A nyári politikai szezon egyik legnagyobb indulatokat kiváltó eseménye az új Munka Törvénykönyve tervezete volt, amely várhatóan alapvetően átírja a munka világának szabályait. A szakszervezetek tiltakoztak a változtatások iránya ellen,  az őszi megmozdulásaik egyik fő jelszava is láthatólag ez az ügy lesz. A Policy Agenda és az Ipsos közös közvélemény-kutatást készített arról, hogy milyennek látják az emberek az új szabályozást, és mi a véleményük a kormány foglalkoztatáspolitikájáról.

A Munka Törvénykönyvének változtatásáról a válaszadók 75 százaléka hallott, amely azt mutatja, hogy bár még kezdeti stádiumban van a jogalkotási munka, ennek ellenére sokan értesültek a kérdésről.

A kormány deklarált célja a változtatásokkal, hogy rugalmasabb legyen a magyar munkaerőpiac és ezáltal újabb munkahelyek jöjjenek létre. Az adatok azt mutatják, hogy a válaszadók mérsékelten hisznek ebben, mivel csak 5 százalékuk mondta azt, hogy jelentősen nőhet a foglalkoztatottak száma a munka világát érintő szabályok változtatása következtében. Közben 18 százalékuk inkább jelentős mértékű foglalkoztatási csökkenést vár. Amennyiben tömbösítjük a válaszokat, akkor 28 százalék valamilyen mértékű munkahelybővülést, 32 százalék a munkahelyek számának csökkenését, míg 26 százalékuk azt várja, hogy nem lesz hatással az új MT a foglalkoztatottak számára.

Azok körében, akik már értesültek a Munka Törvénykönyvének változtatásáról, csupán 6 százalék, aki azt mondta, hogy alapvetően munkavállaló-barátintézkedéseket tartalmaz. 43 százalékuk munkáltató-barátnak tartja a változásokat. Nincsenek sokan, 15 százalék, akik szerint mindkét jelzővel illethető a most készülő törvény, míg 24 százalékuk egyik jellemzőt sem tartja helyesnek.

A kormány eddigi politikáját inkább úgy jellemezték a válaszadók, hogy az nem javított a munkavállalók helyzetén. Ugyanis csupán 17 százalék mondta azt, hogy javult az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően a munkavállalók helyzete, 37 százalék szerint romlott, míg 40 százalékuk szerint nem változott. Érdekes, hogy amennyiben csak azokat a válaszadókat nézzük meg, akik jelenleg is dolgoznak, akkor ott kedvezőtlenebb a kormány eddigi politikájának megítélése. Az ő válaszaik alapján ugyanis csupán 12 százalékuk mondta, hogy javult a munkavállalók helyzete, ugyanakkor 47 százalékuk szerint romlott. 38 százalék volt, aki szerint nem változott a helyzetük az elmúlt bő egy évben.

Külön vizsgáltuk, hogy amennyiben a munkavállalóknak konfliktusuk lesz a munkáltatókkal, akkor kinek kellene törvényben rögzített jogosítványokat adni az érdekeik megvédése miatt? Ennek alapján a szakszervezetek erejében hisznek leginkább a válaszadók, mivel 40 százalékuk említette őket. Az állami hatóságokat már csak 31 százalék, míg az üzemi tanácsokat 24 százalék, civil szervezeteket 10 százalék nevezte meg. (A kérdés kapcsán több választ is lehetett adni.)

A szakszervezetek dominanciája nagyobb azok körében, akik már hallottak az új Munka Törvénykönyve tervezetéről. Esetükben 43 százalék volt azok aránya, akik a szakszervezeti jogokat bővítenék. Mindez különösen annak függvényében érdekes, hogy a nyilvánosságra került tervezet szűkítené a szakszervezetek és annak vezetőinek a jogait, és inkább az üzemi tanácsokat emelné be helyükre.

A kutatás adatfelvétele 2011. szeptember 8-10. között telefonos megkérdezéssel készült az Ipsos által. A megkérdezettek a Magyarországon élő 18 év feletti felnőtt lakosságot reprezentálják.

További adatok letölthetőek itt.