A kormány előszeretettel „játszik” a költségvetési tartalékokkal, és évente 100 milliárd forintot költ el ezen a címen. A büdzsé elfogadásakor lényegében egy biankó csekket kap a kabinet az országgyűlési képviselőktől, amellyel ugyan el kell számolnia, de ez kevéssé átlátható. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy 2010 óta mire költött a kormány, és a tavalyi választások óta mennyire voltak bőkezűek.
Követhetetlen a „dugipénz” felhasználása
Az ún. költségvetési tartalék az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására szolgál a törvény szerint. Azaz felhasználása viszonylag szabadon értelmezhető, és ezzel láthatólag előszeretettel él a kabinet.
A másik sajátossága ennek a pénznek, hogy míg az ország költségvetését a parlament szavazza meg, és elméletileg tételesen meg van határozva minden forintnak a helye, addig a tartalékról kormány határozatban döntenek. A határozat elvileg még azt sem kell, hogy megnevezze precízen, mire is kell költeni azt az összeget.
Kormányzati általános tartalék/rendkívüli kormányzati intézkedések (2010. június-2016 augusztus)
milliárd forint
2010. | 2011. | 2012. | 2013. | 2014. új kormány megalakulásáig | 2014. új kormány megalakulásától | 2015. | 2016. I.-VIII. |
97,2 | 93,7 | 102,3 | 124,8 | 36,2 | 76,9 | 169,7 | 81,8 |
A 2014-es kormány megalakításától kezdve 328,4 milliárd forintról döntött a kabinet, míg 2010 óta 783 milliárd forint került ilyen módon elköltésre. Ez azt jelenti, hogy havonta 10,4 milliárd forintot költött átlagosan az Orbán-kormány a tartalékból. Ez tehát csupán egy kormány határozat segítségével elosztható pénz, amelyhez nem társul indoklási kötelezettség sem.
Sok a váratlan kiadás?
Teljesen egyértelmű, hogy vannak olyan állami feladatok, amelyek évközben, váratlanul jelentenek kiadást. Klasszikus eset az árvízi védekezés, amelynek költségigénye előre nem tervezhető. Természetesen az is elképzelhető, hogy az országgyűlés által évközben hozott törvénymódosítás olyan többletfeladatot ad egy kormányzati szervnek, vagy olyan plusz forrást igényel annak végrehajtása, ami nem volt előre tervezhető. Ilyen volt a magáncsőd intézményének bevezetése, amely új feladatot jelentet az államigazgatásnak, ennek fedezetét elő kellett teremteni.
Ugyanakkor csak a 2014-es kormányváltás óta az általunk végzett számítások szerint a tartalékból finanszírozott kiadások 36%-a olyan célra ment, ami a kormányzat működéséhez kellett. Ezek előrelátható költségeknek tűnnek, amelyekkel valamiért nem tervezetek a költségvetés elkészítése során.
Példaként hozható a KLIK működése, amelyre 2015-ben 26,7 milliárd forintot kellett évközben átcsoportosítani, különben likviditási problémák lettek volna. Ez egyértelműen a rossz tervezés eredménye volt, hiszen már a 2015. évi költségvetés elfogadásakor látszott, hogy a törvényben szereplő összeg nem lesz elegendő a stabil működéshez.
Az is érdekes összehasonlítás, hogy mire „ment” el a kiadások többsége. Ahogy korábban is említettük a nagy része a működtetésére, de 2010 óta 50,2 milliárd forintot kapott a sport terület extra támogatásként (2014 óta 14,5 milliárd forintot, benne az olimpia 2024 projekttel), míg például a migrációs helyzet kezelésére 33,2 milliárdot csoportosítottak át (ebbe benne van a népszavazás is).
Az is szembetűnő, hogy 2014-es új kormány megalakulása óta csak a Bethlen Gábor Alap (határon túli programok támogatásával foglalkozik), év közben 14 milliárd forintot kapott olyan programok támogatására, amelyek akár előre tervezhetőek lehettek volna. Ez a tartalékból felhasznált összes költés 4%-át jelenti.