A második Orbán-kormány érdemi politikai fordulatot hozó akciója a rezsicsökkentés volt. A kormánypárt érzékelhetően most is keres egy ilyen „csodafegyvert”. Mindeközben létrehozta a nemzeti közműszolgáltatót, amivel minden felelősséget saját magára vállal. A Policy Agenda legfrissebb elemzésében megvizsgálta: ez vajon mennyire bátor és átgondolt lépés?
A Policy Agenda Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) javulást mutat az előző negyedévhez képest. Ez a folyamat lényegében megegyezik az elmúlt év általános tendenciáival, azonban a növekedési kilátások változatlanul bizonytalanok. Az üzleti környezet a tavalyi érezhető növekedés ellenére nem számol még jelentősebb fejlődéssel, a pénzügyi szektor teljesítménye sem fog javulni, sőt a mezőgazdaságéval együtt feltehetően csökkenni fog.
A Policy Agenda Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) javulást mutat az előző negyedévhez képest. Ez a folyamat lényegében megegyezik az elmúlt év általános tendenciáival, azonban a növekedési kilátások változatlanul bizonytalanok. Az üzleti környezet a tavalyi érezhető növekedés ellenére nem számol még jelentősebb fejlődéssel, a pénzügyi szektor teljesítménye sem fog javulni, sőt a mezőgazdaságéval együtt feltehetően csökkenni fog.
A Fidesz lejtmenete, és egyre nyilvánvalóbb belső válsága azt eredményezi, hogy valamit lépnie kell a kormánypárt vezetésének. A jövő évi költségvetés előrehozása, benne egyes adóelemek csökkentése, illetve a bevándorlásellenes nemzeti konzultáció egy új politikai terméket jelentenek. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy ez elegendő lehet-e a válság kezelésére, vagy csak időhúzásnak szánták.
A miniszterelnök lényegében kész tényként beszélt arról, hogy az első féléves időszak végére elfogadásra kerül a 2016-os évi költségvetés. Ezt azzal magyarázta, hogy így előre lehet kalkulálni, és nem decemberben látják az állam és a gazdaság szereplői, hogy milyen keretekkel lehet számolni. A felvetés elsőre logikusnak látszik, ennek ellenére nem magyarázza meg igazán a szándékot. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy milyen hatása lenne egy nyár előtt összerakott költségvetésnek.
A tapolcai időközi országgyűlési választáson a Jobbik megszerezte első egyéni országgyűlési mandátumát. Ez mindenképpen áttörésnek számít a radikális párt életében, amely növeli a kormányváltó erővé válásának lehetőségét. A Policy Agenda az eredmények részletes elemzésével bemutatja az okokat, és a lehetséges következményeket.
Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke az elmúlt félévben mért csökkenés után enyhén emelkedett, de továbbra is alatta van a választások előtt mért értéknek. A felmérés szerint a magyar cégvezetőknek a gazdaság fejlődésébe vetett bizalma minimálisan erősödött, de az optimistább hangulatot az adja legfőképpen, hogy újra hinni kezdtek a saját vállalkozásuk növekedésében.
A Buda-Cash, a Hungária Értékpapír, és a Questor botrányok alaposan felkavarták a politikai küzdelmet. Az elmúlt hetekben inkább arról beszélt a média, hogy az ellenzék és a kormány, hogyan küzd meg egymással ebben a kérdésben. Ugyanakkor van egy sokkal messzebb mutató aspektusa is a kérdésnek, ez pedig a magyar bankrendszerbe vetett bizalom. Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös elemzésében megvizsgálta, hogy mit gondolnak a magyar kis-és középvállalkozások vezetői erről a helyzetről.
Ebben az évben a tavalyinál többet, 270 milliárd forintot költ a kormány közfoglalkoztatásra. Ebből a pénzből elvileg a tervek szerint 213 ezer ember átlagos havi foglalkoztatása valósul meg, amely szintén több, mint egy éve. Közben a kormány azzal dicsekszik, hogy egyre erősebb a magyar gazdaság, és növekedési pályán van az ország. A kettő között a Policy Agenda szerint ellentét van.