Az önkormányzati választások eredménye hónapokkal korábban borítékolható volt. Látszott, hogy a baloldal a jelöltállítás időszakában is hátrányba került – nemcsak a főpolgármesteri posztra gondolunk -, és a kormánypártok népszerűsége töretlen volt. Mégis volt néhány kérdés, amelyre választ kellet, adjon október 12-e, és ez főleg a baloldali pártok versenyfutását érinti. A Policy Agenda elemzésében a kistelepülések szavazatait vizsgálta meg.
Továbbra is kérdéses, hogy ki a második erő
Amennyiben az önkormányzati választások eredményeit országos szempontból vizsgáljuk meg, akkor az elnyert polgármesteri pozíciók mellett, érdemes megnézni, hogy a megyei önkormányzati választásokon hogyan szerepeltek a pártok. Ezekre a megyei listákra ugyanis 5,1 millió választó szavazhatott az ország 19 megyéjében (megyei jogú városokban lakók kivételével mindenki szavazhatott adott megyében).
Az eredmények egyértelműen a Fidesz-KDNP győzelmét mutatják, mivel a szavazatok 53%-át szerezték meg ebben a körben. A második a pártok között a Jobbik lett 21%-kal, míg a harmadik helyen 14%-kal az MSZP végzett. Az áprilisi országgyűlési és a júniusi európai parlamenti választásokkal összehasonlítva az látszik, hogy a három baloldali párt (MSZP, DK, Együtt-PM) lényegében azonos szavazati arányt ért el a városokban és a falvakban, mint tavasszal, miközben a Jobbik 2%-ot veszített.
Városokban (megyei jogú városok kivételével) és a falvakban elért eredmények
| Fidesz-KDNP | baloldali pártok (MSZP+DK+Együtt-PM) | Jobbik |
2014. évi országgyűlés választások | 46% | 22% | 23% |
2014. évi európai parlamenti választások | 54% | 24% | 17% |
2014. évi önkormányzati választások | 53% | 22% | 21% |
Érdemes megnézni, hogy kistelepüléseken és a városokban hány helyen tudott indítani polgármester-jelöltet a Jobbik és az MSZP, illetve milyen eredményt értek el. Városokban (megyei jogúak kivételével) és falvakban 111 polgármester-jelöltje volt az MSZP-nek. Ennek 23%-a megnyerte a választást. A Jobbik 218 ilyen településen tudott jelöltet állítani, amelynek 6%-át tudta csak megnyerni. Azaz bár a baloldali párt nem volt képes nagyszámban jelöltet állítani, ennek problémáiról már korábbi elemzésünkben írtunk, de magas hatásfokkal tudta győzelemhez segíteni őket. Ezzel szemben a Jobbik ugyan szervezetileg erősebbnek látszik a városokban és a falvakban, mint az MSZP, de nem volt képes ezeken a helyeken érdemi áttörést elérni.
Ki a legerősebb a baloldali kistelepüléseken?
Azt is érdemes megnézni, hogy a baloldali pártok miképpen osztoztak a szavazatokon. Ebből a szempontból tényszerűen csak az MSZP és a DK eredményét lehet összehasonlítani, mivel az Együtt-PM 11 megyében tudott csak listát állítani. Azaz rá az ország alig több mint felében lehetett csak szavazni.
Az európai parlamenti választásokon az MSZP a városokban (megyei jogú városok nélkül) és a falvakban a szavazatok 14%-át tudta megszerezni, miközben júniusban még csak 10%-ot. A Demokratikus Koalíció az EP választáson 9%-ot kapott, most 6%-ra esett le a támogatottsága.
Az adatok tehát azt mutatják, hogy az MSZP megmutatta, hogy a városokban és a falvakban több mint kétszer akkora támogatottsága van, mint a DK-nak. Azért fontos ez, mivel az utóbbi választásokon most már hagyományosnak mondhatóan itt szerepelt a legrosszabbul a baloldal (főleg a 20 ezer fő alatti településeknek). Akkor lehet csak újra választási győzelemről álmodnia bármelyik baloldali pártnak, ha képes nem csak a Jobbiktól, hanem a kormánypártoktól is szavazókat szerezni. Ez tudatos szervezeti építkezés nélkül nem lehetséges, ahogy a jelöltek száma mutatja, ugyanakkor érezhetően csak az MSZP-nek van ezen a területen még szervezeti és személyi háttere.