Február elejétől kezdve már majd hat hete zajlik a választási kampány. A pártok igyekeznek az ellenfelekre nézve minél több negatív ügyet bemutatni, míg saját magukat minél pozitív színben igyekeznek feltüntetni. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy ki milyen témát tudott ráerőltetni a társadalomra, és kinek sikerült jobban az elmúlt másfél hónap.
Negatív ügyek
A Policy Agenda által a Politikai Hatási Index (PHa-Index) segítségével készített heti napirend-elemzésből az látszik, hogy az elmúlt öt hétben a Paksi Atomerőmű bővítésének a kérdése folyamatosan a TOP5 ügy között volt. A társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt jelentős hatással bíró ügy kapcsán az ellenzék egy felelőtlen kormánypárt képét igyekezett kirajzolni, aki sötét tárgyalások után eladósítja az országot.
A Fidesz erre az ügyre képes volt két jelentős, és biztosan heteken át napirenden lévő sztorival válaszolni. Az egyik a Simon Gábor volt országgyűlési képviselő titkos bankszámláinak a kérdése, míg a legfrissebb a Zuschlag-ügy, amely furcsa keretek között igyekszik befeketíteni a Kormányváltás erőit alkotó öt pártot.
A Paks II. történet Politikai Hatás Indexe az elmúlt öthét átlagában 3,43, míg a Simon-ügy 3,06. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az utóbbi botrány jobban érthető a választók számára, és egyértelműbb ennek a megítélése, míg egy atomerőmű-bővítése kapcsán jóval visszafogottabbak a választói vélekedések.
Pozitív ügyek
A Fidesz már láthatólag 2012 végén eldöntötte, hogy egyetlen markáns kampányüzenete lesz. Ez a rezsicsökkentés. Folyamatosan képesek is ezt a kérdést fenntartani, és az elmúlt öt hétből háromszor is a TOP5 legfontosabb ügy között volt. Az elmúlt hetek átlaga 2,74 volt, amely főleg annak köszönhető, hogy a történet kéthetes „holtszezonjában” a közszolgálati híradók által az érdeklődés középpontjában tudták tartani az ügyet.
Nagyon feltűnő, hogy az ellenzéki pártok nem voltak képesek hasonló pozitív ügyet felépíteni az elmúlt időszakban. Az öt ellenzéki párt közös kampánya a botrányok miatt láthatólag csúszásban van, és a nyolc pontos vállalásuk véleményünk szerint késői bejelentése miatt már nem is tud úgy felépülni, mint az évekkel korábban elkezdett rezsicsökkentési történet. Ez pedig számukra komoly károkkal járhat majd április 6-án.
Semleges ügyek
A február elejétől kezdődő időszak első három hetét egyértelműen uralta a Holokauszt-emlékév körüli vita. Ugyanakkor ez nem számít klasszikus kormány-ellenzék összecsapásnak, mivel a konfliktus forrása a zsidó szervezetekkel való szembenállás, és véleményük figyelmen kívül hagyása volt. Emiatt a botrány inkább csak a kormányról és a kormánypártokról rajzolt ki negatív képet. Azaz ezt a lehetőséget nem tudta, nem akarta kihasználni a demokratikus ellenzék (sem az LMP, sem az ötpárti közös lista). És az is látható, hogy az elmúlt bő kéthétben a kérdés lekerült a politikai napirendről, amely ebben a helyzetben egyfajta menekülési út a kormánypártoknak.
A kampány egyelőre inkább csak gyengítette az ellenzék esélyeit. Az Kormányváltás ötpárti listáját folyamatos botrányok tartják sakkban, és emiatt kétséges, hogy saját pozitív üzeneteivel mikor lesz képes tartósan napirenden maradni.
A napirend elemzése abból a szempontból is tanulsággal jár, hogy bár a Jobbik erősödik, de hozzáköthető erős üzenet mégsem volt az elmúlt hetekben. Ez azt jelenti, hogy a Fideszből kiábrándultak, vagy a kormányváltást akarók közül vannak, akik az eddig kevesebb botránnyal terhelt Jobbikban találhatják meg az igazodási pontot. Az elkövetkező bő háromhétnek az lesz a főkérdése, hogy a Fidesz akar-e megálljt parancsolni a Jobbiknak, és ennek érdekében ott is előkerülnek botrányos ügyek, vagy az egyetlen cél a Kormányváltás ötpárti listájának az erodálása, és ezzel együtt a szélsőséges erők megerősödése. A Kormányváltás erőinek gyengítése az LMP erősödését is hozhatná- a Fidesz alig titkolt szándékának megfelelően-, ha képesek lennének üzeneteket eljuttatni a választókhoz.
Budapest, 2014. március 12.