A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszakra vonatkozó törvényalkotási tervét. Ebben 48 törvény szerepel. A Policy Agenda által kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgáltuk, és megnéztük, hogy mely miniszterek számára lesz nehéz a következő időszak.
Az adófizetők pénzéből nyújtott állami szolgáltatások színvonalának számonkérése furcsán hangzik a magyar társadalom számára. Érezhetően nem szoktuk meg, hogy megrendelők vagyunk, és lehetnek elvárásaink. Ezt a hozzáállást lehet az egészségügy, vagy az oktatás esetében is tapasztalni. A 15 éves gyerekek tudását mérő nemzetközi PISA-jelentés kapcsán ismét felerősödött a vita az oktatás minőségi problémáiról. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy ennek lehetnek-e politikai következményei.
A Fidesz számára a 2010-es és 2014-es parlamenti választások legnagyobb sikere, hogy kétharmados többséget szereztek a parlamentben. Ezzel lényegében bármilyen törvényt képesek voltak egyezkedési kényszer nélkül módosítani. Ez a kétharmad 2015-től már nem volt biztosított. Mégis többször sikerült „sarkalatos törvényeket” módosítani. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy kik voltak ebben a partnerek.
Jelentős nyilvánosságot kapott az Ásotthalom önkormányzat azon rendelete, hogy tiltják a „müezzin tevékenységet”, az egész testet fedő ruházat viselését, és a homoszexualitást támogató „propaganda-tevékenységet”. A Jobbik alelnöke és egyben a település polgármestere akár akaratlanul is egy új politikai mezőt nyitott. Ez egyszerre veszélyes az összes pártra nézve. Ezeket a lehetőségeket nézte meg a Policy Agenda heti elemzésében.
A Fidesz alelnöke törvényjavaslatot nyújtott be a „rezsicsökkentés megvédése” érdekében. A kezdeményezés egy korábbi, az Európai Bizottsággal letárgyalt és júniusban elfogadott törvényi változás „visszaállítása”. A helyzet fonákja, hogy a javaslat elfogadása kétharmados többséget igényel. Nyáron az MSZP szavazta meg az EU-konform változást, most az a kérdés, hogy lesz-e ellenzéki párt, amely kisegíti a kormányoldalt, vagy újra elindul az egymásra mutogatás. A Policy Agenda a szóba jöhető politikai forgatókönyveket nézte meg.
A kormány 2017-ben és 2018-ban összesen 24,2%-kal emeli a kötelező legkisebb munkabér összegét. Ezzel megvalósulhat az a többéves szakszervezeti követelés, hogy a minimálbér nettó értéke ne legyen kisebb a létminimumnál. Politikai szempontból a jelentős béremelés a legalacsonyabb kategóriában vitathatatlanul „csodafegyvernek” tűnik, mégsem beszélhetünk „rezsicsökkentés 2.0”-ról. Ennek okait vizsgálta a Policy Agenda.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2016. III. negyedévében az előző negyedévi (1,06) mértéknél alacsonyabb, a számított 0,96-os érték összességében a gazdasági helyzet némi bizonytalanságát jelzi. Az index az előző három negyedévi pozitív irányú jelzés után most ismét enyhe csökkenést mutat. Az előző két negyedévhez képest valamennyi részmutató kissé visszaesett, de míg a pénzügyi és a háztartások gazdálkodására vonatkozók változatlanul pozitív tartományban mozognak, addig a vállalati indikátorok visszaesést, bizonytalanságot tükröznek. A mostani indikátor értékeket 2015. III. negyedévéhez is viszonyíthatjuk, így az egy évvel korábbi helyzethez képest valamennyi részindikátor kis (néhány tizednyi) javulást mutat, és összességében 0,99-os a GFI értéke.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2016. III. negyedévében az előző negyedévi (1,06) mértéknél alacsonyabb, a számított 0,96-os érték összességében a gazdasági helyzet némi bizonytalanságát jelzi. Az index az előző három negyedévi pozitív irányú jelzés után most ismét enyhe csökkenést mutat. Az előző két negyedévhez képest valamennyi részmutató kissé visszaesett, de míg a pénzügyi és a háztartások gazdálkodására vonatkozók változatlanul pozitív tartományban mozognak, addig a vállalati indikátorok visszaesést, bizonytalanságot tükröznek. A mostani indikátor értékeket 2015. III. negyedévéhez is viszonyíthatjuk, így az egy évvel korábbi helyzethez képest valamennyi részindikátor kis (néhány tizednyi) javulást mutat, és összességében 0,99-os a GFI értéke.
A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból, hanem politikai okok miatt is jelentős. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai szociális rendszerben, és az lett a főelv, hogy a társadalmi szolidaritásért cserébe a nehéz helyzetben lévőktől közmunkát vár el a kormány. Ennek hatására folyamatosan növekedett a közfoglalkoztatottak száma, miközben a minimálbérnél is alacsonyabb bért kaptak az ebben a rendszerben dolgozók. Policy Agenda a közmunka és a politikai haszonszerzés kapcsolatát vizsgálata meg.
Négy évvel ezelőtt a kormánypártok saját magukhoz képest komoly válságban voltak. Tartósan kétmillió alatt volt a választóik száma, jelentősebb ellenzéki tüntetések voltak, és átütő jóléti intézkedéseket nem voltak képesek végrehajtani. Persze az ellenzéki oldal is megosztott volt –úgy, mint most – és október 23-a, Bajnai Gordon megjelenése egyszerre növelte a zavart és a reményt a kormányváltást akaró szavazók körében. A Policy Agenda a négy évvel ezelőtti helyzetet hasonlította össze a maival.