A 2012. évi költségvetési törvény és annak indoklása alapján a Policy Agenda áttekintette a Széll Kálmán Tervben és a Konvergencia Programban szereplő vállalások teljesülését. Ez alapján az látszik, hogy nagyságrendileg 200 milliárd forinttal kevesebb a csökkentés mértéke, mint a tervezetben volt, amely meghaladja az ÁFA emelés kapcsán befolyó 150 milliárd forintos tervet. Azaz amennyiben a kormány tartja magát a tavasszal megfogalmazott terveihez, akkor akár az ÁFA, vagy egyéb adók emelése elkerülhető lett volna.

Foglalkoztatás és munkaerőpiac

A legnagyobb elmaradásban a kiadási oldalon ezen a területen van a kabinet. A korábbi tervek szerint ugyanis csak ezen az „ágon” 195 milliárd forintot takarított volna meg a költségvetés. Ugyanakkor az általunk végzett számítások alapján ez csupán 71 milliárd forintra sikerült. Három területen van „lemaradásban” intézkedésekkel a kabinet: az első a bérpótló juttatás rendszerének átalakítása, ahol az idénre a tervezett 88 milliárd forinthoz képest jövőre 138 milliárd forintot terveztek. Azzal szemben, hogy ezen a területen 41 milliárd forintos kiadáscsökkentést szerepeltetett a konvergencia programban a kormány.

A bérpótló juttatást az állam az önkormányzati rendszeren keresztül fizeti ki. Erre egy külön sor szerepel a költségvetés azon fejezetében, amely a települési önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásairól szól. Az egyes jövedelempótló támogatások kifizetésére ugyan nem csak és kizárólag a bérpótló juttatásokra költhetnek a települések, hanem innen finanszírozhatják a rendszeres szociális segélyeket (azok kapják ezt a támogatást, akik bizonyos törvényi mentesítő körülmények miatt – pl. életkor – nem kötelezettek közmunkára), lakásfenntartási támogatást, időskorúak járadékát, gáz- és áramfogyasztást mérő készülékek felszerelését, ápolási díjat, vagy óvodáztatási támogatást.

A költségvetéshez benyújtott indoklás szerint az önkormányzatok ezen a soron lévő többlete nem csak a bérpótló juttatásba bevont nagyobb létszámigényből adódik, hanem az átalakított és kibővített lakásfenntartási támogatás miatt jelentősen több forrást kell az önkormányzatoknak kifizetniük. A kormányzati számítás szerint a bérpótló juttatásokat érintő jogcímen lévő többlet az idei évhez képest 32,4 milliárd forint. Ugyanakkor az általunk végzett számítások nem ezt támasztják alá, hanem kb. 50 milliárd forintot.

A másik terület az aktív és szakképzési eszközökre fordított kiadások csökkentése, ahol 40,5 milliárd forint költségvetési kiadás megtakarítást reméltek még tavasszal, de ez nagyságrendileg 18 milliárd forinttal kisebb lett. Ezen a területen a Széll Kálmán Terv készítésekor az volt a szándék, hogy a forrásokat EU-s fejlesztési forrásokkal váltják ki. A költségvetésből azonban azok várakozásai igazolódnak vissza, korábbi elemzéseinkben mi is ezen az állásponton voltunk, akik szerint ekkora mértékű kiváltásra nincsen lehetőség.

A harmadik lemaradás a szociális transzferek összességének korlátozásában van, ahol a 15 milliárd forintos elvárás nincsen sem intézkedésekkel, sem pénzügyi oldalról alátámasztva. Ezt az intézkedést akkor lehetett volna véghez vinni, ha először is létrejön az egységes szociális számla. Azaz az állam képes lenne egyben látni, hogy adott személy, vagy háztartás, mekkora támogatásokat kap az államtól. Mivel a szociális alapú támogatások egy része a központi költségvetésből, más része az önkormányzatoktól érkezik, ezért most nem lehet hiteles információkat erről kapni. Azért írtuk, hogy ez a lépés pénzügyi oldalról sincsen alátámasztva, mert nem csak az egyén szintjén kellene csökkennie a szociális támogatásoknak, hanem a teljes költségvetést nézve is, de erre utaló jeleket sem lehet találni az Országgyűlés előtt lévő büdzsében.

