Lényegében már tavasszal borítékolni lehetett az önkormányzati választások végkimenetelét. Minden elemző egyetértett abban, hogyha a kormánypártok nem követnek el jelentős hibákat, stabil többségeket szereznek a közgyűlésekben, és megszerzik a megyei jogú városok polgármesteri székeinek szinte valamennyi részét. Az október 3-ai választás legérdekesebb kérdése talán az volt, hogy hogyan szerepel majd a másik három parlamenti párt.

A válasz érdekében összehasonlítottuk a tavaszi országgyűlési választások és a most vasárnapi voksolás eredményeit, számadatait.  A helyhatósági választások sajátos rendszere miatt igazából egyetlen aspektusból lehet mérvadóan összevetni a vasárnapi eredményeket a tavasziakkal: a megyei és a fővárosi közgyűlési választások eredményeit alapul véve. A választók ugyanis ebben az esetben közvetlenül a listát állító pártokra szavaznak, és az eredményeket elvileg nem „torzítja” a jelöltekről kialakított személyes vélemény.

Csúcson a Fidesz,  15 százalékkal javította tavaszi eredményét az MSZP a közgyűlésekben

Egyik korábbi elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogy milyen eredmény várható az önkormányzati választásokon, ha a tavaszi eredményeket „átváltjuk” az önkormányzati választáson megszerezhető megyei és fővárosi közgyűlési mandátumokra.  Természetesen ennek során csak azokat a szavazóköröket vettük számításba, ahol az önkormányzati választásokon is lehet szavazni a megyei közgyűlésekre. Az új választási szisztéma szerint ugyanis a megyei közgyűlések képviselőire a megyei jogú városok lakói nem szavazhatnak, hiszen e városok saját közgyűléseket állítanak. A tavaszi számok azt mutatták, hogy amennyiben nem történik változás a választói preferenciákban, a Fidesz 255 közgyűlési mandátumot, az MSZP 77-et, a Jobbik 75-et, az LMP 17-ot szerezhet. A vasárnapi eredmények a győztes tekintetében nagyjából pontosan igazolták a várakozásokat, mivel a Fidesz-KDNP 261 képviselői helyhez jutott, amely 2,3 százalékkal jobb, mint a tavaszi eredmények alapján számolt adat. Ez tehát azt igazolja, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség valóban története legnagyobb választási sikerét érte el.

A Fidesz erősödése mellett jelentős változás történt a többi három parlamenti párt megítélésében is. A tavaszi eredményeihez viszonyítva az MSZP 15,6 százalékkal több, azaz 89 képviselői helyet tudott megszerezni, ez pedig trendváltozást jelent: a tavasz alapján remélt helyeknél 19 százalékkal kevesebbet gyűjtő Jobbik támogatottsága jócskán távolodott a szocialistáktól, a szélsőjobboldali párt a vártnál kevesebb, 61 jelöltet küldhetett a közgyűlésekbe. Október 3-a legnagyobb vesztese mégsem a Jobbik, hanem az LMP lett, amely alig tudott megyei közgyűlési listákat állítani. A szervezeti hiányosságoknak meglett a következménye, mivel a zöldek mindössze öt mandátumot nyertek, ebből hármat Budapesten.

Megyei közgyűlések: a vártnál jobban szerepelt a Fidesz és az MSZP

Az országos adatokon túl helyi szinten is érdekes változások történtek tavasz óta. A Fidesz-KDNP a megyékben és a fővárosban 11 helyen ugyanannyi mandátumot szerzett, mint amire a tavaszi eredményei alapján számítani lehetett. Ugyanakkor hat megyében és a fővárosban egy-egy mandátummal meghaladta tavaszi eredményeit, és kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében veszített egy képviselői helyet.

Az MSZP tavaszhoz képest 15 megyében tudott javítani, sőt Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében két mandátummal szerzett többet annál, mint amit a tavaszi eredmények előre jeleztek. Az egyetlen megye Somogy volt, ahol a mandátumokat tekintve rosszabbul szerepeltek, mint tavasszal.

