Új modell született, a frakciókormányzásé, a kormány eddig háttérben maradt.

Az újonnan megalakult parlament első ülésszakának lezárultával sokan sokféleképpen elemezték már az új kormányzat eddigi teljesítményét. Legfrissebb elemzésünkben az elkészített törvényjavaslatok, kormányrendeletek, valamint miniszteri rendeletek számát alapul véve vonunk le következtetéseket. Álláspontunk ez alapján, hogy a fölényesen megnyert választások óta a Fidesz a korábbiaktól eltérő, új parlamenti és kormányzati modellt vezetett be. A modell lényege, hogy a kormányzást tulajdonképpen a Fidesz parlamenti frakciója irányítja, így az első „felvonásban” a kormányra csak a statisztaszerep hárult.

Kiszűrnék a politikai károkat

A számok egyértelműen azt igazolják, hogy a törvényalkotási kezdeményezés formálisan is elkerült a kabinettől. Ez a folyamat véleményünk szerint az önkormányzati választásokig biztosan eltart, azért, mert az új formáció minimalizálja az esetleges ellenőrizetlen kormányzati aktivitásból adódó politikai károkat. (Érdemes visszatekinteni a korábbi kabinetek számos, idő előtt kiszivárgott kormányzati ötleteire.)

Nincs bizalom az apparátus iránt

A kormányzati tapasztalattal bíró miniszterelnököt feltehetően két ok is arra vezérelte, hogy ne a kormányon keresztül gyakorolja hatalmát. Pártja szinte minden területen kész javaslatokkal kezdte a kormányzást és villámgyorsan nekikezdett ezek megvalósításának. Az első ok tehát a gyorsaság lehetett, a második pedig a bizalom hiánya. Hiszen már a választások előtti hírek is arról szóltak, hogy a Fidesz legalább főosztályvezetői szintig akarja lecserélni az állományt, vagyis nem bízik a kormányzati apparátusban. Az pedig, hogy a kormány két hónapos működését követően sem készített az Országgyűlés és a kormány második félévére vonatkozó munkatervet (legalábbis ilyen nem került nyilvánosságra), a modell hosszú távú alkalmazására utalhat.

Lázár kulcsszerepben

Az új modellben természetesen felértékelődik a frakcióvezető, Lázár János szerepe, aki a miniszterelnök akaratának megvalósítójaként szerepel a parlamentben, illetve a közvélemény előtt. Ha ezt a modellt kívánják hosszútávon működtetni, akkor ez bizonyosan átalakítja a Fideszen belüli hatalmi viszonyokat, a frakcióvezetésben résztvevők befolyásának növekedése egyértelmű következmény lehet.

Számok Medgyessytől Orbánig

A mellékelt ábra azt mutatja, hogy a jelenlegi kormány a hivatalba lépését követő két hónapban az előző kormányokhoz képest hány törvényjavaslatot és országgyűlési határozati javaslatot, valamint jelentést nyújtott be az Országgyűlésnek. Ezenkívül áttekintettük, hogy hány kormányrendelet, kormányhatározat, és miniszteri rendelet került elfogadásra, majd kihirdetésre.

Aktív frakció, passzív kormány

A fentebb vázolt új modellt a számok megerősítik. A kormány két hónap munka után mindössze 12 törvényjavaslatot és egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Tisztelt Háznak. Ezzel az elmúlt hat kormány közül a legalacsonyabb aktivitást mutatják, ami azért is feltűnő, mert ebben az időszakban volt a legmagasabb a beadott törvényjavaslatok száma. Megvizsgáltuk, hogy a korábbi és a mostani parlamenti ciklus elején milyen teljesítmény jellemzi a kormánypártokat, illetve a kormányt. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a mostani kormánypártok (Fidesz-KDNP) a vizsgált időszakban toronymagasan a legaktívabbnak bizonyultak az elmúlt négy parlament kormánypárti frakcióihoz képest, ugyanakkor a jelenlegi kabinet a legpasszívabb a benyújtott parlamenti kezdeményezések száma alapján.

