Az utolsó hónapok egy választási kampányban komoly változásokat hozhatnak. Legfőképpen a protestszavazók szempomntjából fontos ez az időszak. Négy évvel ezelőtt szinte végig képes volt tematizálni a kampányt a Fidesz. Ebből a szempontból vizsgálta meg a Policy Agenda a mostani időszakot is.
Aki a napirendet uralja határozza meg a kampányt
A Fidesz választási stratégiája 2014-es és a mostani választásokon is az volt, hogy hideg kampány legyen. Ez elegendő a saját tábor összetartására ugyanakkor nem mobilizálja a protestszavazókat. Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok hetek óta arról beszélnek, hogy minél magasabb a részvétel, annál valószínűbb, hogy nincsen parlamenti többsége a Fidesznek.
A hideg kampány egyik fontos eszköze, hogy el kell bizonytalanítani az ellenzéki választókat, akik így kisebb számban mennek el szavazni. A másik, hogy csökkenteni kell a választás tétjét. Azaz azt a képet kell sugároznia magáról a kormánypártnak, csak a győzelem mértéke a kérdéses. Ez utóbbi Hódmezővásárhelyen rendezett időközi polgármester-választásig működött is. Az ellenzéki pártok nagyjából azt a tétet tudták a választók számára megfogalmazni, hogy „meg kell akadályozni az újabb kétharmadot”. Február vége óta azonban választók számára újra kinyílt a valódi változás esélye, és ez vitathatatlanul a választási részvétel növekedését eredményezi.
Emiatt lenne nagyon fontos a Fidesz számára, hogy uralja a politikai napirendet. Azaz olyan ügyeket hozzon elő, amelyek őt segítik, saját narratíváját erősítik, és az ellenzéket rossz szerepbe szorítják bele.
Négy évvel ezelőtt…
A 2014-es kampány időszakot megvizsgáltuk tematizációs szempontból. A Policy Agenda Politikai Hatás Index segítségével elkészítettük az adott hét legnézettebb híradóinak esti kiadása (MTV, Rtl Klub, TV2) és az Origo, Index alapján az adott hét politikai napirendjét. Ez alapján a legfontosabb ügyek a következők voltak:
Politikai napirend (heti TOP 3 ügy) a 2014-es kampányban- Politikai Hatási Index
| március 2.-8. | március 9.- 15. | március 16- március 22. | március 23-29. | március 30. – április 5. |
| 1. Paks II. bővítés (szerződések nyilvánossága, parlamenti ülés kezdeményezése, orosz-ukrán helyzet) 2. orosz-ukrán válság magyar belpolitikai vonatkozásai 3. rezsicsökkentés – újabb költségelemek csökkennek, Rezsipontok működnek
| 1. Simon-ügy (afrikai útlevél, titkos hazai bankszámla, letartoztatás) 2. visszaélések az országos listák állításnál -business pártok 3. 3. Orbán Viktor országjárása | 1. Simon-ügy (koronatanú halála, nemzetbiztonsági bizottság, visszakövetelhető a fizetés, afrikai útlevél) 2. devizahitelesek ügye (AB döntés és a pártok reakciói) 3. választási törvényt sértett a kormány a „Magyarország jobban teljesít” társadalmi célú reklámmal a TV2-n | 1. Simon-Welsz-ügy 2. választási csalások (visszaélés az ajánlásokkal, feljelentés) 3. Orbán Viktor miniszterelnök road show-ja – | 1. magyar gazdaság erősödése (tavalyi alacsony költségvetési hiány, KSH gyorsjelentések, S&P javított a minősítésen) 2. Paks II. bővítés (szerződés titokban történt aláírása) 3. Rogán Antal ingatlanügye |
Jól látszik, hogy bár voltak negatív ügyek a kormánypárt számára, de ezek közül igazán szimbolikus és rövid ideig bírt csak tematizációs erővel: Rogán Antal ingatlanügye volt. Ezzel szemben Simon Gábor volt MSZP elnök-helyettes elleni vádak végig tematizálták a kampány utolsó időszakát.
Paks II. ügye szine folyamatosan megmaradt kormánnyal szembeni vádként az elmúlt években, de érdemes ennek hatékonyságát megnézni. Marginális ennek a kérdésnek a 2018. évi országgyűlési kampányban a szerepe. Azaz láthatólag az ellenzéki pártok is rájöttek, hogy ezzel korlátozottan lehet mobilizálni a kormány ellenes szavazókat.
2014-ben a Fidesz tehát hozta a kötelezőt, és képes volt uralni a politikai napirendet. Megteremtette annak a feltételeit, hogy a kormány váltást akaró szavazók nem menjenek el szavazni, és ezáltal alacsony is lett a részévételi arány áprilisban.
… és most
Ugyan még hátrvan bő egy hét a kampányból, de már látszik, hogy ennek teljesen más a dinamikája. Egyrészt a médiaszerkezet még megosztottabb lett, hiszen hírek, azok fontossága szempontjából még erősebben párhuzamos valóságok jöttek létre. Azok a hírek, amelyek az egyik „valóságban” a legfontosabbak, meg sem jelennek a másik „valóság” hírei között.
Ezzel együtt az is kijelenthető, hogy nincsen olyan tematizációs ereje most a Fidesznek, mint négy évvel ezelőtt volt. A migránsozás, sorosozás, rezsicsökkentés, gazdaság erősödik elemek megtalálhatóak a mostani kampányban (ezek közül az utolsó kettő elem egyáltalán nem új), de közben több negatív ügy is magyarázkodásra készteti a kormánypártokat, és erősebben jelennek meg ezek a témák a nyilvánosságban.
Közpolitiai témák közül az oktatás, és az egészségügy állandó tematizációs erővel rendelkezik (mindkettő választói fontossága nagyott nőtt négy év alatt), míg a korrupciós ügyek, vadászatok, rejtélyes örökségek új témát adnak a választások előtt pár héttel. Az utóbbi témák pedig kifejezetten olyanok, amelyek mobilizálják is a választókat, és a korábban bizonytalan szavazókat is szavazásra késztetik. Ebből a szempontból volt politikai hiba a miniszterelnök március 15-ei beszéde, amikor megfenyegette – ellenzéki pártok szerint – a teljes ellenzéki szavazótábort. Ez ugyanis tovább „hevítette” a kampányt, és a Fidesznek, bár nem volt érdeke forró kampányt csinált.