A válság mély nyomokat hagyott a magyar gazdaságon és a társadalmon. Ennek hatása a mai napig tart, az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik. A Policy Agenda az OECD és az Európai Uniós statisztikai intézetének (EUROSTAT) adatai alapján azt nézte meg, hogy a versenytársainkhoz képest hogyan állunk. Az adatok választ adnak arra, hogy valóban mindent megtett-e a kormány a társadalmi károk csökkentésére?
Gazdasági válság: szociális kiadások csökkentése
A négy Visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia) és Szlovénia gazdasági teljesítményét összehasonlítva a válság kezdete óta Magyarország szenvedte el a legnagyobb zuhanást. Euróban átszámolva a GDP értékét Szlovákia 12%-os, Lengyelország 7%-os növekedést produkált. Ezzel szemben Magyarország 7,1%-otl veszített a GDP értékéből. Ebben a tekintetben Szlovénia a konkurenciánk, de még ott sem érte el a GDP csökkenése az 5,4%-os mértéket.
Egy ilyen gazdasági helyzet nyilvánvalóan költségvetési szempontból is kényszert teremt. Azaz a csökkenő bevételekhez kell hozzáigazítani a kiadásokat. Az OECD által készített felmérés szerint ebben a tekintetben Magyarország volt a legkeményebb, mivel a szociális kiadásokat kezdte el megnyirbálni. 2009 és 2013 között a GDP-hez viszonyítottan 10%-kal csökkentette a kabinet ezen költségvetési kiadásokat, miközben azok az országok, ahol a gazdaság nem állt helyre, inkább növelték azokat. Csehországban a 3,2%-os GDP csökkenés ellenére 5%-kal nőttek a szociális kiadások, míg a korábban említett Szlovéniában is 5%-os növelést hajtottak végre. Nyilvánvalóan ezzel akarták megelőzni, hogy a társadalom alsó szegmensében lévők a kelleténél jobban ki legyenek téve a válság hatásainak.
Növekvő szegénység
Magyarország esetében a szociális kiadások csökkentésének meglett a hatása. Az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 2013-ban 3 millió 285 ezer ember volt, aki szegény, vagy a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak. Ez a válság óta 17%-os növekedést jelent, és azt, hogy a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz visszajönni önerőből.
A gazdasági visszaesés ellenére Csehországban a 2012-es adatok alapján 0,9%-kal nőtt azok száma, aki a szegénység által veszélyeztettt kategóriába sorolnak, és Szlovénia a jelentős gazdasági teljesítmény csökkenés ellenére is „megúszta” egy 8,6%-os növekedéssel ebben a szegmensben.
A gazdasági teljesítmény növekedésének hatására Szlovákiában minimális (0,2%), míg Lengyelországban jelentős (12%) az a mérték, amellyel csökkent a társadalmilag nehéz helyzetben élők aránya.
ország | GDP változása (2013/2008) euró értéken | szociális kiadások változása (2013/2008)[1] | szegények, vagy szegénység által [2]veszélyeztetettek változása (2012/2008) |
Csehország | -3,2% | +5% | +0,9% |
Lengyelország | +7% | -3% | -12% |
Magyarország | -7,1% | -10% | +17,5%[3] |
Szlovákia | +12% | -4% | -0,2% |
Szlovénia | -5,3% | +5% | +8,6% |
Két nagyvárosnyi szegény ember lett
Magyarország esetében csak ebben a kormányzati ciklusban átlagosan 90 ezer fővel nőtt évente az elszegényedők aránya, amely azt jelenti, hogy a négy év végére egy Debrecen és Miskolc lakosságának megfelelő népesség került nagyon nehéz helyzetbe.
A magyar társadalomra vonatkozó adatok azért is elgondolkoztatóak, mivel immár ötödik éve, hogy folyamatosan emelkedik a szegények, vagy szegénység által veszélyeztettek száma. A versenytársaink esetében nem figyelhető meg ilyen tartós romlás, mivel az elmúlt években legalább egy év volt mindegyik országban, amikor csökkent a nehéz helyzetben lévők száma.
A mostani kormányzati időszak alatt alaposan átrendeződtek a szociális kiadások. Nemcsak a hozzáférés módja módosult, hanem csökkentek a támogatási összegek is. A rokkantnyugdíj rendszer átalakítása, a korhatár alatti nyugdíjazás lényegében megszüntetése, a százezreket érintő közfoglalkoztatási rendszer és a hozzákapcsolódó szociális rendszer egyszerre hozta azt az eredményt, hogy a ciklus végére a korábbi alsó-középosztály is komoly anyagi problémákkal néz szembe. A versenytársainkkal összehasonlítva az is látszik, hogy erre a drámai változásra nem magyarázat a gazdaság helyzete.