Fenti táblázatunkból egyértelműen látszik a tendenciaváltozás, a frakciókormányzás. Mindez százalékokban kifejezve: az 1998-ban alakult Orbán-kormány első két hónapjában a kormánypártok és a kormány által tett kezdeményezések ötvennyolc százalékát nyújtotta be a kormány, a Medgyessy-kormány idején ez az arány ötvenöt százalék, a 2006-os Gyurcsány-kormány idején pedig hetvenhat százalék volt. Ezzel szemben a 2010-es Orbán-kormány idején a vizsgált időszakban a kezdeményezések nyolcvannégy százaléka a kormánypártokhoz, és csak tizenhat százaléka kötődik a kormányhoz.

Az Orbán-kormány működése számokban

Policy Agenda megvizsgálta, hogy az országgyűlési munkán túl milyen volt a kormányok működése az első két hónapban a jogalkotás területén. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy az elmúlt hat kormány hány parlamenti kezdeményezést, hány kormányrendeletet, kormányhatározatot és hány miniszteri rendeletet alkotott működése első két hónapjában.

Taktika őszig: biztonsági játék

Jogalkotási tevékenységét nézve a két Orbán-kormány volt a legpasszívabb a vizsgált kezdeti időszakban. Azt azonban tegyük hozzá, hogy amíg 1998-ban az elhúzódó koalíciós tárgyalások miatt indult nehézkesen a kormányzati munka, addig a mostani kormány eddigi visszafogottsága valószínűleg azzal magyarázható, hogy az önkormányzati választásokig a Fidesz nem akarja megkockáztatni, hogy a kormányzati apparátus által elkövetett hibák miatt magyarázkodni kényszerüljön, veszítsen jelentős támogatottságából.

Meddig tart az új modell?

A mostani kormányzat szerkezetéből kiindulva az önkormányzati választások után két forgatókönyvet valószínűsítünk. Az első lehetőség, hogy felgyorsul a kormányzati döntéshozatali rendszer, vagyis a minisztériumokon belül sikerül hatékony szakpolitikai egyeztetéseket folytatni. Ezt a variációt erősíti a közigazgatási államtitkári poszt újbóli létrehozása, ezáltal hatékonyabb lehet a tárcák közötti munka. A másik olvasat szerint éppen ennek ellenkezője történik: már a minisztériumokon belül kioltják egymást az egyes szakpolitikai javaslatok, vagyis nehézkesen készülnek el a jogszabály-tervezetek, magyarán a kormány munkája nem fog felpörögni. Természetesen az első két hónap után nem lehet eldönteni, hogy melyik forgatókönyv érvényesül majd, és a végleges rendszer valószínűleg csak az önkormányzati választásokat követően kerül beüzemelésre.

Policy Agenda

Melléklet

1. táblázat: kormányzati kezdeményezések az Országgyűlésben az első két hónap után

2. táblázat: kormányrendeletek, kormányhatározatok száma az első két hónapban

(Megnéztük azt, hogy hány jogszabály volt, ami a kormányzat megalakulásával kapcsolatos, és hány, általunk, csak szakpolitikainak nevezett előterjesztést került elfogadásra, majd kihirdetésre a kormány által.A mostani kormány teljesítménye kapcsán fontos megjegyezni, hogy a 51 ún. szakpolitikai jogszabályból 13 az árvízi védekezéssel kapcsolatos költségvetési tartalék átcsoportosításról, illetve egyes területekre vonatkozó veszélyhelyzet elrendeléséről szólt. Tehát jogalkotás szempontjából ezek nem hosszútávra szóló kezdeményezések, hanem a sajnálatos események miatti prompt jogalkotás vált szükségessé.)

3. táblázat: Orbán-kormány (1998. július 6.- 1998. szeptember 5.)

4. táblázat: Medgyessy-kormány (2002. május 27.-2002. július 26.)

5. táblázat: Gyurcsány-kormány (2004. október 4.-december 3.)