Nyugdíjrendszer

Ezen a területen 93 milliárd forint megtakarítást hozó intézkedéseket sorolt fel még tavasszal a kormány. Ugyanakkor a rokkantsági rendszer átalakításának a lassúsága miatt ebből csupán 19 milliárd forintot tudtak abszolválni. Ez a tétel önmagában akkora, hogy a Széll Kálmán Terv teljesülését jelentős mértékben „lehúzza”. Kétséges a számok alapján az is, hogy jövő év során meghozandó intézkedések valóban olyan nagyságrendűek lesznek, amelyek révén akár 2013-ban elérhető lesz a most kitűzött cél.

Fontos megjegyezni, nem számoltuk ide, hogy a korhatár alatti (köztük szolgálati) nyugdíjak rendszerének átalakítása során az idei büdzséhez képest még több kiadással is számol a kabinet. Azaz hiába szünteti meg a korhatár alatti nyugdíjba vonulás lehetőségét, és az eddigi ellátottak nagy részét kiveszi a nyugdíjrendszerből, ezáltal nem ér el megtakarítást. Ugyanakkor mivel ez az intézkedés nem szerepelt a konvergencia program számszerűsített intézkedései között, ezért ezzel a többlettel nem is számoltunk.

Ehhez a számhoz indirekt úton jutottunk el, mivel az idei költségvetés nem tartalmazza külön a korhatár alattiak nyugdíjára fordítandó költségeket, mivel egységesen öregségi nyugdíjasnak nevezi őket. Azt láttuk, hogy az idei költségvetés a 312 milliárd forintot ad a Nemzeti Szociálpolitikai Alapnak ezen juttatások finanszírozására. Ezenkívül a Nyugdíjbiztosítási Alapba került megtervezésre szolgálatfüggő nyugellátás címén 60 milliárd forint. A mi általunk végzett számítások alapján idei évben ezen jogcímekre 354 milliárd forintot tervezett a költségvetés, azaz jövőre ennél lényegesen több, 372 milliárd forinttal számolnak, amely még a 4%-os általános nyugdíjemelésnél is nagyobb mértékű növekmény.

Közösségi közlekedés

Ezen a területen 45 milliárd forintos megtakarítás remélt a kabinet. Ennek pénzügyi megalapozottsága a költségvetési törvény alapján biztosított, mivel 4 milliárd forint kivételével valóban az ez évinél kisebb számok lettek tervezve. Ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy például a közösségi közlekedést biztosító cégek működése, belső hatékonysága ténylegesen javult e annyit, hogy ekkora forrást ki lehet vonni belőlük. Jelenleg inkább az látszik megalapozottabbnak, hogy jövő év során kénytelen lesz a kormány plusz forrásokat beletölteni a MÁV-ba és a Volán társaságokba.

Az egyszerűség kedvéért nem vettük be a BKV finanszírozásának a kérdését, mivel az a jövő évi költségvetés alapján átláthatatlannak tűnik.

Felsőoktatás és egészségügy

A felsőoktatás 12 milliárd forintos kiadáscsökkentése még kétséges, bár a számok alapján teljesülhet. Ugyanakkor a felsőoktatási törvény alapvetően átszabhatja a finanszírozási kereteket, ezáltal akár a tavasszal tervezett forráskivonásnál is nagyobb megtakarítások érhetőek el. Ugyanakkor a törvény körüli viták miatt kétséges, hogy mi lesz a rendszer átalakításának a végeredménye.

A költségvetésben jelenleg lévő számok úgy lettek megtervezve, hogy a mostani jogszabályi környezettel, és minimális állami beavatkozási lehetőséggel számoltak. Most is látható forráskivonás a területből, ezért azzal számoltunk, hogy a korábban jelzett 12 milliárd forintos megtakarítást el lehet érni. Az más kérdés, hogy ez mennyire lesz rendszerszintű, és valódi átalakításokkal alátámasztott.

Az egészségügy területén a Széll Kálmán Terv vállalásai csak és kizárólag a gyógyszerkassza kiadási és bevételi oldalára koncentráltak. Ezek közül a bevételi oldalon megtörtént a gyártói befizetések növelése, amely miatt teljesülni látszik az idei tervhez képesti 16 milliárd forintos növekedés. A számok alapján a kiadási oldal is megalapozottnak látszik, ugyanis az idei 343 milliárd forintos kiadás helyett jövőre 276 milliárd forintot tervezett erre a sorra a kormányzat. Ez alapján a gyógyszerkassza egészére teljesülhet a 83 milliárd forintos kiadáscsökkenés. Természetesen ehhez még több jogszabály-módosítást végre kell hajtania a kormánynak.

