A kormány júliusban fogadta el és döntött arról, hogy az Országgyűlés elé terjeszti a Nemzeti Energiastratégiát. Ennek kapcsán a Policy Agenda és az Energiatudatos Fogyasztók Társadalmáért Egyesület azt vizsgálta meg, hogy a stratégiában foglaltak milyen hatással lesznek a lakossági energiafogyasztásra.
A Policy Agenda – Ipsos KKV konjunktúra-index keretében folyamatosan mérjük, hogy mit gondolnak a cégvezetők az energiapiac alakulásáról, a liberalizált piacról, és ennek kapcsán a verseny lehetőségéről. Az előző negyedéves válaszok alapján a cégvezetők igényelnék, ha például az áramszolgáltatók, kereskedők versenyeznének értük, ugyanakkor a mostani válaszok alapján az látszik, hogy az átlagosnál nagyobb állami szerepvállalást várnának a kormánytól.
Az őszi politikai szezon kezdetekor a kormány a vártnál rosszabb gazdasági adatok miatt arról döntött, hogy 100 milliárd forintos bevétel-kiesést kell pótolni még ebben az évben. Ezért egy négyelemű intézkedéssort dolgoztak ki, amelynek az alapjául szolgáló kormányzati döntések jelentek meg a napokban. Az intézkedések között a Policy Agenda az eddigiekhez képest új, meglepetést okozó elemeket is talált.
A Policy Agenda – Ipsos KKV-konjunktúra index kutatási program keretében negyedévente vizsgáljuk a cégvezetők véleményét a liberalizált energiapiacról. Korábbi elemzéseinkben a versenyről, az árak alakulásáról, és ebben való felelősség kérdéséről kérdeztük a szektor képviselőit. A mostani negyedévben arra voltunk kíváncsiak, hogy álláspontjuk szerint hogyan változnak az árak, ki a felelős a növekedéséért, vagy csökkenésért, és mi várható ez új állami szereplő megjelenésétől az energiaszektorban.
A 2012-es költségvetési törvény és az ahhoz kapcsolódó törvénymódosítások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy mire lehet számítani a jövő évben a közfoglalkoztatás terén. A kormány azon szándéka, hogy jövőre valamelyest növekedjen a foglalkoztatás, alapvetően a közmunkaprogramokra épül, mivel a gazdaság várható stagnálása miatt nem lesz a versenyszférában új munkahely. Ugyanakkor a Policy Agenda véleménye szerint a közfoglalkoztatás bővítő hatása nincsen megalapozva pénzügyi oldalról.
A 2012. évi költségvetési törvény és annak indoklása alapján a Policy Agenda áttekintette a Széll Kálmán Tervben és a Konvergencia Programban szereplő vállalások teljesülését. Ez alapján az látszik, hogy nagyságrendileg 200 milliárd forinttal kevesebb a csökkentés mértéke, mint a tervezetben volt, amely meghaladja az ÁFA emelés kapcsán befolyó 150 milliárd forintos tervet. Azaz amennyiben a kormány tartja magát a tavasszal megfogalmazott terveihez, akkor akár az ÁFA, vagy egyéb adók emelése elkerülhető lett volna.
A 2012. évi költségvetési törvény és annak indoklása alapján a Policy Agenda áttekintette a Széll Kálmán Tervben és a Konvergencia Programban szereplő vállalások teljesülését. Ez alapján az látszik, hogy nagyságrendileg 200 milliárd forinttal kevesebb a csökkentés mértéke, mint a tervezetben volt, amely meghaladja az ÁFA emelés kapcsán befolyó 150 milliárd forintos tervet. Azaz amennyiben a kormány tartja magát a tavasszal megfogalmazott terveihez, akkor akár az ÁFA, vagy egyéb adók emelése elkerülhető lett volna.
