Ásotthalom döntése: kihívás a teljes politikai rendszernek

Ásotthalom döntése: kihívás a teljes politikai rendszernek

Jelentős nyilvánosságot kapott az Ásotthalom önkormányzat azon rendelete, hogy tiltják a „müezzin tevékenységet”, az egész testet fedő ruházat viselését, és a homoszexualitást támogató „propaganda-tevékenységet”. A Jobbik alelnöke és egyben a település polgármestere akár akaratlanul is egy új politikai mezőt nyitott. Ez egyszerre veszélyes az összes pártra nézve. Ezeket a lehetőségeket nézte meg a Policy Agenda heti elemzésében.

Szélesre tárt kapu

A menekülthelyzetre adott egyik kormányzati válasz az volt, hogy leegyszerűsítő üzenetekkel próbálták meggyőzni a társadalmat, hogy veszély van, és erre reagálni kell. Ennek az eredménye egyértelműen az idegenellenesség felerősödése, és az iszlám vallással szembeni ellenséges érzetek növekedése volt.

Miközben úgy tűnt a kormányoldal számára, hogy nem lehet „rálicitálni” erre a politikára, látszott, van még terep, ami betöltetlen. Ez pedig a nem csak burkolt, hanem jogi szintre emelt iszlámellenesség.

Az Ásotthalom önkormányzati képviselőtestülete által elfogadott, és november 24. óta hatályos, közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet azt tartalmazza, hogy tilos közterületen a müezzin tevékenység folytatása, az egész teste fedő ruha viselete (pl. burka, nikáb, csador, burkini), valamint a homoszexualitás népszerűsítése.

(Érdekesség, hogy ugyanez a rendelet-módosítás tartalmazza, hogy ital- és élelmiszerbolt 10 méteres körzetében nem lehet szeszesitalt inni. Amely éppen az „európai viselkedési problémákra” adott válasz.)

A nyáron, a francia települések esetében már egyszerre fellángolt a vita, amelynek következtében, hasonló érveléssel, néhány település vezetése úgy gondolta, hogy a burkini viselésének megtiltásával elejét vehetőek, vagy csökkenthetőek az együttélési problémák. Egyértelmű volt, hogy ez a komoly indulatokat kiváltott ügy előbb-utóbb eléri a magyar politikai valóságot is, még ha ennek a kérdésnek a realitása teljesen más, mint Franciaországban.

Az ásotthalmi-tiltás kezdeményezője a település polgármestere, aki egyben a Jobbik alelnöke. Ez egyszerre állítja nehéz helyzet elé a pártokat, hiszen olya téma jelent meg a magyar közéletben, amelyhez pont az előzmények miatt nehéz viszonyt teremteni.

Pártok lehetőségei

A Fidesz nehéz helyzetbe került, hiszen bár jogilag egyértelműen megtudná állítani a helyi önkormányzatot, de saját szavazóbázisának feltüzelése, idegenellenesség felerősítése miatt veszélyes helyzetbe került. Amennyiben nagyon élesen szembemegy ezzel a kezdeményezéssel, szavazókat veszíthet. Ha ezt nem teszi meg, akkor kormánypártként nyilvánvalóan tovább mélyíti az idegenellenességet, nehezíti a keleti „partnerséget”, a kapcsolatok építését.

A Jobbik számára ez olyan súlyú kezdeményezés, amelyhez való hozzáállás alapvetően meghatározza az elkövetkező évek politikáját. Ha tűri az alelnöke által megtett kezdeményezést, sőt a többi „jobbikos” településen is megpróbálja ezt bevezetni, akkor nyilvánvalóan rálicitál a Fideszre, és visszaszerezheti azokat a szavazóit, akiket elvesztett az elmúlt hónapokban. Nem elhanyagolható lehetőség, hogy éppen ez volt a Jobbik vezetésének a célja, és egyáltalán nem a tudtukon kívül történt ez a lépés. Ez a verzió persze azt is jelenti, hogy csökken a kormányváltást akaró baloldali és jobbikos szavazók közötti „összejátszás” esélye.

A másik lehetőség a Jobbik számára, ha elhatárolódik erősen ettől, és változó intenzitással ugyan, de szembemegy a saját alelnökével. Ez törést okozhat a párton belül, és utat nyithat egy új, még inkább az idegenellenességre, a kereszténység védelmére, más vallások elutasítására, és nyíltan a homoszexualitás ellenei fellépésre építő, a mostaninál is radikálisabb politikai erőtér kialakulására. Erre vannak példák a környező országokban, nem ez lenne az első Kelet-Közép-Európában. Naivság lenne azt gondolni, hogy ne lenne ehhez érzékelhető méretű társadalmi befogadó közeg.

Mit tesz a baloldal?

A kérdés annyiban érinti a baloldali pártokat is, hogy kénytelenek lesznek véleményt nyilvánítani erről. Amennyiben az ásotthalmai-tiltás ügye erősen jelen lesz a politikai napirenden, akkor ismét egy olyan téma szívja el előlük a levegőt, amely nem az ő pályájuk. Nyilvánvalóan a jogállami érvelés egyébként helyes válasz, csak éppen azokon a településeken, ahol az idegenellenesség egy egzisztenciális problémára adott válasz, ott inkább mellébeszélésnek tűnik. Ezt mutatja a Fidesz erősödése a népszavazási kampány kezdete óta.

Ha a Jobbik beleáll ebbe a történetbe, akkor könnyen kiszámítható, hogy ez hatással lesz a baloldal kistelepüléséseken élő szavazóinak számára. Pedig teljesen egyértelmű a DK és az MSZP számára is (még ők vannak valamennyire jelen a 20 ezer fő alatti kisvárosokban, és községekben), hogy nincsen választási győzelem, ha látványosan nem tudnak erősödni ezeken a településeken.

Mi várható?

Az elkövetkező hetekben eldől, hogy a Jobbik mit tud/mer tenni az ásotthalmi-tiltással. Amennyiben politikailag neki megy a szabályozásnak, akkor pártja alelnökével, és a radikális támogatóival találja szembe magát. Nyilván van arra is lehetősége, hogy megpróbálja elhallgatni az ügyet, és lavírozni, konkrét álláspontot nem kialakítani. Ez azonban teret nyithat más radikális erőknek, akik erre a kérdésre felülve új szavazótábort építhetnek magunknak.

A harmadik lehetőség, és ez biztosan átrendezné minden oldal politikai forgatókönyvét, ha élére állnának az ásotthalmi kezdeményezésnek. Ez ugyanis kiszámíthatatlan változásokat hozhat a pártok szavazótáborán belül is. A kormány bevándorlók elleni felelőtlen kampányának várható eredménye ez a döntés, amely még szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb irányba tolja a magyar politikát és közéletet.