A gyógyszerkassza változtatásánál a Széll Kálmán Terv részletese belső tartalmat is meghatározott. Az jelen pillanatban nem vizsgálható, hogy mely intézkedések esetén érte el a kívánt eredményt a kabinet, és melyik tervéről kellett letennie.

Állami és önkormányzati finanszírozás, valamint bankadó

Az állami és önkormányzati finanszírozás területén viszonylag nehéz a tervezett 32 milliárd forintos kiadáscsökkenés nyomára bukkanni. Ennek két oka van, egyrészt a kormány is azt kommunikálja, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása még hátravan, és ehhez alakítják majd a jövő évi költségvetést, valamint az adóhatóság megerősítésének, valamint a központi közigazgatás racionalizálásnak elemei nem lelhetőek fel a költségvetésben.

Ezen a területen azért nehéz valódi összehasonlításokat végezni, mivel a helyi önkormányzatok szervezetfejlesztése című intézkedés nehezen értelmezhető belső tartalommal bír. Csak azt tudnánk viszonyítási alapul venni, hogy mekkora a helyi önkormányzatok támogatása. Azaz a költségvetés mekkora forrást ad kötött, vagy szabad felhasználással, és mennyi az átengedett adóbevétel. 2011-ben az eredeti előirányzat szerint 1148,6 milliárd forintot biztosított a központi költségvetés a helyi önkormányzatok támogatására. Ez jövőre 1140,5 milliárd forint lesz. Ez tehát 8 milliárd forinttal kevesebb csupán. Ugyanakkor ezt azzal magyarázza a kabinet, hogy valójában a többletek miatt nem tud megjelenni a 15 milliárd forintos Széll Kálmán Tervben szereplő megtakarítás ezen a jogcímen. Amennyiben elfogadjuk ezt a magyarázatot, akkor alapvetően kétségessé válik az egész konvergencia program ellenőrizhetősége, mivel a kormányzat bármikor tudja azt mondani, hogy ez a kiadási sor ugyan több, mint korábban volt, de beleépült a korábbi megtakarítás is.

Az adóhatóság megerősítése és a központi közigazgatás racionalizálása szintén nehezen tetten érhetőek. Azt ugyanis, hogy a NAV jobban fog dolgozni, és ezáltal több adóbevételt ér el jelen pillanatban nehezen értelmezhető állítás. A korrektség kedvéért azt választottuk, hogy pénzügyi oldalról teljesítettnek véljük ezeket a vállalásokat.

A Széll Kálmán Terv intézkedéseinek egyik legjobban megfogható eleme a bankadó 2012. évre történő fenntartása volt, amely várhatóan hozza a tervezett 90 milliárd forintos többletbevételt.

Az általunk végzett számítások szerint tehát az 550 milliárd forintos kiadáscsökkentésből valójában 350 milliárd forint teljesül, ha a költségvetési számokból indulunk ki. Mindezt úgy számoltuk, hogy közben nem vettük figyelembe a közfoglalkoztatásnál adódó 68 milliárd forintos többletet, amelynek egyértelmű oka a Széll Kálmán Terv egyes intézkedései voltak. A számítások elkészítésénél azt a módszertani szempontot követtük, hogy bázisnak az eredeti 2011. év előirányzatot vettük alapul, és nem az évközben elvégzett módosítást. Ugyanakkor néhány területen, ahol a kormány előre jelezte, hogy a kiadás csökkenése, vagy a bevétel növekedése nem a 2011-es évhez, hanem a tervezett kiadási pályához képesti, ott ezzel számoltunk (pl. családi támogatások esetében).

 

Széll Kálmán intézkedései
	megtakarítási terv (mrd Ft)	költségvetési törvény alapján számított tény (mrd Ft)
foglalkoztatás és munkaerőpiac	195	74,1
nyugdíjrendszer	93	19
közösségi közlekedés	45	41,3
felsőoktatás	12	12
egészségügy	83	82
álami és önkormányzati finanszírozás	32	32
Az államadósság csökkentő alap befizetései	90	90
összesen	550	350,4