus elejéhez képest a szegénység. Ennek kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a társadalmi krízis kezelésére a kormány milyen módon reagált. A 2014. évi költségvetés tervezetéből az olvasható ki, hogy több mint 200 milliárd forinttal kevesebbet költ az állam szociális kiadásokra, mint négy évvel ezelőtt.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2013. III. negyedévében 0,95–azaz az előző negyedévi (1,11) nagyon enyhe optimizmus elmúlt–ésa mutató valamennyi rész-indikátora most újra az év elejei kedvezőtlenebb helyzetet jelzi. Az előző negyedévhez viszonyítva érezhetően pesszimistán ítélhető mega monetáris folyamatoknál tapasztalható helyzet, de a háztartások gazdálkodásánál sem látható alapvető fordulatra utaló jel. A vállalati gazdálkodás tartós fejlődése és gyors kibontakozása sem valószínűsíthető.
November 1-től újra jelentősen mérséklődnek a lakossági gáz- és villamos energia árak. Az eddigi, összesen 20%-os csökkentés kapcsán a kormánypártok azt kommunikálják, hogy a jövő évi költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése lesz. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a büdzsé tervezésekor valóban számoltak-e a csökkenő energiaárakkal.