Hatalmas politikai indulatokat váltott ki a nemzetgazdasági miniszternek azon kijelentése, hogy a Start-programáltal adott 47 ezer forintból meg lehet élni. A kormány azzal védekezett, hogy ez még mindig több, mint a korábbikormány által adott 28.500 forintos juttatás, míg az ellenzék cinizmussal vádolta  a kormány. A Policy Agenda hetielemzésében azt vizsgálta meg, hogy ténylegesen mi is van a számok mögött, egyénre vetítve mennyi is a valódi juttatás idén és mennyi volt korábban.

A tények

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat utolsó adatai szerint 2011 decemberében 552 ezer embert tartottak számon az álláskeresési nyilvántartásban. Közülük 192 ezren voltak, akik valamilyen szociális ellátásban részesültek. Az ellátásban részesülők egy része a támogatási rendszer logikája okán a közfoglalkoztatásban kell(ett), hogy részt vegyen, ellenkező esetben nem kap az államtól pénzbeli támogatást.

A közfoglalkoztatás során adott bér bruttó 71.800 forint, amennyiben nyolc órában dolgozik a közmunkás. Ha a munka időtartama rövidebb, mint a nyolc óra, akkor természetesen ennyivel csökken a bér is. Amikor az állam nem képes közmunkát biztosítani, akkor az erre jogosultak 28.500 forintos foglalkoztatást helyettesítő juttatást kapnak.

Mi lesz idén?

A Belügyminisztérium által ismertetett előzetes célokból az látszik, hogy mintegy 206 ezer ember közfoglalkoztatásával számolnak. Ebből a legjobban az a 45 ezer ember jár, aki 11 hónapon keresztül napi nyolc órás munkát kap. Az ő esetükben tehát majdnem igaz a havi fix 47.029 ezer forint azzal, hogy egy hónapon keresztül csak az alapellátást kapják. Így átlagosan 45.484 forint lesz az éves „fizetésük”.

Azok esetében, ahol az állam csak és kizárólag 6 órás munkát biztosít, és ez lesz a többség (kb. 161 ezer fő), ott már havi szinten sem lesz biztosítva a 47 ezer forint, mivel ezen emberek bére már csak nettó 35.272 forint lesz. A többi hónapban pedig számukra szintén az alapellátás, azaz a 28.500 forint lesz a havi bevétel az államtól. Amennyiben hat hónapon keresztül tudják biztosítani a közmunkát, akkor a közfoglalkoztatásban résztvevő már csak havi átlagban 31.886 forintból kell, hogy  megéljen.

Mire elegendő ez a forrás?

Az állam 132,2 milliárd forintot költ közfoglalkoztatásra ebben az évben. Ez a forrás elsőre jelentősnek tűnik, de valójában a korábban vázolt ambiciózus foglalkoztatási célokra bizonyosan nem lesz elegendő. Az előzetes kormányzati nyilatkozatok alapján azzal számoltunk, hogy a nyolc órás és 11 hónapos közfoglalkoztatásra 45,7 milliárd forint fog ebből elmenni. A maradék összeg jut az ennél rövidebb intervallumú hat órás közfoglalkoztatásokra. Miután a program terhére nemcsak munkabért lehet fizetni, hanem eszközöket is beszerezhetnek a munkát szervezők, ezért azzal kalkuláltunk, hogy erre és a működtetési költségekre a teljes forrás 10 százalékát költik el. A maradék összege a mi számításaink szerint átlagosan 6,5 hónapos közfoglalkoztatást tesz lehetővé éves szinten egy emberre vetítve.

Mivel a közfoglalkoztatás adójogilag ugyanolyan munkaviszony, mint amikor valaki, például a versenyszférában dolgozik, ezért utánuk ugyanúgy fizetnek adót és járulékokat. Ez pedig azt jelenti, hogy az általunk végzett modellszámítás alapján a 132,2 milliárd forintos költségvetési forrásból 58 milliárd forint visszakerül a költségvetésbe. Ezenkívül nem beszéltünk arról az összegről, ami az eszközbeszerzések után ÁFA formájában szintén a büdzsét gazdagítja.

Érdemes azt is számba venni a számításoknál, amelyek tovább rontják a képet, hogy nem számoltunk azokkal az állásukat elveszítő tanárokkal, akiket a kormány tervei szerint, mint képzőket vonnának be. Az ő esetükben biztosan magasabb bérköltséggel kell számolni.

Az egykulcsos adórendszer drágította meg a programot

Érdemes megnézni, hogy mitől is lett ilyen drága ez a foglalkoztatási forma. A legfőbb ok, hogy az állam saját maga számára megdrágította a közmunkát. Ahogy korábbi elemzéseinkben még ősszel felhívtuk a figyelmet, az egykulcsos adórendszer, illetve az alacsony keresetűek adójóváírásának kivezetése miatti radikális bruttó minimálbéremelés (ugyanis a nettó minimálbér nem emelkedett ebben az évben) okán a kormány kénytelen volt emelni a közfoglalkoztatotti bért is. A tavalyi adószabályok alapján még nettó 47 ezer forintos bérhez elegendő lett volna adókkal és járulékokkal együtt 73 ezer forint is (idén ez 92 ezer forint).

Érdemes megnézni az idei foglalkoztatási tervekre vetítve ez mit jelent. 45 ezer ember nyolc órában és 11 hónapon keresztül 36 milliárd forintba került volna a tavalyi adóterhek alapján, szemben az idei 45,7 milliárd forinttal. Azaz jóval több forrás maradt volna arra, hogy hat órában dolgozhassanak az emberek. A modellszámításunk alapján az idei 6,5 hónap helyett, a tavalyi adószabályokkal már 9,2 hónapot dolgozhattak volna 161 ezren.