Sokkal gyengébben szerepelt a várakozásokhoz képest a Jobbik. Az ugyan várható volt, hogy Budapesten nem tudják megszorítani az MSZP-t, de miután a választói preferenciáik inkább a kistelepüléseken erősebbek, ezért a megyei közgyűlésekben körülbelül azonos mandátumszámot lehetett várni a radikális párttól, mint a szocialistáktól. Ezzel szemben a tavaszi eredményekhez képest 14 megyében is gyengébb eredményt értek el, mint tavasszal. Még azokban a megyékben is visszaestek, ahol most is meg tudták előzni a szocialistákat (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye).

Az LMP jóval alulmúlta korábbi eredményeit, és az előzetes várakozásokat is. Meglepetés, hogy Budapesten nem tudtak több mandátumot szerezni, mint a Jobbik, holott a tavaszi eredmények alapján négy mandátumot is szerezhettek volna. Az LMP a főváros kivételével kizárólag Baranya és Bács-Kiskun megyében tudott négy százalékot elérni, ezáltal egy-egy mandátumot elnyerni. A listaállítás sikertelenségét nézve annyira ez nem meglepő, mivel a fenti két megyén kívül csak Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tudtak elegendő ajánlást összeszedni. Tavaszi eredményeikből kiindulva mandátumokat veszítettek Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Veszprém és Zala megyében.

Hova tűntek a civilek?

A megváltozott választási törvény miatt várható volt, hogy a civil szervezetek nehezen tudnak majd listát állítani a megyei közgyűlésekben. Míg 2006-ban a civilek listán 37 mandátumot szereztek, a mostani választáson mindössze nyolcat. Igaz, ebben az is szerepet játszott, hogy jelentősen csökkent a szétosztható közgyűlési mandátumok száma. Mindenesetre a számok azt bizonyítják, hogy a pártok igencsak elfoglalták a megyei közgyűléseket.

Százak lettek munkanélküliek

Ahogy korábban már megírtuk, az őszi választásoknak nem csupán az volt a tétje, hogy ki hány mandátumot nyer a különböző közgyűlésekben, hanem az is, hogy hányat veszít a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest („köszönhetően” a megváltozott választási szabályoknak). Mivel ezúttal 477 képviselői hellyel kevesebbet osztottak ki, mint 2006-ban, a Fidesz az eddigiekhez képest 223-mal, az MSZP 233-mal kevesebb képviselőt küldhet a testületekbe. Vagyis mindkét párt számára feladatot kellene találni a „munkanélkülivé” vált korábbi képviselőknek. Ebből a szempontból a kormányzati szerepben lévő Fidesznek lehet könnyebb a feladata.

Mi lesz a Jobbikal, az LMP-vel?

A kormánypártok képesek voltak megtartani – sőt még kicsit növelni is – tavaszi támogatottságukat,  így tehát elmondhatjuk, hogy eredményes volt a kormány által folytatott „hideg kampány”, vagyis, hogy komoly hibák nélkül átvészelték a nyarat és a szeptembert, miközben keveset tudtunk meg hosszú távú terveikről. Október 3-án ugyanakkor az is kiderült, hogy az MSZP társadalmi beágyazottsága jelentős még az országban. Ha az LMP gyengülése tartósnak bizonyul, akkor a szocialistáknak középtávon lehet esélyük arra, hogy újra váltópártként lehessen velük számolni. Persze csak akkor reménykedhet az MSZP a további erősödésben, ha meg tudja őrizni szervezeti egységét.

A Jobbik támogatottsága viszont jelentősen csökkent a tavaszi parlamenti választásokhoz képest. A várakozás, amelyet a sikeres jelöltállítás hatására keltettek, visszafele sült el, hiszen eredményük jóval gyengébb lett, mint amit a párt kommunikált a választás előtt.  A Fidesz kormányra kerülése óta a Jobbik keresi hangját, ráadásul az országgyűlési politizálás éppen azt a potenciált vette el a Jobbiktól, amely a radikális szavazóit tavasszal még elvitte az urnához. A jelenlegi bizakodóbb közhangulat miatt a Jobbik negatív üzenetei ősszel kevésbé találkoztak a választók érzelmeivel, mint tavasszal. Az LMP mostani kudarca pedig azt mutatja, hogy egy új pártnak kizárólag akkor van esélye, ha képes önálló gazdasági és szervezeti hátteret felépíteni. Fokozottan érvényes rájuk a Jobbik problémája, vagyis a parlamentbe kerülés óta nem tudtak önálló politikai karaktert kialakítani.

Budapest, 2010. október 4.