A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kiscégek körében. A Policy Agenda ennek okait vizsgálta.
Növekvő bérek
A gazdasági válság kezdete óta, egészen 2016-ig a nettó bérek átlagos növekedési üteme évente 5,6% volt. Ez egy 4-8%-os sávban zajlott, amely mutatja, hogy viszonylagos hullámzások nélkül növekedtek a fizetések. A 2016-ban kötött kétéves bérmegállapodásnak eredményeként idén év elejétől 15%-kal nőtt a minimálbér és 25%-kal a garantált bérminimum. Ennek hatására az első kilenc hónapban a bérek 13%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Ebből a versenyszféra 11%-os növekedéssel vette ki a részét, míg a közszféra 16%-kal.
Ha ránézünk a számokra, akkor talán meglepő, hogy az átlagbér emelkedése még a minimálbér emelésének a szintjét sem érte el. Ez persze azt is jelenti, hogy a cégek egy része kivár, és megnézi: a piaci mozgások, a legkisebb keresetűek bérének „beállása” milyen következményekkel jár. Azaz, a mostani béremelések mögött véleményünk szerint első körben inkább a kötelező bérek emelése húzódik meg.
Kiscégeknél most megéri dolgozni?
Amennyiben létszám-kategória szerint nézzük a cégeket, akkor érdemes a szokásos nagyságrendben a három csoportot vizsgálni. Az 50 fő alatti kisvállalkozásokat, az 50 és 250 fő közötti középvállalkozásokat és a 250 főt meghaladó cégeket. Miközben a versenyszférában dolgozók (csak az 5 fő feletti foglalkoztatókat vizsgálja a KSH) 34%-a dolgozik 50 fő alatti vállalkozásnál, addig a fizetésük 25%-kal volt kisebb az elmúlt években, mint az átlagfizetés. Ugyanez a középvállalkozásoknál már 1%-os bérelőnyt mutat az átlaghoz képest. A nagyvállalatoknál pedig ez a változás +19%.
5 fő feletti cégek béremelkedése
foglalkoztatottak aránya | 2008-2016 közötti átlagos bérkülönbség az átlagbérhez képest (%) | 2017. (I-III. n. év) bérkülönbség az átlagbérhez képest (%) | |
| 50 fő alatti foglalkoztatók | 34,3% | 76% | 77% |
ebből 20 fő alatti cég | 23,2% | 71% | 71% |
| 50-250 fő közötti foglalkoztatók | 23,5% | 101% | 103% |
| 250 fő feletti foglalkoztatók | 42,2% | 119% | 117% |
Az idei béremelési hullám azonban máshogy érintett a három csoportot, mint amit megszoktunk. A kisvállalkozások átlagosan 13%-kal emelték a béreket, a középvállalkozások 15%-kal, míg a nagyvállalatok már jóval szerényebb mértében, 9%-kal. Elsőre tehát úgy tűnik, hogy most jött el a kisvállalkozások, és az ott dolgozók ideje. Valójában sokkal prózaibb okok állnak a folyamatok mögött: legalizálódnak a jövedelmek.
Egy kis esettanulmány
Elsőre úgy tűnhet, hogy a különböző cégméretek közötti bérkülönbséget az (is) magyarázhatja, hogy eltérő szektorokban működnek. Ezt viszont cáfolja, ha megnézzük a kiskereskedelmet. Az ott végzett tevékenységek jól összehasonlíthatók egymással. A bolti eladó ugyanis nagyjából ugyanazt a jellegű feladatot végzi egy hipermarketben, mint egy kisboltban, de ennek ellenére 42%-kal többet keresett egy nagy cégnél dolgozó, mint egy kisvállalkozás hasonló alkalmazottja. Miután azonos munkakörökben könnyű a mozgás, ezért nehéz elképzelni, hogy ekkora bérkülönbséget elviselne a piac. Ezért inkább az a valószínűbb, hogy a „borítékba” adott, azaz nem adózott bérkiegészítésekkel „kompenzálták” a kisboltok a dolgozókat.
Az idei béremelésnél ennek a kompenzációnak a „kifehéredését” látjuk. Az 50 fő alatti cégeknél 16% felett nőttek a bérek (10 fő alatti cégeknél még ennél is jobban, 18% feletti mértékben), miközben a 250 fő feletti vállalatoknál 11%-os volt a béremelkedés.
Minimálbér hatása
Az első adatok alapján nem csak azt látjuk, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozók bérei jobban nőttek, mint a nagyobb foglalkoztatóknál alkalmazottaké, hanem azt is, hogy az alacsonyabb bérszínvonalú megyék is valamelyest felzárkóznak. Miközben Budapesten idén a nettó bérek 11%-kal nőttek az előző évhez képest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (évek óta itt a legalacsonyabbak a bérek) 15,6%-kal. Ennek egyértelmű oka, hogy az ország ezen keleti régiójában a minimálbéren való foglalkoztatás sokkal elterjedtebb, mint Budapesten.
Nagy kérdés azonban, hogy ez mekkora valódi béremelést jelentett. Nem arról van-e inkább szó, hogy a korábbi borítékba adott pénzek váltak legálissá, és adózottá. Ha a belkereskedelmi forgalom alakulását nézzük, akkor az utolsó negyedévben Észak-Alföldön ugyan 5,9%-kal többet költöttek az emberek, mint egy évvel korábban, és ezzel az országos átlag felett nőtt a kereskedelmi forgalom, de ez még távol van attól, ami elvileg a nettó bérek növekedéséből „származhatna”.
A Policy Agenda véleménye alapján bár a béremelésnek van egy munkaerőhiány által mozgatott része, de ennek mértéke elmarad attól, amit a minimálbér emelése rákényszerít a piaci szereplőkre. Azaz, ha a cégek elejét akarják venni a munkaerőhiányos helyzet további növekedésének, és a fokozódó elvándorolásnak, akkor a „kompenzációs” béreket tovább kell fehéríteniük. Ennek a szükségessége pedig különösen a kiscégeknél vetődik fel.