A Policy Agenda által 2010 óta, vagyis már negyedik éve számított Gazdasági Fejlődés Index ( GFI ) 2014. I. negyedévében 1,0 azaz – az index előző év harmadik negyedévi visszaesése és a negyedik negyedévi stagnálása után – nagyon enyhe pozitív irányú elmozdulást jelez, de ez még mindig a régóta várt növekedés bizonytalanságát jelzi.
A gazdasági növekedés bizonytalan
Az év elejei gazdasági folyamtok igen szélsőséges helyzetet mutatnak. Az első hónapokat 7%-os ipari termelésbővülés és ezen belül 10%-os kivitel növekedés, de ugyanakkor csökkenő belföldi értékesítés jellemezte. A járműipar termelése 27%-kal bővült, míg az elektronikai iparé 8%-kal visszaesett! Az építőipar is bővült (+20%), de ennek magyarázata a hihetetlenül alacsony bázis és a jelentős állami építőipari megrendelés. A GFI értéke – eltérően a 2013. első és második negyedévi enyhén optimista szinttől – a harmadik és negyedik negyedévi stagnálás után az ipari termelés bővülését, az igen kedvező külgazdasági lehetőségeket jelzi. Bár a vállalati hitelezésben nem várhatunk jelentős javulást, a külföldi tőkeberuházások régóta tartó csökkenése-stagnálása talán kedvezőbbre fordul.
Gazdasági Fejlődés Index értékei (2010-2013.)
Az ipari termelés bővülésének fennmaradását a vállalati beruházások indításának nehézségei, a vállalkozások hitelfelvételi gondjai hátráltathatják. A mezőgazdaságban átlagos év várható, a lakásépítés a kereslet még bizonytalan növekedése miatt továbbra is stagnálni fog, az építőiparban az uniós forrásokból eredő állami beruházások jelentik továbbra is a növekedést.
Az államháztartási hiány 3%-os hiánymértékének betartása egyértelmű kényszer továbbra is, de a választási költekezés után csak újabb kiegyenlítésekkel érhető majd el, így pedig az államadósság korábban tervezett gyors ütemű csökkentése is elmarad. A tőke kivonulása ugyan már nem folytatódik tovább, de a munka elvándorlása változatlan marad. A GDP relatíve lassú, csupán 2% körüli bővülése, a foglalkoztatási folyamatok zavarai, a jövedelmi viszonyok torzulásai és több más tényező is az index erőteljes kibontakozását gátolja.
A monetáris helyzet nyugalma látszólagos
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva kissé kedvezőtlenebbek. A kormányzati hiány leszorítása után a tovább alacsony szint megtartása nagyon nehéz lesz, feltehetően csak újabb megszigorításokkal lesz tartható, és ez újra a gazdálkodó szervezeteket terheli majd első lépésben. Az MNB alapkamat alacsony, 2%-os szintjének elérése már nagymértékben teheti sérülékennyé a forintot. Nehezen indulnak új tőkebefektetések – de a további tőkekivonulása és profitkivonás talán elmarad és lassan épülni fog újra a gazdasági bizalom.
A vállalati szektor banki hitelállománya a GFI szerint nem javul gyorsan, még sokáig nem fog megfelelni egy bővülő gazdaság igényeinek. A túladóztatás nem fog megszűnni, emiatt a hitelintézetek változatlanul szigorú hitelezési kondíciókkal nehezítik és szabnak gátat továbbra is a vállalatok és a háztartások hitelfelvételeinek.
2014-től az MNB „0” kamatozású hitelprogramja már a gazdaság dinamizálását célozza, de kérdéses, hogy hatására a rövid távú hitelezés bővül-e.
A háztartási gazdálkodás javulása szélsőséges
Változatlanul kedvezőtlenül hatnak az adórendszer változtatása, a lakossági terheket növelő intézkedések során meghozott kormányzati lépések. A nehéz gazdálkodási folyamatok is nehezítik a háztartások helyzetét. A piaci áremelkedéseket a tervezett újabb rezsicsökkentés alacsonyan, 1% körül tartja majd. A reáljövedelmek 2% körüli növekedése a kiskereskedelmi forgalomban is 1,5%-os, a fogyasztásban pedig 2% körüli bővülést hozhat. A jövedelmi folyamatok az alsó három jövedelmi osztály fokozódó elszegényedését mutatják. A vagyoni helyzetre, a munkanélküliségre vonatkozó statisztikai átlagmutatók mögött változatlanul komoly nehézségek vannak. A GFI háztartási gazdálkodásra vonatkozó mutatói a választási költségvetés miatt is mutat vásárlóerő növekedést, de ez az év végére megszűnhet. A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben tehát 2014 elején kis javulás következhet be és a fogyasztás is bővül kissé.
A vállalkozások helyzete továbbra is bizonytalan
A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességében stagnáló helyzetet valószínűsítenek a következő negyedévre is. A konjunktúra megítélésében egyértelműen pozitív a javulás, a nyugat-európai indexek (így az IFO-index is), a magyarországi üzleti bizalmi indexek a vállalkozói szféra javuló optimizmusát közlik. A magyar KKV szektor bizalmi indexe is jelentősen javult már a tavalyi harmadik negyedévtől, annak ellenére, hogy a gazdálkodási környezetet a vállalkozások több mint fele kedvezőtlennek ítéli, a közvetlen tőkebefektetések visszaestek, továbbra is veszély lehet a profitkivonás, a termelő beruházások szintje alacsony és a hitelhez jutás nagyon nehézkes. A vállalkozói szféra küzd az alacsony tőkeellátottsággal, a szűkös kereslettel, a sok éves visszaeséssel, stagnálásban. A cégek közül inkább csak a külföldre termelni tudó vállalkozások maradnak meg és képesek prosperálni. Leginkább az adórendszer és a forint árfolyam-változás befolyásolja negatívan a vállalkozások működését.